A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fiataljai is részesei lehettek a július 28. és augusztus 3. között megrendezett római Jubileumi Ifjúsági Találkozó sok-sok kegyelmének. Életre szóló lelki élmény és találkozás a reményt adó Jóistennel – ezeket a gyümölcsöket hozták haza számunkra az egyházmegyénkbe, hogy aztán a „föld sója és a világ világossága” legyenek. Aki már részt vett ifjúsági világtalálkozón, biztosan tudja, hogy milyen jelentős esemény is az ember életében. A 46 fős csoportot Csapó Márton atya, Tóth László Gábor atya, Barna Marcell pedagógus, továbbá Charles Anaele és Cyprian Amobi Mgbe, egyházmegyénk kispapjai vezették.
A találkozóra egy kétnapos utazás jelentett lelki felkészülést: útközben megismerkedtünk egymással, továbbá Ferenc pápa Spes non confundit kezdetű bullájában és a romanitas témáiban merülhettünk el. Mi nem utazni, kirándulni indultunk; a cél az volt, hogy a hét igazi megújulás legyen a lelkiéletünkben.
A zarándokút gerincét a négy nagy római bazilikában található szent kapukon való áthaladás jelentette. Sokakat leginkább ezeknek a templomoknak a szépsége, nagysága nyűgözött le. Imádkoztunk szeretteinkért, egyházmegyénkért a Santa Maria Maggiore-bazilikában a Salus Populi Romani-kegyképnél, Ferenc pápa sírjánál; a Lateráni Székesegyházban mint az Egyház első számú templomában; a Szent Péter-bazilikában Szent Péter és megannyi utódja sírjánál. Évezredek hívei imádkoztak az Örök Város szent helyein, és nyertek meghallgatást – minket is ez a remény erősített meg. Szerdán a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában mi is részt vettünk a Fábry Kornél atya által celebrált magyar szentmisén és katekézisen. Különleges élmény volt a Szent Kallixtusz-katakombákban szentmisét bemutatni; azokhoz a pápákhoz, vértanúkhoz imádkozni, akiket éppen arra a helyre temettek el. A császári Róma és a barokk belváros gazdagságát is együtt tekintettük meg.
Kedd este a Szent Péter téren ünnepelt nyitómisét követően Leó pápa személyesen köszöntötte a megjelenteket. Az egyházmegyénkből érkező fiataloknak különösen fontos élmény volt ez, hiszen többen közülük most találkoztak először a szentatyával. Szerdán és csütörtökön városszerte a lelkiségi mozgalmak, szerzetesrendek által szervezett programok töltötték meg a főtereket, főbb templomokat tanúságtételekkel, imaórákkal. Pénteken a Circus Maximus területére bűnbánati napot szerveztek, melynek keretében napközben kétszáz sátorban ezer pap egymást váltva szolgáltatta ki a bűnbocsánat szentségét.
A Jubileumi Ifjúsági Találkozó megkoronázása azonban egyértelműen a Róma Tor Vergata kerületében ünnepelt virrasztás és szentmise volt. A Leó pápa által celebrált szertartásokra egymillió(!) fiatal zarándokolt el a világ 146 országából. Csak azok tudják, milyen lelki élményt jelent egy ilyen esemény, akik vettek már részt ifjúsági világtalálkozón. Magával a Jóistennel találkoztunk a nehézségekben, örömökben, a szép zenében, a másik emberben és leginkább az Oltáriszentségben.
A szombat esti virrasztáson Leó pápa a fiatalok számára azon kérdésekre adott iránymutatást, melyek a leginkább elgondolkodtatják őket: istenhit, barátság, reménytelenség, a modern kor kihívásai. „Kedves fiatalok, Jézus az a barát, aki mindig kíséri lelkiismeretünket. Ha valóban találkozni akartok a feltámadott Úrral, hallgassátok a szavát, mely az üdvösség evangéliuma!” – bíztatott mindnyájunkat.
Szombat este a szentségimádás után a fűre leülve a következő panoráma fogadott bennünket: ha jobbra néztünk, az egyik nemzetközi csapat zenélt és táncolt; ha egyenesen, akkor ott szentgyónások zajlottak – a csapatban pedig értékes baráti beszélgetések –; ha viszont balra, ott már egy másik csapat táncolt. Előttünk pedig volt a főoltár, és több százezer fiatal, akiben ugyanaz a Lélek él, és akik ha körülnéztek, valószínűleg ők is ugyanezt tapasztalták az ő környezetükben. Hasonló miliő uralkodott minden este a szálláshelyünkön is.
A vasárnapi szentmisében Leó pápa további bátorítást, reményt adott nekünk: „Vágyakozzatok nagy dolgokra, az életszentségre, bárhol is éltek! Ne érjétek be kevesebbel! Akkor majd meglátjátok, hogy nap mint nap növekedni fog bennetek és körülöttetek az evangélium fénye!” A szertartások szépségéhez hozzátartozott a Marco Frisina által komponált zeneanyag, mely az utóbbi évtizedekben hozzánőtt az ifjúsági világtalálkozókhoz.
Az egy hét során igazán erős jeleket kaptunk a Jóisten nekünk adományozott reményéből. „Olyan jó a közösség, olyan szimpatikusak itt az emberek” – számoltak be nekem minden nap sokszor a résztvevő fiatalok. Ezt a reményt visszük haza egyházmegyénkbe, ennek továbbadására kaptunk meghívást és erőt.
Köszönjük a hét során értünk felajánlott számtalan imádságot, melyek bizonyosan egyengették útjainkat. Mi is sokat gondoltunk imáinkban, felajánlásainkban az egyházmegyére, a főpásztorra, és minden kedves barátunkra, testvérünkre Krisztusban.
Csapó Márton atya
