„Hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan” (2Tim 4,2) – Nagyböjti elmélkedéssorozatot tartottak a kisvárdai Babják Autóház szalonban

Befejeződött a Babják Autóház Kft dolgozóinak szervezett nagyböjti elmélkedéssorozat április 1-én, Kisvárdán, az autószalon épületében. Babják Tibor – mint a Volkswagen szalon ügyvezető igazgatója –, sokak által ismert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, de talán kevesen tudják róla, hogy a római katolikus egyházban hitoktatói és aktív akolitusi szolgálatával, a vasárnapi igeliturgiák megtartásával az evangélium hirdetésében is szerepet vállal.

Idén dr. Krakomperger Zoltán általános helynök javaslatára a nagyböjti időben mindezt a munkatársai körében is kamatoztatta, hiszen elmélkedéssorozattal segítette őket lélekben felkészülni a húsvéti ünnepekre.

A következetes ügyvezető igazgatónak egy másik arcát is megismerhették a munkatársai. Babják Tibor beszélgetésünkkor elmondta, volt, hogy az éppen vásárló, ügyeiket intéző ügyfeleket is meginvitálta a lelki alkalmakra. Tibor azt is elárulta, hogy a nem vallásos munkatársai kezdetben vonakodva vettek részt ezen alkalmakon, de megtapasztalva a lelki feltöltődés ajándékát, később már örömmel tettek eleget a meghívásnak. 

A lelki program során az előző vasárnapi evangélium üzenetéről elmélkedtek, ebben segítségére voltak dr. Krakompreger Zoltán helynök prédikációi. A cégvezető lelkipásztorokat is hívott, Németh János mezőladányi plébános, valamint Czele József jelenleg Kisvárdán szolgáló lelkipásztor is gazdagította tanításával a résztvevőket. Babják Tibor pozitívként értékelte ezt a kezdeményezést, amelyet talán adventben is folytatni fognak az ünnepre való mélyebb felkészülés érdekében.

A szokatlan kezdeményezésre való hajlandóságnak előzménye Babják Tibor közel 25 éve tartó egyházi szolgálata. Kezdetben a gyermekek hitre nevelésében vett részt Holczer Gyula akkori kisvárdai esperes, kanonok, plébános lelki támogatásával és bátorításával, majd az ő lelkipásztorkodása alatt kezdte el 1997-ben a hitoktatói szolgálatát Kisvárdán.

A Mezőladányban élő Babják Tibor története messzire nyúlik vissza. Beszélgetésünket mindjárt azzal kezdte, hogy ifjúkorában erősen vágyódott a papi hivatásra, de akkori plébánosa azt ajánlotta neki, hogy először szakmát tanuljon. 1973-ban az autószerelői szakmunkás vizsgát szerezte meg, majd a sorkatonai szolgálat letöltése után a gépjármű technikusi oklevelet. Ezután az élet mégis úgy hozta, hogy inkább a családot választotta. Isten üzenetének mélyebb megismerésére irányuló vágy viszont továbbra is a tanulásra ösztönözte, így Csépányi Ferenc prépost, plébános nyíregyházi szolgálata alatt elvégezte a hat féléves hitoktatóképzőt Nyíregyházán, amelynek Jéger Károly, akkori rakamazi plébános volt az igazgatója.

Nagy tisztelője volt Holczer Gyula kanonoknak, kiváló embernek tartotta őt, és Mezőladányból minden vasárnap bejárt a kisvárdai szentmisékre, hogy a plébános prédikációit meghallgassa. Babják Tibor így emlékezik vissza azokra az évekre: „Szerettem az általa bemutatott szentmisékre járni, egyrészt nagyon okosnak, műveltnek tartottam őt, másrészt az akkori kántor szolgálatával együtt az ottani szentmisék igen felemelő lelki élményt nyújtottak számomra. Hamarosan minden szombaton besegítettem a hitoktatásba. Holczer plébános először is megtanította, hogyan kell fegyelmezni a hittanórákon. Azt javasolta, hogy már az első alkalommal követeljem meg a szigorú rendet. Az órákat mindig imádsággal kezdtük, és utána már tilos volt a komolytalankodás. A plébános még azt is előírta, hogy a gyerekek hol helyezzék el az eszközöket a padon. Meg volt a helye a tolltartónak, a füzetnek, a könyvnek, és ettől nem lehetett eltérni. Padrendet kellett tartani. Nem volt szabad leülnöm óra közben, a kanonok úr tanácsára a padok között járkáltam, és ahol fegyelmezetlenséget tapasztaltam, ott többet kellett tartózkodnom. Ha szigorúan néztem a rendetlenkedő gyermekre, különösebb fegyelmezésre nem volt szükség. A plébános úr még azt is elmondta nekem, hogy a hittanórák végén a feszület felé fordulva, letérdelve imádkozzak, és így a gyerekek csöndben fogják elhagyni a termet, vagy mellém térdelnek. Nem volt soha fegyelmezetlenség. Ez még ma is beválna.

Hittanórákat Papp János plébános, jó barátom szolgálata alatt is tartottam Kisvárdán, így összesen 19 éven át tanítottam, természetesen minden fizetség nélkül. Akkor már házas ember voltam, és a feleségem, Erzsébet, aki megismerkedésünkkor református vallású volt, később áttért a katolikus hitre. Soha nem nehezményezte az egyháznál vállalt szolgálatomat, sőt támogatott ebben. Házasságkötésünk után nemsokára gyarapodott a kis családunk, két fiunk született, és nagyon boldogok voltunk.”

Babják Tibor az autós szakmában1976-tól dolgozik, 1998-tól pedig civil életét cégvezetőként is folytatva megalapította a Babják Autóházat Kisvárdán. Skoda márkakereskedést és szervizet nyitott, majd 2006-ban a cég egy új telephelyen Volkswagen autószalonként folytatta történetét.

A sok építkezés és a felelősségteljes cégvezetés mellett Tibor nem hagyta el az egyházi szolgálatát, sőt, még több feladatot vállalva kérte a felvételét az egyházmegyei akolitus képzésre. Az ünnepélyes akolitus avatására 2002-ben került sor, és már abban az évben igeliturgia szolgálatot vállalt Fülöp Sándor pusztadobosi plébános idejében Vaján, az egyházközség fíliájában, majd Márku János plébános atya mellett Mándok fíliáiban. A környező települések plébánosai ma is bármikor számíthatnak a segítségére, kérésüket soha nem utasítja vissza, minden vasárnap tart igeliturgiákat, és van, hogy egy vasárnap erre négy településen is sor kerül.

„Kezdetben a felkészülésben sokat segített a hitoktatói előéletem. Akolitusi szolgálatom kezdetén Szováti Tamás, akkori fényeslitkei plébános a gyakorlatra is felkészített, segített, tanácsokkal látott el, könyveket több paptól is kaptam. Holczer kanonok úr, amikor 1994-ben nyugdíjba ment, az addig megírt teljes prédikációgyűjteményét átadta nekem. Különleges beszédei voltak, amelyek A, B, C évre lebontva – évenként legalább hat mappába összegyűjtve – ma is hasznosak számomra.

Nagy felelősség beszédet mondani az emberek előtt, és a mai napig segítségemre vannak Holczer kanonok úr prédikációi, amelyek napjainkban is életszerűek. Természetesen ehhez még sokat olvasok, és minden alkalomra felkészülök.

Az élet folyamatosan alakít engem is, a vasárnapi igeszakaszok üzenetei évről-évre, vasárnapról-vasárnapra más-más oldalról érkeznek meg hozzám is, és legtöbbször, mint minden embert, engem is a szenvedés alakít. Nagyon nehéz keresztet hordozok 2018 óta. Feleségemet 42 év házasság után veszítettem el, és még csak el sem tudtam tőle búcsúzni. Egyik vasárnap délután történt, éppen templombúcsún voltam Vásárosnaményban és mire hazaértem már nem várt rám. Mély gyászt hordozok azóta is. Palánki Ferenc megyéspüspök úrral a legutóbbi mezőladányi látogatásakor beszélgettem, és ő megnyugtatott, azt mondta, hogy a feltámadás folyamatos és megtörténik a halálunk után. Ezért én hiszem, hogy a feleségem a mennyországban van. Vigasztalást jelentettek nekem a főpásztor mondatai, bátorításai. Amikor igeliturgiát tartok, előtte mindig fohászkodom az Úrhoz, engedje meg, hogy a feleségem, Erzsike is jelen legyen. Ő nagyon vallásos, jólelkű asszony volt, és még mindig az én feleségem.

Egyesek megállítanak és megkérdezik tőlem, hogyan vagyok képes továbbra is szolgálni az egyházban, annak ellenére, hogy már két évtizede minden vasárnap Istent szolgálom és a feleségem mégis meghalt. Erre csak Szent Pál szavaival tudok választ adni: „Hogy az evangéliumot hirdetem, azzal nem dicsekedhetem, hiszen ez kényszerű kötelességem. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot.” (1 Kor 9,16).

Kovács Ágnes

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye