A szellemi tér elfoglalása Európában – társadalmi változások keresztény szemmel – Előadás Nyíregyházán a KÉSZ szervezésében

A KÉSZ nyíregyházi csoportjának szervezésében Nagy Péter, a Pécsi Egyházmegye Keresztény Életstratégia Programjának koordinátora, a Családtudományi Szövetség alelnöke tartott előadást „A szellemi tér elfoglalása Európában – társadalmi változások, keresztény szemmel” címmel.
A nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola díszterem-kápolnájában közel száz érdeklődő – többségükben fiatalok – hallgathatta meg a korunkról, az emberi civilizációk működéséről, az élet értelméről és alakításának alternatíváiról szóló, döntésre és következetes magatartásra indító, nagy hatású előadást.

„A világ jelentősen megváltozott. A korábban alapértelmezett dolgokat ma már értelmezni kell. A szavak, kifejezések gyakran kiüresedtek, vagy éppen eredeti jelentésükkel ellentétes tartalommal értelmeződnek, s ezért, bár látszólag mindenki ugyanarról beszél, mégsem ugyanarra gondol. Korábban nem tapasztalt folyamatok jelentek meg, így nehéz megjósolni, hogy milyen kihívásokkal nézünk majd szembe 20-30 év múlva” – állapította meg az előadó bevezetőjében, majd „fogódzóként” felvázolta a nagy civilizációk felemelkedésének és bukásának okait, különösen kiemelve a hedonista világszemlélet élvezetközpontú, erkölcsi törvényeket relativizáló felfogásának veszélyét. „A történelem addig tanítja a leckét, amíg meg nem tanuljuk azt.” „Döntenünk kell, mit választunk: a szabad szexualitást vagy a magas társadalmi prosperitást. Joseph Daniel Unwin 1934-es, kultúrákat összevető tanulmányában ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a kettő együtt nem tartható fenn egy generáción túl. Így tehát a jövőnk attól függ, hogy hányan döntenek jól.”

A továbbiakban felidézte a középkori európai képzési modellt, amelyben a tudást (scientia) és a bölcsességet (sapientia) egyaránt átörökítették a következő generációra. A hét szabad művészeten belül a trivium tantárgyainak: a grammatikának, retorikának, dialektikának az elsajátítása a helyes nyelvhasználatot, érvelni tudást, a logikus gondolkodást fejlesztette.

Az oktatás során átadták élettapasztalataikat, az értékek rangsorára, az élet értelmére vonatkozó tudásukat. „Megőrizni azt, ami a legjobbnak bizonyult” – tisztázta az előadó a konzervatív szó igazi jelentését.

Ezután jelen állapotainkról vázolt fel egy körképet: „A fiatalok közel harmada depressziós és párkapcsolati szorongással küzd. A felsőfokú tanulmányokkal járó terhelés – különösen a vizsgaidőszak – pedig szinte elviselhetetlen sok hallgató számára, vagyis fiataljaink sok esetben a korosztályos terhelést sem bírják.” Márpedig a döntéseket előre kell meghozni. Ennek megalapozása érdekében érzékletes példákon szemléltetve sorra vette, hogy a kultúrákat meghatározó alapfogalmakról – transzcendens, emberkép, férfi és nő, élet, szabadság, társadalom – vallott nézeteink hogyan határozzák meg alapvető döntéseinket, társadalmi viszonyainkat.

Kifejtette, hogy az ember- és társadalomképet alapvetően a transzcendenciához való viszonyulás határozza meg. Ha elfogadom, hogy van a világban nem anyagi természetű létező, felismerem, hogy nem az ember által képviselt értelem a legmagasabb, és hogy vannak értelemmel felismerhető szabályok, akkor az én életemre vonatkozóan is van értelmes rend. Ha az élet nem az én akaratomból van, akkor a másik emberé sem, ezért nem bánhatok vele tetszésem szerint. Nem kell versengenünk, hiszen mindenki számára teremtetett külön pálya. Ha pedig kereszteznék egymást az útjaink, engedni kell a továbbhaladást, hiszen ha van „húsvét”, akkor van élet az élet után, a világot alkotó Értelem pedig az élet pártján áll. Az ember biológiailag nem versengésre, hanem szeretetre, egymással való együttműködésre van teremtve. Ennek fájdalmas hiányát igyekeznek betölteni a különböző pótszerek.

„Kezdjél el szeretni, Te kezdjél el normális lenni! Normális akkor is, ha sokan ki fognak nevetni. Ők nem lesznek melletted, amikor összeomlasz” – biztatott Nagy Péter.

Ami pedig a tisztaság kérdését illeti: tapasztalata szerint a fiatalok 23%-a ma is „ilyen” feleséget/férjet szeretne – mondta, szellemesen érvelve a „tapasztalatszerzés hasznossága” ellen.

A továbbiakban az előadó összevetette a három nagy, Európában jelenlévő ideológia – a posztmodern relativizmus, az iszlám és a kereszténység – korábban felsorolt, a kultúrát meghatározó alapfogalmakkal kapcsolatos felfogását. „A kereszténység hiszi a teremtő Atyát, aki azt kéri, hogy merj élni, bátran a szeretet pártján állni, és add meg másnak is azt, amit Te is szeretnél. Hiszen az ígéret így hangzik: „…aki elhagyta házait, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én nevemért, mindaz száz annyit vészen, és örökség szerint nyer örök életet!” (Mt 19,29)

Az emberi élet a biológusok 96%-ának véleménye szerint a foganással kezdődik. A világ mégis megkérdőjelezi ezt – mondta, majd felhívta a figyelmet a szabad szexualitás súlyos közegészségügyi következményeire, valamint a természetes családtervezésre, hangsúlyozva a keresztény házasságfelfogás és szexuáletika megtartó erejét.

Előadása befejező részében Nagy Péter ízelítőt adott az általa kidolgozott Keresztény Életstratégia Programból, amely a társadalmi tudat mélyén még meglévő helyes értékrendre épít, és meg akarja mutatni, hogy aki betartja az univerzum törvényeit, az gyümölcsét veszi. A zárszóként idézett chestertoni gondolattal pedig felnőtt közönségét erősítette meg: „Ez az egyetlen örök nevelés: kellőképpen biztosnak lenni valaminek az igazságában, hogy azt tovább merjük adni gyerekeinknek.”

Megyesi Mária, a KÉSZ nyíregyházi csoportjának vezetője
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye