Él az egyház nagy családja. Míg az édesapák, férfiak az apai, a papok az atyai hivatásukban erősödhettek az egyházmegyei férfi lelkinapon, addig az egyházmegye több mint kétszáz fiatalja Szent József közbenjárását kérte a családapákért és a hivatásokért Nyíregyházán, a 7 templom zarándokútján – fogalmazott Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya március 19-én, a Szent József ünnepén bemutatott szentmisén, amely az egyházmegyei férfiaknak szóló lelkinap záró ünnepe volt.
A főpásztor Szent József életét, alakját, emberségét, példáját tárta a jelenlévő atyák, apák elé a szentmise homíliájában. Kiemelte József „igaz ember” (Mt 1,19) voltát, majd feltette a kérdést: Hogyan tudott József igaz lenni? Válaszában megfogalmazta: nyitott volt az Istenre, képes volt felfogni Isten üzenetét még álmában is: „Józsefnek az igaz ember volta abban is megmutatkozott, hogy ismerte Máriát, és tudta, hogy ő nem követett el bűnt. Arra gondolt, ha jegyesét az Isten teljesen lefoglalta, akkor hogyan élhetne ő a közelében. Méltatlannak érezte magát erre. Majd megkapta a biztatást az Úr angyalától: „Ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát” (Mt 1,20).
Milyen csodálatos az, hogy mi, emberek észrevesszük Isten jelenlétét, fel tudjuk fogni, be tudjuk fogadni az Ő üzenetét. Tudunk töltekezni Vele, az édesapák tudnak úgy nézni a gyermekükre, mint Isten szeretett gyermekére.
Egyik pap a lelki beszélgetése során megkérdezte a 40 év körüli asszonyt – akit egész életében rengeteg bántás, fájdalom ért –, hogy mi az, ami a legjobban fáj most az elmúlt 40 évéből. Az asszony azt válaszolta: Fáj, hogy a szülei nem ismerték fel benne, hogy Isten gyermeke. Mekkora csoda és kegyelem, hogy akik törekednek arra, hogy jó apák legyenek, azok képesek felismerni a gyermekeikben, a rájuk bízottakban Isten gyermekét – fogalmazott a főpásztor.
„Hogyan lesz valaki jó apa?” – Ezután püspök atya a férfi lelkinapon elhangzott kérdésre utalt, amelyhez hozzátette, egy tőről fakad a papi és az apai hivatás: a mennyei Atya gondoskodó szeretetének a képviselete a földön. A főpásztor hat éven keresztül kispapneveléssel foglalkozott, és tőle is megkérdezték: „Atya, én jó pap leszek?” „Mit lehet erre mondani? – tette fel a kérdést. Ha azt mondom, hogy igen, akkor elbízza magát, ha pedig azt, hogy nem, akkor elkedvetlenedik. A legjobb, ha a kérdésre kérdéssel válaszolunk: Van-e benned vágy erre?
Legyen bennünk az a vágyakozás, hogy jó apák, atyák legyünk. Úgy tudjuk ezt megvalósítani, ha állandóan figyelünk Istenre, és kérjük tőle az erőt, a kegyelmet, hogy fel tudjuk fedezni a ránk bízottakban Isten kedves gyermekeit.
Szent József erényes, igaz ember, aki befogadta Isten üzenetét, magáévá tette azt, és megvalósította Isten akaratát. Engedelmes volt. Ő volt az, akire Isten rábízta a két legdrágább kincsét, egyszülött Fiát és az Ő édesanyját. József biztosította az ő életterüket.
Szokták mondani, hogy a jó munkához, karrierhez szükséges a családi háttér, de ez fordítva igaz. A család az előtér, és a munka a háttér.
Szent Józseftől azt is megtanulhatjuk, hogy neki nem a karrier a fontos, és hogy ő legyen a középpontban, róla szóljon az élet, hanem hogy csendes, becsületes, hátteret biztosító igazi családapa legyen. Legalább annyira volt apa, mintha test szerinti apa lett volna, hiszen őt Isten rendelte Jézus mellé. Ez az isteni rendelés képessé tette őt arra, hogy ne ő legyen a középpontban, ne az számítson, mit gondol, mit akar, hanem, hogy kész legyen, és készséges legyen arra, hogy Isten akaratát mindig tejesítse.
A csendes, munkás, hátteret biztosító férfiben semmi különös nincs, de a lelkében végtelen gazdagság van. Képes volt arra, hogy másokért éljen, életre váltsa a szeretetet.
Legyen bennünk vágyakozás arra, hogy jók legyünk, egyre jobbak legyünk, az a szándék és vágy, hogy egyre inkább előre haladjunk azon az úton, amit Isten kijelölt, hogy valami pluszt hozzá tudjunk tenni minden nap a ránk bízottak életéhez.
Legeza József görögkatolikus pap így fogalmazott:
Mi mindannyian földre hullott „istencseppek” vagyunk. Istennek a szeretetét magunkban hordozzuk. Ezek hasonlítanak Istenhez, mint a harmatcsepp a fűszálon, amely felismerheti hasonlóságát a tengerrel.
Mi is így kell, hogy éljünk! Ismerjük fel hasonlóságunkat a mennyei Atyával, képviseljük az Ő gondoskodó szeretetét, igaz emberként teljesítsük hivatásunkat, hogy előre haladhassunk, és másokat is segítsünk életük végcélja, Isten felé. Ehhez segítsen bennünket Szent József, az egyszerű, munkás, becsületes, erényes, szent ember példája és közbenjárása” – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök atya.
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
