Debrecenben a hagyomány folytatódik, a Megyei Jogú Város Önkormányzata, a városban működő keresztény egyházak, civil szervezetek, művészeti együttesek, a város lakói együtt készülnek a húsvétra a virágvasárnapi keresztútjárással. A felkészülésben méltó módon segít a Mária evangéliuma című rockopera, amely Nagyszombat estéjén kerül bemutatásra a Csokonai Nemzeti Színházban.
A hat stációból álló ökumenikus keresztútról, valamint a Mária evangéliuma című rockoperáról sajtótájékoztatót tartottak március 19-én, a debreceni Déri Múzeum Munkácsi-termében. A sajtótájékoztatót követően a jenlévők fényjátékon vettek részt a Munkácsy-teremben.
Az eseményen részt vettek: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, dr. Fekete Károly tiszántúli református püspök, dr. Szarka Gergely görögkatolikus parókus, Papp László, Debrecen város polgármestere, Lantos Anikó, a Mária evangéliuma című rockopera producere, a Jézus szerepét alakító György-Rózsa Sándor színész, énekes és Bódor Edit egyházi és határon túli kapcsolatokért felelős polgármesteri tanácsadó.
Debrecen olyan időszakát éli, amikor egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy a tradíciók mennyire élnek majd velünk a következő évszázadokban, hogy olyan lesz-e mint amilyennek megismertük, megszerettük. De Debrecen nem változik – fogalmazott Papp László polgármester, és hozzátette: Debrecen az ország egyik legfontosabb szakrális központja. A városban az Istenbe vetett hitnek, bizalomnak, a vallásnak mindig is nagy jelentősége lesz. Debrecennek fontos, hogy lakosai hitet tegyenek a kereszténység ünnepei mellett, és húsvét előtt részt vegyenek a virágvasárnapi keresztúton. A város ereje a közösségekben rejlik, ezen belül pedig a legerősebbek a tradíciókat, hagyományokat, történelmet figyelembe vevő egyházi közösségek. Mint hívő ember és polgármester rendkívüli érzésnek nevezte, hogy az ott szolgálatot végző egyházak a vezetőikkel együtt különlegesen jó kapcsolatban vannak, együtt tudnak készülni a kereszténység ünnepeire.
Fekete Károly református püspök megdöbbentő helyszínnek nevezte a Munkácsy-termet – a sajtótájékoztató helyszínét – amely három stációt is bemutat. A szenvedéstörténet indítása és a befejező képsorok rávezetnek bennünket az ünnepre – fogalmazott, majd elmondta, hogy
a protestáns egyház templomaiban ugyan nincsenek jelen a stáció képei, de a szívükben ott van az a nagy történet, amely nélkül nincs kereszténység.
Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy bejárja a szenvedés útját, amelynek a csúcspontja a három kiemelt nap, nagycsütörtöktől húsvétig. Ha ez nem lenne, akkor a szíve közepét vennénk ki a kereszténységnek, mert feltámadás nélkül nincs kereszténység – tette hozzá.
Fekete Károly püspökben, mint mondta, három nagy kérdés van, amit az ember először saját magának válaszol meg. Az első kérdés Pilátusé volt: Kicsoda ez az Ember? Vétett-e vagy nem? Király-e vagy nem? Fontos személye az életnek, vagy csak egy mellékszereplője? Munkácsy gyönyörűen megfestette azt, hogy Jézus Krisztus, akiről szól a keresztútjárás, középponti szereplő, az életünk megfordítója.
Amikor Pilátus a szemünk elé helyezi Jézust: „Ecce Homo” – „Íme, az ember”, akkor az a kérdés, hogy fölfedezzük-e benne azt, aki minden embernek lehet a példaképe.
Ő a második Ádám, aki nem egy javított kiadása az elsőnek, hanem az igazi ember, akinek az volt a küldetése, hogy elénk élje, hogyan érdemes embernek lenni.
Harmadik nagy kérdés, hogy vesztesnek vagy győztesnek tartjuk-e Jézus Krisztust. Mária evangéliuma csúcspontja az, hogy a kereszt úgy emeltetik fel, hogy végül is üres marad. Ezt Munkácsy Mihály megfestette, mert ha megnézzük a szenvedő Krisztust, ugyanaz az arc néz vissza egy győztesként elvonuló férfiúban, az arab lovasban, megmutatva, hogy a kereszt már nem a jövője, hanem mögötte van, már csak visszanéz rá. A keresztény ember így néz a keresztútra, az egész Nagyhétre, hogy
mi már a feltámadás után élünk, tudjuk, hogy ez a történet happy end-del végződött, mert üres lett a kereszt, és Jézus Krisztus ma is él.
Palánki Ferenc megyéspüspök kilencedik húsvétját tölti Debrecenben. Az első virágvasárnapi ökumenikus keresztút kezdeményezésekor felmerült benne a kérdés, hogyan lehet azt megoldani, hiszen a testvér-felekezeteknél nem szokás a keresztútjárás. De ebben is megmutatkozik az ökumené lelkisége, hogy sikerült megtalálni azt a hat állomást, amelyek bibliai állomások, az evangélium – örömhír – részletei. Amikor végigjárjuk a keresztutat, szemünk elé állítjuk ezeket az állomásokat és imádkozunk, akkor azt az örömhírt fogadjuk be, amit Jézus életével, szenvedésével, halálával és majd a feltámadásával tanított.
A megyéspüspök fontosnak tartotta kiemelni, hogy hogyan járjuk a keresztutat.
Jézus meghív bennünket: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen” (Mt 16,24).
Nem ítél bennünket a kereszthordozásra, hanem meghívott rá. Éppen, a keresztút révén mutatja meg azt, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem ő az életnek az Ura.
De mint valóságos ember, átlépte a halál kapuját, szeretetből vállalta ezt értünk. Ha őt követjük, akkor a mi személyes keresztutunkon – amely az életünk során eljön és a nap mint nap megtapasztalt kereszthordozásunkban –, gondoljunk arra, hogy nem vagyunk egyedül. Valaki, aki az életünk Ura, végigjárta ezt előttünk.
Jézust követjük a húsvéti örömben, a feltámadásban, a feltámadása után, amikor megjelenik a tanítványoknak, akik már nemcsak követik őt, nemcsak előttük van, hanem velük is van, és velünk is van életünk minden napján.
Pünkösdkor pedig rádöbbenhetünk arra, hogy Jézus nemcsak előttünk, velünk van, hanem bennünk van. Amikor a Lélek a kiáradása által átjárja az egész emberségünket, képessé tesz arra, hogy őt képviselve, az ő szeretetét életre váltva megéljük azt, amire meghívott bennünket. Ezekkel a gondolatokkal járjuk végig a keresztutat!
Palánki Ferenc püspök még azt is elmondta, hogy ebben az évben minden állomásnál egy idegen nyelvű imádság is elhangzik majd. A Szent Anna-székesegyház előtt a debreceni neokatekumenális közösséghez tartozó olasz Roberto Mattina misszionárius és családja fog imádkozni.
Dr. Szarka Gergely, görögkatolikus parókus gyerekkori vágyáról beszélt, amikor szeretett volna visszamenni az időben és végigkísérni Jézust az útján. Ma már megtehetjük, hogy repülővel eljussunk Jeruzsálembe, hogy végigmenjük Jézus keresztútján, de a háború miatt ez most nem lehetséges. Majd arra gondolt, hogy Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, a magyar művészettörténet egyik legismertebb, legkiemelkedőbb alkotásai láthatóak Debrecenben, a Déri Múzeumban, amit érdemes testközelből látni. Ha már nem is utazhatunk el Jeruzsálembe, nem repülhetünk vissza az időben, akkor itt, Debrecen szívében kicsit átszellemülhetünk – fogalmazott.
Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma című rockoperáját 30 évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban, azóta az itthoni, határon túli, valamint európai zenés színpadok visszatérő sikerdarabja. Most pedig a Csokonai Nemzeti Színházban is láthatják az érdeklődők március 30-án, Nagyszombaton, este 18 órától.
Lantos Anikó, a Mária evangéliuma című rockopera producere a sajtótájékoztatón elmondta, a darab Szűz Mária történetét meséli el.
János apostol a kereszt alól felemeli az anyát, és az apostol történetmesélésén keresztül meghallgathatjuk az anya történetét, amely sokunk története. Mi, anyák, szeretnénk szeretetben, alázattal létezni a világban, megfelelni anyai feladatainknak, közben harcolni is kell magunkért, kiállni hitünkért, családunkért, hazánkért. Mindezt kedvesen, elegánsan, emelt fővel kell megtennünk.
Az anyai és fiúi szerep fontossága jelenik meg az előadásban, amely a keresztre feszítéssel kezdődik és Mária mennybemenetelével zárul. Olyan katarzist kapunk az előadás végén, amely mindenki számára felemelő élmény – fogalmazott a producer.
György-Rózsa Sándor színész, énekes Jézust alakítja majd a Mária evangéliuma rockoperában. „Jézust színpadon eljátszani hit nélkül, nem hiteles” – osztotta meg gondolatát a jelenlévőkkel az erdélyi székely származású, vallásos családban nevelkedő színész, aki a Jóisten ajándékának tartja ezt a szereposztást. Több produkcióban játszotta már el Jézus szerepét. Erre a szerepre is úgy készül, hogy elcsendesedik, átgondolja a mindennapjait, a létezését és mindig a hiten keresztül közelíti meg Jézus szerepének a megformálását, mert máshogy nem lehet.
Bódor Edit egyházi és határon túli kapcsolatokért felelős polgármesteri tanácsadó az eseményen invitálta a nagyközönséget a március 24-én, virágvasárnap 15 órától kezdődő egyházi és városi közös ünneplésre, barkaszentelésre, keresztútjárásra és a virágvasárnapi koncertekre.
15 órakor a Nagytemplom előtt a virágvasárnapi ünneplésben közreműködnek: a Debrecen Helyőrségi Zenekar, a Kuckó Művésztanya, a Martin Brass Rézfúvós Együttes, a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes, a Forgórózsa Táncegyüttes, a Hortobágy Néptáncegyüttes és a Debreceni Népi Együttes képviselői.
15.30 órakor a városi keresztút a történelmi egyházak püspökeinek vezetésével indul a Nagytemplomtól a Szent Anna-székesegyházig, érintve a következő állomásokat: Kossuth tér (főnixmadaras szökőkút) – Szent István-szobor (Dósa nádor tér) – Régi Városháza – Csonkatemplom – Csokonai Teátrum – Szent Anna-székesegyház.
A keresztút stációit az alábbi egyházak fogadják örökbe:
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye – Hajdúdorogi Főegyházmegye – Tiszántúli Református Egyházkerület – Debreceni Baptista Gyülekezet – Debreceni Evangélikus Egyházközség – Debreceni Szent Háromság magyar, ortodox egyházközség
A Virágvasárnapi keresztúton szolgálatukkal közreműködnek:
Bordás Barbara énekművész, színész; György-Rózsa Sándor színész, énekes; Újhelyi Kinga, Jászai Mari-díjas színművész; Antóni Norbert operaénekes, Törös Luca Bella, a Pendely Énekegyüttes-család tagja és Tordai Zoltán prímás.
17 órától a Csonkatemplomban a Lyra Zenekar ad koncertet Húsvéti Harmóniák címmel.
18 órától Dominica Palmarum címmel zenés istentisztelet lesz a Debreceni Református Nagytemplomban a Debrecen Helyőrségi Zenekar közreműködésével.
Az esemény hirdetése itt is elérhető: https://www.facebook.com/events/1347810999217619
Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
