Az idei Házasság hetén Nyíregyházán és Debrecenben is interaktív előadásra várta a házaspárokat Nagy Csaba családreferens. A tapasztaltabb „házasság hetézők”-ben Nyíregyházán már felmerült, hogy talán megint valamilyen turpisság van a dologban, de a kulisszatitkokból semmi nem szivárgott ki, az új helyszínek pedig elbizonytalanították a jelentkezőket, és a visszajelzések szerint mindkét városban úgy jelentek meg a résztvevők, hogy „lesz, ami lesz”…
Az előadás mindkét helyen el is kezdődött, két külön történettel, két mesével: hercegekről és hercegnőkről, és egy gyermekről, aki szeretetből megkereste szülei elveszett szerelmének darabjait.
A visszajelzésekből idézünk:
„A szerelembe eséshez nem kellenek nagy dolgok. Néha elég egy pillantás, egy mozdulat vagy akár egy szép hang is. Viszont az együttmaradáshoz szükséges egymás kölcsönös elfogadása, az egymásba vetett bizalom, és a fontos döntés az egymás iránti hűség.”
„Az elveszett szerelmet meg kell keresni és meg kell fizetni az árát, hogy visszaszerezzük.”
„Minden házasságot gondozni, ápolni kell. A jó házasságot is ápolni kell. Tenni kell érte minden nap!”
„A remény mindig ott van velünk míg Isten is ott van.”
„A szerelem/ szeretet darabjai újra összerakhatóak.”
A rávezető történet mindkét helyen a meglepetés fordulattal zárult, és a résztvevő házaspárok útra keltek a nagy feladatra, az ismeretlen küldetésbe. Hogy mire gondoltak, miközben buszra szálltak?
„Én: akadálypályára megyünk, férjem: a Nagykalandba, a gyerekek után.”
„Azt hittem, hogy ez csak egy vicc. Aztán megijedtem, mert a 21 hónapos kislányunkra a plébánián vigyáztak és azt mondtuk nekik, hogy ha bármi van, akkor tudják hol találnak.” – közben az éppen buszra szálló anyuka sem tudta, hogy hová megy. (szerk.) 😊
„Nagyon meglepődtem! Azt hittem csak megyünk egy kört, és visszatérünk.”
„Nagyon örültünk. És jó volt látni az új arcok örömét is!”
„Már nem először vagyunk házasság hete programon, de még mindig meglep Csaba atya ezzel a szuper vacsoraesttel minket, ahol végre egymásra tudunk koncentrálni és beszélgetni a hétköznapokban ritkán feltett fontos kérdésekről.”
Az est valóban interaktív volt, hiszen a főszerep a házaspároknak jutott: egymás felé, csak egymásra figyelve, egy romantikus vacsora keretében, ahol beszélgethettek, percekig nézhettek egymás szemébe, táncolhattak és csókot is válthattak, hiszen a közös feladat adott volt: megtalálni szerelmük darabjait.
„Azt gondolom, aki nem volt ott, annak nem lehet ezt elmesélni, sőt, ha mesélném, nem is értené, miről van szó… Ott kell lenni! Egy évben három este a házasságunkért!”
„Jó hogy az Egyház nem csak összeadja a párokat, hanem részt vesz abban hogy a hogy ez fenn is maradjon.”
„Kell és érdemes is egy kapcsolat alapjait érintő kérdésekről – a mai nap a hűségről – beszélgetni, mert ezekkel tovább erősíthetjük kapcsolatunkat.”
„Örök közös emlék. Végre csak egymásra tudtunk figyelni. Csak MI léteztünk!”
„Évek óta nem voltunk kettesben sehol. Nagyon jó volt így, hogy csak egymásra figyelhettünk.”
„Két óra is csodákra képes, ha mindketten akarjuk. Több időt kelleme egymásra szánnunk. Ez persze sokszor kihívás.”
„Mennyire fontos néha megállni, és egymásra figyelni. Ez néha elmarad a hétköznapi rohanásban.”
„Isten szeret minket. Óriási kívánságunk teljesült!”
„A szerelemhez nagyon kevés kell, csak egy pillantás, egy beszédmód vagy egy fizikai tulajdonság, és az ember annyira lenyűgöződik és bevonódik, hogy végül örök szerelmet ígérhet annak a nőnek. Beleszeretés nélkül valószínűleg senkinek sem lenne ereje és bátorsága ennyit ígérni. Ez az ígéret annyira igaz, hogy beleégett a szívünkbe. Ez a herceg mi magunk vagyunk.
Amikor a mindennapi életben a szerelmünket oly sok helyzet és hozzáállás próbára teszi, a nő, akit feleségül vettünk, már nem tűnik olyan szépnek: látjuk a törékenységeit, a tökéletlenségeit, a csúnya oldalát, ami sért minket. Mégis erőt találunk ebben az ígéretben, és segítséget kérünk Istentől, és továbbra is szeretjük őt: ha nem is érzésekkel, de legalább akaraterővel és tettekkel. És akkor megtörténik a csoda: azok a törékenységek és tökéletlenségek, amelyek eltávolíthattak volna minket tőle, lehetőséget adtak arra, hogy teljes pompájában, törékenységében lássuk, Isten szemével.
Csak akkor tesz az Atya királlyá abban az országban, abban a kis családban, ha hűséges vagy. Csak akkor tanultál meg szeretni, ha szolgává és szabaddá váltál, szabadon adakozhatsz anélkül, hogy kérnél. Szeretni egymást minden nap, egy életen át, a földi életen túl. Ez a keresztény házasság ideálja.
Lelkemből koporsót csinálok
a lelkednek,
szívemből otthont
a szépségednek,
mellkasomból sírboltot
a fájdalmaidnak.
Szeretni foglak, ahogy a mező szereti a tavaszt,
és élni fogom benned egy virág életét
a nap sugarai alatt.
Énekelni fogom a neved,
ahogy a völgy
zengi a harangok hangját;
Hallgatni fogom lelked nyelvét,
ahogy a part hallgatja
a hullámok történetét.”
Az interaktív estéken nem csak a felnőttek érezték jól magukat, hanem a gyerekek is: játszottak, beszélgettek, spagettiztek, pizzáztak.
Hálásan köszönjük Palánki Ferenc Püspök Atya és az Egyházmegye támogatását, a Pagony Étterem és Fandango Étterem munkatársainak figyelmességét, munkáját és a finom ételeket, a NagykaLand Játszóházban a sok játékot és a finom pizzát, Csordás Gábor és Tokodi László plébános atyák vendégszeretetét, a Szent Imre Bébiszitter Osztag és a Benő család segítségét, a Landauer Pékség finomságait, a Trans-Tour 90 Kft. és a Pullman Travel Kft. rugalmasságát és profizmusát, és még sok-sok jóakaratú ember összefogását és háttérmunkáját a házasságokért, a családokért.
Várjuk a Házasság hetét jövőre is.
Szeretettel hívunk mindenkit március 14-én szombaton Debrecenbe a Család Expo 4-re: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfnvVz5Gqx5LZyvUnES-1YCKTAyALSCqtjauCBe-jj65OU5dQ/viewform?usp=header
Az Egyház a Családban kezdődik. Imádkozzunk a házasságokért, a családokért. Áldott Nagyböjtöt kívánva mindenkinek szeretettel:
Nagy Csaba családreferens
