A ballagást megelőző délután a Szent László végzős diákjai, pedagógusaik és a szülők együtt ünnepeltünk a kisvárdai Szent Péter és Pál plébániatemplomban. Hálát adtunk az Úrnak ballagó diákjainkért, az együtt eltöltött évek minden ajándékáért, a közösen megélt örömökért, a küzdelmekért, a növekedésért és mindazért a kegyelemért, amellyel iskolai közösségünket vezeti a Jóisten.
Mike Ervin iskolalelkész elmélkedésében a keresztény élet, hozzáállás igazságaival indította útnak a diákokat:
„Nem az a kérdés, hogy lesz-e próbatétel. Mert az lesz.
A kérdés az, hogy lesz-e bennetek elég hit, elég tartás, elég gerinc, elég emberség, hogy felemelt fővel végig menjetek rajta.??
Mert az arany sem a vitrinben lesz arany.
Hanem a tűzben. Ott derül ki az értéke. És az emberrel is így van. A nehézség nem mindig ellenség.
Néha műhely. A szenvedés nem mindig büntetés. Néha formálás. Isten nem elhagyni akar benneteket, hanem megerősíteni.
Ezért mondja: „Akik félik az Urat, higgyenek benne, és nem marad el jutalmuk.”
És ide kapcsolódik Jézus egyik legerősebb mondata:
„Ti vagytok a föld sója. Ti vagytok a világ világossága.” Nem azt mondja: majd egyszer azok lesztek. Nem azt mondja: ha elég jók lesztek. Nem azt mondja: ha már mindent tudtok.
Hanem most. Ti vagytok. TE VAGY! Most. Ebben a korban. Ebben a világban. Ebben a káoszban IS! Ebben a mindenféle jelzővel illetett világban is Te vagy!
Ebben a zajban. Ti vagytok.
XIV. Leó pápa tavaly nyáron szinte kiáltva mondta ezt a fiataloknak a Vatikánban:
„Ti vagytok a föld sója, ti vagytok a világ világossága!”
Mit jelent ez? Azt, hogy feladatotok van. Küldetésetek van. Értelmetek van.
Ne veszítsétek el az ízeteket! Ne veszítsétek el a lelketeket! Ne veszítsétek el az örömötöket! És főleg: ne veszítsétek el a fényeteket!
Mert lesznek pillanatok, amikor nagyon csábító lesz a könnyebb út. Az olcsóbb megoldás. A gyorsabb siker. A tágas kapu. A széles út. A „mindenki ezt csinálja” logikája.
De Jézus nem erre hív. Hanem arra, hogy merjetek mások lenni! Merjetek jók lenni! Merjetek tiszták lenni! Merjetek szeretni! Merjetek elit lenni – de a szó legszebb értelmében!
Elitnek lenni! Kitűnni a jóságban. Kitűnni a becsületben. Kitűnni az emberségben. Kitűnni a hitben.[…]
A homília zárásaként Ervin atya a közösség nevében útra bocsátotta a maturandusokat: Nem félelemmel. Hanem bizalommal. Nem szomorúsággal. Hanem reménnyel. Nem lezárásként. Hanem küldetésként. Örömmel és bátorsággal!
Szeretetteljes és biztató szavai így hangzottak:
„Menjetek!
Éljetek szépen!
Szeressetek bátran!
Higgyetek mélyen!
És maradjatok mindig egy kicsit… pacekok! De úgy igazából! Tisztán, őszintén! Ahogy kell! Isten áldjon benneteket. Amen.”
Hit-Tudás-Közösség – Szent László
