Szentírási részek
Olvasmány: Szám 21,4b-9 – Aki föltekintett a rézkígyóra, az életben maradt…
Szentlecke: Fil 2,6-11 – Engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig…
Evangélium: Jn 3,13-17 – Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is…
Kedves Testvérek!
Mielőtt a Szent Keresztről elmélkednénk, tekintsük át, hogy a kinyilatkoztatás hogyan készítette elő a kereszt misztériumát.
Az első ember engedetlensége, hogy az Élet Fájáról maga vesz le gyümölcsöt, nem az Istentől várja, hogy neki adja azt, amint a kert összes többi fájáról kínálja. A szentmise egyik prefációjában (Évk. VII. pref) így nyert megfogalmazást: „Az ő engedelmessége miatt (aki engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig) kaptuk vissza tőled, mit elveszítettünk az engedetlenség bűne által” (Vö. Ter 3,1-13). Ugyanerről hallunk a mai ünnep prefációjában is: „Te úgy akartad, hogy az emberi nem üdvösségét a keresztfa hozza meg, hogy ahonnan a halál származott, onnan támadjon az élet: a bűn fáján győztes sátánt a kereszt fáján győzze le Urunk, Jézus Krisztus”.
Amikor Ábrahám a fiával, Izsákkal megy a hegyre, hogy ott feláldozza őt, a Megváltó előképét láthatjuk a fiúban, aki a vállán viszi a fát, amelyen atyja fel akarja áldozni őt (Vö. Ter 22,6-13).
A mai olvasmányra pedig, ahogyan az evangéliumban hallottuk, maga Jézus hivatkozott, hogy amint Mózes felemelte a pusztában a rézkígyót, úgy fogják felemelni az Emberfiát is.
Ez az ünnep kettős, sőt hármas ünneplést foglal magába. Az első a Szent Kereszt megtalálásának ünnepe, a második a 335-ben Jeruzsálemben, szeptember 13-án felszentelt Szent Sír-bazilikában való ünnepélyes felmutatása az életadó Szent Kereszt ereklyének, szeptember 14-én. A harmadik pedig e két ünnep együttes ünneplésének gyümölcse. Ma én erről szeretnék elmélkedni, erre hívom meg a jelenlévő testvéreket.
Először is találjuk meg mindannyian a Szent Keresztet. Maga a kereszt nem más, mint egy brutális kivégző eszköz. Ezt a brutális kivégző eszközt Jézus szentelte meg, és tette a keresztény liturgia főoltárává. Hogyan történt ez? Vállára vette a brutális kivégző eszközt, és irántunk való szeretetből és az Atya iránti engedelmességből felvitte a Golgotára, ahol – akik ki akarták végezni, nem tudták „elvenni az életét” – ő maga adta oda értünk és sokakért. Áldozatával a földi életet kioltó keresztfát, – örökéletet adó Szent Keresztté tette. Ennek az örökéletet adó Szent Keresztnek a megtalálására és felmutatására, felmagasztalására hív bennünket ma az Egyház, és arra, hogy hittel elmélyedve a kereszt misztériumában, életünkkel magasztaljuk azt fel, mint a világ megváltásának „eszközét”. Minden oltár, amelyen szentmisét mutatnak be, a kereszt oltára. A szentmisén való részvételünk, a kereszt titkában való elmélyedés, és a Szent Kereszt felmagasztalása.
2025.09.14. Fodor András