A jelzett szentírási rész mellett, amely – nem kifejezetten, csak bennfoglaltan – utal a mennybevételre, nagyon ajánlatos áttanulmányozni a Katolikus Egyház Katekizmusának ide vonatkozó részét: KEK 964-966. pontja ITT olvasható, a 972. pontja pedig ITT kattintva olvasható.
És álljon itt XII. Piusz pápa Szűz Mária mennybevételét 1950. 11. 01. kihirdető dogmájának egy részlete: „A Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe. Minélfogva ha valaki, Isten ne adja azt, amit mi meghatároztunk, vagy tagadni, vagy akarattal kétségbe vonni merészelné, tudja meg, hogy az isteni és katolikus hittől teljesen elpártolt.” (XII. Piusz Munificentissimus Deus)
A bevezető titkokhoz készített ima, reggelenkénti elmondásáról ebben a hónapban se feledkezzünk meg!
Pl. Megdicsőült Krisztusom! Irányítsd gondolataimat az általad küldött Szentlélek vezetésével, hogy a földi dolgokról is az odafönt valókra figyelve gondolkodjak. Te vezéreld szavaimat, hogy azokon mindig átragyogjon a te dicsőséged fénye. Kormányozd cselekedeteimet, hogy azok mindig szinkronban legyenek az általad irányított gondolataimmal, és az általad vezérelt szavaimmal. Ámen.
Elmélkedés
Októberben, a rózsafüzér hónapjában, a Szűz Anya mennybevételét szemlélve imádkozunk papi és szerzetesi hivatásokért. Amikor a rózsafüzérnek erről a titkáról elmélkedek, mindig egy gyerekkori élmény idéződik fel bennem. A padlásunkon volt egy fa méhkaptár és egy gyékényből készült méhkas. Édesapámnak valamikor voltak méhei, és megvolt a méhész felszerelése is. Hatodik vagy hetedik osztályos lehettem, amikor a kertünkben az egyik almafára letelepedet egy méhcsalád. Édesanyámtól megtudtam, hogy aránylag egyszerű őket befogni, csak az anyaméhet kell megkeresni és azt áttenni a méhkasba, a többi utána fog menni. Így is tettem, és utána évekig méhészkedtem.
Jézus azért jött a mennyei dicsőségből, hogy odavezessen minket. A szerető Mennyei Atyáról tanúságot téve, megváltó áldozatát beteljesítve „visszatért” a mennyei dicsőségbe, ahol ígérete szerint helyet készített nekünk.
A keresztről úgy rendelkezett, hogy mi legyünk az édesanyja fiai, és az édesanyja legyen a mi anyánk. Amikor pedig Szűz Mária földi élete lezárult, mint a méhrajból az anyaméhet, „kiemelte” édesanyját és a mennyei dicsőségbe vitte, hogy mindannyian utána vágyakozzunk, mint a dolgozóméhek az anyaméh után.
Nem tudjuk, hogy az anyaméh milyen jelet ad, ami után a méhcsalád minden tagja hozzá megy, de tény: amint az anyaméh elindul, vagy áthelyezik máshova, az egész család megy utána. A mi égi Édesanyánk is folyton hív bennünket, hogy a rózsafüzér által is állandó kapcsolatban legyünk vele és az ő Fiával. Ne csüggedjünk a földi küzdelmek közepette, bízzunk az ő oltalmában és Szent Fia irgalmas szeretetében. Ne hallgattassuk el szívünkben az ő Fiához vonzó szeretetének impulzusait.
Olyan családi és egyházközösségi miliő kialakításán fáradozzunk, amelyben él az egészséges Mária-tisztelet, ahol mindenki szíve nyitott arra, hogy engedelmeskedjen Mária és Jézus vonzásának. Olyan papi és szerzetesi hivatásokért imádkozzunk – és ha kell, hozzunk áldozatokat is –, akik hűséggel ápolják magukban ezt a vonzást, és lelkes szolgálatukkal másokat is „átmágneseznek” (fogékonnyá tesznek erre a vonzásra).
Fodor András
nyugalmazott püspöki helynök, plébános
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
