A szeretet útján – Assisi Szent Ferenc öröksége a mátészalkai hittantáborban  

A mennyei Atya kegyelméből idén is megrendezésre került a már hagyományossá vált plébániai napközis hittantábor 2026. július 27. és 31. között Mátészalkán, a Szent József Közösségi Házban.  A szervezők Zeleznik Erika, Farkasné Papp Marianna és Czibere Attiláné hitoktatók voltak.

Az idei tábor különleges lelki utazásra hívta a résztvevőket, együtt fedeztük fel Assisi Szent Ferenc életét és örökségét, akinek mennyei születésnapja 800. jubileumi évét ünnepeljük idén.

A tábor különleges hangulatát már a belépés pillanatától igyekeztünk megteremteni. A nagytermet korhű berendezési tárgyakkal, igényesen elkészített dekorációkkal és ferences hangulatot idéző részletekkel alakítottuk át középkori kolostorrá, hogy a gyermekek minél könnyebben beleélhessék magukat Assisi Szent Ferenc korába és világába. Mindebben Gerecs Andrea, a Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde pedagógusa volt segítségünkre. A látványos díszlet nem csupán a helyszín hangulatát emelte, hanem segítette a történetek, a lelki tartalmak és a programok még mélyebb átélését is. Ezt az élményt gazdagították a hét során a változatos, élménypedagógiai elemekre épülő foglalkozások, a kreatív alkotások, a játékok és a közösségi programok, amelyeken keresztül elmélyítettük ismereteinket Assisi Szent Ferencről.

Már az első napon tau kereszt formájú névjegykártyát készítettünk, amely egész héten emlékeztetett bennünket Szent Ferenc lelkiségére. A gyerekek megismerkedtek életének fontos állomásaival, a hozzá fűződő legendákkal, valamint betekintést nyertek a ferences és klarissza rend történetébe, szabályzatába és küldetésébe. Érdekes történeteket hallottak a tau keresztről és a Szent Damján-keresztről, amelyek különleges jelentőséggel bírtak Szent Ferenc életében és megtérésében. Minden egyes alkalommal a Naphimnuszt és Szent Ferenc imáját zengtük együtt.

Saját készítésű „élő társasjátékunk” segítségével végigjártuk Assisi Szent Ferenc életútját, miközben a mezőkön lépegetve játékos feladatokat oldottunk meg.  A kihívások segítettek megérteni, hogyan formálta Isten Ferenc életét, és miként lett belőle a Krisztust örömmel követő szent.

A labirintus csendjében mindenki belső útra indult. Ahogyan a szerzetesek is keresik az Istennel való találkozás csendjét, mi is elmélyülten végiggondoltuk saját kapcsolatunkat Istennel. a teremtett világgal, embertársainkkal és önmagunkkal. Megvizsgáltuk, hogyan viselkedünk a nehéz helyzetekben, mennyire tudunk önzetlenül szeretni, megbocsátani és mások javát keresni, melyek azok a tulajdonságaink, amelyek közelebb visznek Istenhez, és melyeken még szeretnénk változtatni. Szent Ferenc példája arra hívott bennünket, hogy az önátadó szeretet útját válasszuk, amely végső soron mindig Istenhez vezet. A belső zarándoklat végén közösen fogalmaztuk meg, hogy minden, amivel rendelkezünk Isten ajándéka, amelyért hálával tartozunk.

A szabadulószobában izgalmas feladatok vártak ránk, a különböző rejtvények és kihívások megoldása közben felelevenítettük Assisi Szent Ferenc életének legfontosabb állomásait, míg végül megtaláltuk a Szent Damján-keresztet. A kereszt előtt megállva felismertük, hogy Jézus bennünket is megszólít és küld, ahogy egykor Szent Ferencet. Arra hív, hogy életünkkel a szeretet, a béke, az irgalom és a jóság tanúi, építői legyünk családunkban, közösségeinkben és minden emberi kapcsolatunkban. Ahogyan Assisi Szent Ferenc saját korában Krisztus örömhírét tette láthatóvá, úgy nekünk is az a küldetésünk, hogy hitünkkel, szavainkkal és tetteinkkel építsük Isten országát, és reményt vigyünk a ránk bízott világba. Ezzel válhat életünk Szent Ferenc örökségének hiteles folytatásává.

A hét során kreatív alkotások is készültek, festővászonra örökítettük meg Szent Ferencet az állatok körében, személyét ábrázoló papírfigurát készítettünk, gyertyát öntöttünk a szent számára oly értékes állatok figuráival a tetején, gyertyatartót alkottunk a teremtett világ szimbólumaival. A tükörfestés során a természet szépségét jelenítettük meg a Naphimnuszban megénekelt égitestek és természeti elemek felhasználásával.

Természetesen a vidám kikapcsolódásra is jutott idő. „Víz húgunk” jóvoltából nagyokat csobbanhattunk a helyi Városi Uszoda és Strandfürdő medencéiben, ahol a közös játék örömét és a felhőtlen nevetés jótékony hatását élhettük meg.

A ferences szerzetesektől soha nem állt távol a derű és a jókedv. A közösségépítés, az egymásra figyelés és az örömteli együttlét évszázadok óta szerves része a ferences lelkiségnek. Ennek szellemében a plébánia udvarán megrendezett játékos feladatok megvalósítása során is vidám volt a hangulat. Kicsik és nagyok egyaránt lelkesen kapcsolódtak be a programokba, a közös játék pedig mosolyt csalt az arcokra, és számos felejthetetlen pillanattal gazdagította a jelenlévőket.

A tábor utolsó napján egy különleges tükröződéses elmélkedéssel is elmélyítettük a héten szerzett tapasztalatainkat. A középpontban Szent Pál szavai álltak, „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre.” (1 Kor 13,12) A feladat során megtapasztalhattuk, hogy a tükörben csupán a külsőnket látjuk, az arcunkat, a vonásainkat, a megjelenésünket. A valódi értékeinket, a szívünkben rejlő szeretetet, jóságot, küzdelmeinket, álmainkat és Isten által nekünk ajándékozott kincseinket azonban a tükör nem tudja megmutatni. A csendes elmélkedés arra hívott bennünket, hogy ne csupán a látható dolgok alapján ítéljük meg önmagunkat és egymást. Isten nem a külsőt nézi, hanem a szívet, és mindannyiunkban meglátja azt az értéket és szépséget, amelyet Ő helyezett belénk. Assisi Szent Ferenc életéből is megtanulhattuk, hogy az igazi gazdagság nem a külsőségekben, hanem az egyszerűségben, a szeretetben, az alázatban és az Istenhez tartozó szívben rejlik. Ez a feladat segített abban, hogy felismerjük, bár most még sok mindent csak töredékesen látunk önmagunkból és a világból, Isten szeretetében egyszer majd teljessé válik a kép. Addig pedig arra kaptunk meghívást, hogy egymásban ne csak a láthatót keressük, hanem felfedezzük a másik ember belső értékeit és Isten képmását is.

Táborunk méltó lezárása a záró szentmise volt Tóth István atyának köszönhetően. Közösen adtunk hálát Istennek a kegyelmekben gazdag hét minden ajándékáért. Imádságban vittük az Úr elé a közösen átélt örömöket, az új barátságokat, a lelki élményeket és mindazt, amit Assisi Szent Ferenc példájából magunkkal vihettünk. A szentmise emlékeztetett bennünket arra, hogy a tábor nem csupán egy együtt töltött hét volt, hanem a hitben való növekedés és a Krisztussal való találkozás különleges alkalma.  

A nap folyamán gyerekek megható üzeneteket küldtek egymásnak a tábori imakönyvükbe. Megbeszéltük, kinek mi tetszett a legjobban, kire milyen hatással volt a tábor, milyen útravalót visz magával ebből a néhány napból.

Köszönetet mondunk Heidelsperger István püspöki helynök atyának, hogy lehetővé tette táborunk megvalósulását, és bizalmával, támogatásával, segítőkészségével mellettünk állt. Tóth István atyát is köszönet illeti azért, hogy számíthattunk a segítségére. Köszönjük a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mátészalkai Csoportjának, hogy a gyermekek számára ajándékokkal kedveskedtek (színező, radír, üveggolyó), és kétszer is biztosítottak számukra reggelit. Köszönettel tartozunk a mátészalkai Katolikus Karitásznak az anyagi támogatásért, a festékekért, a narancsokért, és azért, hogy igazolják középiskolás segítőink közösségi szolgálatát. Radványi Ildikó festőművésznek köszönjük, hogy irányítottá a gyermekek munkáját a vászonfestésnél. Köszönetet mondunk a FrieslandCampina Tejipari Vállalat Mátészalkai Tejüzemének a Pöttyös Túró Rudikért. Révész Szabinának és Révész Krisztiánnak is köszönjük, hogy segítették munkánkat a strandon. Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik jelenlétükkel, önkéntes szolgálatukkal, kétkezi munkájukkal, reggeli és uzsonna készítésével, felajánlásaikkal, anyagi támogatásukkal, imádságukkal vagy bármilyen más módon hozzájárultak rendezvényünk sikeréhez. Isten áldása kísérje életüket!

        Bízunk benne, hogy mindaz, amit ezekben a kegyelmekben gazdag napokban átéltünk és megtapasztaltunk, nem csupán szép tábori emlék marad, hanem elkísér bennünket a hétköznapokba is. Kívánjuk, hogy Assisi Szent Ferenc példája továbbra is utat mutasson számunkra, és segítsen abban, hogy életünkkel a béke, a szeretet, a jóság, az irgalom és a remény hiteles tanúi legyünk.! Tanuljuk meg úgy szeretni embertársainkat és úgy óvni a teremtett világot, mint Isten ránk bízott ajándékát!  Legyen bátorságunk minden nap igent mondani Krisztus hívására, hogy családunkban, közösségeinkben és környezetünkben a kiengesztelődés, az öröm és az evangéliumi szeretet építőivé váljunk! Így vihetjük tovább Assisi Szent Ferenc örökségét, és tehetünk tanúságot Isten szeretetéről a ránk bízott világban.

Farkasné Papp Marianna hitoktató