Szentírási részek
Olvasmány: Neh 8,2-4a. 5-6. 8-10 – Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való örvendezés a ti erősségetek.
Szentlecke: 1Kor 12,12-30 – Ti Krisztus teste vagytok és egyenként tagjai.
Evangélium: Lk 1,1-4; 4,14-21 – Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.
Kedves Testvérek!
Isten igéjének a vasárnapján az elhangzott olvasmány bemutatta nekünk, hogy milyen megrendüléssel és áhítattal hallgatta a nép Isten szavát, az ő törvényeinek felolvasását. A babiloni fogságból visszatértek számára az is kétséges volt, hogy egyáltalán megmaradtak-e a szent „könyvek”, ezért a nagy meghatottság, hogy újra hallják az Úr törvényének felolvasását.
Testvéreim! Mi, akik vasárnaponként jövünk szentmisére, de különösen azok, akik csak a nagyobb ünnepeken jutnak el ide, úgy is tekinthetünk a hétköznapokra, mint a babiloni fogságra. Olyan világban élünk, ahol rengeteg információ özönlik ránk, de abban nagyon ritka az „Istentől eredő szó”, sőt a legtöbb arról akar meggyőzni minket, hogy Isten nem is létezik, de nincs is rá szükségünk. Amikor eljövünk szentmisére, halljuk a felolvasásokat és a végén a kijelentést: ez az Isten igéje. Hogyan hallgatjuk mi ezeket? Hisszük, hogy Isten szól hozzánk, és szavának meghallgatása után ünnepi lakomát készít számunkra? A mai szentmise kezdőéneke örvendezésre hívott, ahogyan az olvasmányban is hallottuk: az Úrban való örvendezés a mi erősségünk.
Az evangélium első szakaszában Lukács evangélista eloszlatja a kételyeinket; nem kitalált meséket, hanem történelmi tényeket tár elénk, mindennek pontosan utánajárt, hogy meggyőződjünk arról, mennyire megbízhatóak azok a tanítások, amelyeket Evangéliumában és az Apostolok Cselekedeteiben elénk tár. Majd maga Jézus jelenti ki a názáreti zsinagógában, hogy az általa felolvasott prófécia ma beteljesedett. A Szentlélek által Názáretben, Mária méhében megtestesült Ige, most az Úr Lelkével felkenve, tanító útjára indul, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek. Aki eddig a próféták által szólt az emberekhez, mostantól a Fia által szól hozzánk.
A szentleckében Pál apostol nagyon szemléletesen mutatja be Krisztus titokzatos testét az Egyházat. Akik egy keresztségben részesültünk, akiket ugyanaz a Lélek itatott át, egy testet alkotunk, Krisztusnak vagyunk tagjai. Mint egy testnek a tagjai, különböző képességeket, feladatokat kaptunk, de ugyanannak a testnek a tagjaiként szól általunk az Isten az ő Fia által. Amint a megtestesült Ige minden tagja (Szíve, keze, lába, szája, sőt még a ruhája is) az Isten Szavát, akaratát, erejét közölte az emberekkel, úgy akarja ma is Egyháza (Krisztus) tagjai által közölni az ő Igéjét korunk minden emberével. Nem kevesebbre kaptunk meghívást, minthogy mindnyájunkban beteljesedjék az Írás, hogy mindnyájan, Isten élő Igéjeként, evangéliumaként, Krisztus egy testeként, – amelyben minden megoszlás megszűnik – legyünk jelen ebben a világban. Minden szentmisén Isten Igéjének olvasására és befogadására jelentkezünk, hogy életté váljék bennünk.
Forrás: Fodor András atya
