„Nem kell mindig erősnek lenni.” – e gondolat jegyében telt lelki napunk, amely lehetőséget adott az óvó néniknek és tanító néniknek, hogy egy időre megálljunk, elcsendesedjünk, és önmagunkra figyeljünk.
A lelki napot Némethné Székely Julianna oktatási igazgató asszony vezette. A nap középpontjában a stressz felismerése, kezelése és elengedése állt. Beszélgettünk arról, mi a stressz, hogyan hat ránk, és mit tehetünk azért, hogy a mindennapi terheket könnyebben hordozzuk. Egy „pedagógus-elsősegélycsomaggal” is gazdagodtunk: olyan gondolatokat és modelleket kaptunk, amelyek segíthetnek a nehéz helyzetek kezelésében. Különösen elgondolkodtató volt a képzeletbeli hátizsák megtöltése azokkal a terhekkel, amelyeket magunkkal cipelünk. Feltehettük a kérdést: Mi az, ami rajtam múlik, és mit bízhatok a Jóistenre? Arra is kerestük a választ, mi tölt fel bennünket, mi ad erőt és békességet a hétköznapokban. Hiszen miközben nap mint nap sokat adunk másoknak, nekünk is szükségünk van a feltöltődésre. A nap végén azt is megkérdeztük magunktól: Hogyan indulok tovább? Mit teszek le, és mit viszek magammal?
A lelki nap szentmisével zárult, amelyet Németh István püspöki titkár úr mutatott be. A közös imádságban hálát adhattunk a napért, és Istenre bízhattuk mindazt, amit magunkkal hordozunk. Lélekben gazdagodva, talán egy kicsit könnyebb hátizsákkal indulhattunk tovább, magunkkal víve a nap legfontosabb üzenetét:
„Nem attól vagyok jó pedagógus, hogy mindent elbírok. Attól is, hogy tudom, mikor kell megállnom, segítséget kérnem, elengednem és töltekeznem.”
Hubainé Orosz Szilvia munkaközösség-vezető
