Befejeződtek az ófehértói Árpád-házi Szent Erzsébet-templom külső és belső felújítási munkálatai. A templomot Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmise keretében áldotta meg március 3-án, amely egyben a vizitációs látogatásának is a része volt. A főpásztor ugyanis folytatva két napos kánoni vizitációját, a leveleki egyházközséget február 21-én látogatta meg, a képviselő-testülettel 23-án a püspöki székházban találkozott, az egyházközség híveivel pedig a templomot megáldó szentmisén.
Az ünnepi szentmisén jelen voltak: Lengyel József, a házigazda egyházközség plébánosa, Németh István püspöki titkár, Csordás Gábor egyházmegyei karitászigazgató, Ófehértó település szülötte, az esperesi kerület papjai, Kovács Sándor országgyűlési képviselő, Simon József, Ófehértó polgármestere, a kivitelezési munkálatokat végző cég képviselői és az egyházközség hívei.
Az ófehértói barokk tornyos, gótikus Árpád-házi Szent Erzsébet műemlék templom a XI., a XIV. és a XVII. században épült, illetve épült újjá. A legrégebbi része, a sekrestye a XI. századból maradt fenn eredeti formájában. A templom történelmi jelentőségű, kiemelkedő turisztikai célpontként is szolgál, különlegessége, hogy mintegy 100 négyzetméternyi falfelületen egybefüggő freskó díszíti, amely a XIV. századtól a XVII. századig vagy régebben készült. A falfreskókat műemléki kutatás során 1972-ben tárták fel és restaurálták.
A jelenlegi felújítási munkálatok is régészeti felügyelet mellett történtek. Elkészült a templom külső és belső festése, ablakokat cseréltek, kijavították és lemosták a tetőt, kicserélték a templom aljzatát, egyben korszerűsítették a fűtést és padlófűtést alakítottak ki. A teljes villamos hálózat cseréje során a hangosítást is modernizálták. A templomba vezető lépcsőfeljárót felújították, valamint a Lourdes-i barlangot áthelyezték a templom udvarára.
A templommegáldási szentmise megkezdése előtt az egyházközség nevében Jécsák Tamás akolitus köszöntötte Palánki Ferenc megyéspüspök atyát: „A hívek nemcsak a templomot, de szívüket is díszbe öltöztették a krisztusi hit ünneplésére, hogy lélekben megerősödve, az egyházközség élő alapkövei lehessenek, és életüket Árpád-házi Szent Erzsébet példáját követve a szeretet parancsára építsék.”
A köszöntő gondolatok után a főpásztor megáldotta a vizet, majd szenteltvízzel meghintette a templom belső terét, a híveket és kívülről a templomot.
Palánki Ferenc megyéspüspök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a templom az Isten és az ember kapcsolatának a jelképe. Ahogyan az emberek néznek a templomra, felújítják, megújítják, az megmutatja, hogy milyen kapcsolatuk van az Istennel.
Elmélkedése elején rámutatott az elhangzott evangéliumi szakaszra (ld. Jn 2,13-25), amely kétszer is utal arra, hogy: „Tanítványainak eszükbe jutott az Írás szava: Emészt a házadért való buzgalom.” (Jn 2,17), valamint a tanítványoknak eszébe jutott, hogy amikor Jézus föltámadt a halálból, valóban fölépítette saját testének templomát (ld. Jn 2,22). „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem” – mondta Jézus.
„Miért akarta Jézus megtisztítani az ószövetségi templomot? Ez jelképes cselekedet, de tulajdonképpen mélyre akar bennünket, tanítványait elvezetni, hogy megértsük, mi és ki az igazi templom. »Miféle csodajelet mutatsz?« – fordultak a zsidók Jézushoz. Miért van szükség csodajelre, arra, hogy Jézus megmutassa a hatalmát? Azért, mert meg akarta mutatni, hogy Isten jött el erre a világra, és mert megszentségtelenítették a templomot” – fogalmazott püspök atya, majd arról a szomorú tényről beszélt, hogy a 21. században, miközben templomokat bontanak le, a kereskedőknek palotákat építenek, mindenfelé mammontemplomok épülnek, és az emberek ott töltik a vasárnapjaikat nem pedig az Isten házában. „Nem hagyhatjuk ezt szó nélkül!” – figyelmeztetett püspök atya.
„A templom nem egy egyszerű épület, kőből épült ház, hanem az Isten és az ember kapcsolatának a jelképe, építője. Ahogyan az emberek a templomra néznek, felújítják, megújítják, az megmutatja, hogy milyen kapcsolatuk van az Istennel.
Nem véletlen, hogy advent harmadik vasárnapján ez az evangéliumi szakasz kerül elénk, amely arra irányítja a figyelmünket, hogy jusson eszünkbe: buzgóság emésszen el az Isten házáért, valamint az, hogy Jézus valóságosan föltámadt, és ő az igazi templom. Mert benne valósult meg az Isten és az ember tökéletes kapcsolata, hiszen ő valóságos Isten és valóságos ember.
Ezután a főpásztor arról is beszélt, hogy az emberek milyen könnyen megindokolják, miért nem járnak templomba. A papokra hivatkoznak, hogy ugyanolyan emberek, mint ők. Szent Pál erről úgy fogalmazott: „Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy üdvözítse a bűnösöket, s közöttük én vagyok az első” (1Tim 1,15).
„De az emberek nem azért nem mennek templomba, mert az Egyház és a papok akármilyenek, hanem mert nincs hitük. Aki nem hisz, nincs kapcsolata Istennel, az nem megy, és kifogást keres, megindokolja saját magának, hogy az igazság miért nem igazság. Pedig az igazság akkor is igazság, ha csak egy ember vallja, de ha senki sem vallja, akkor is igazság.
Jézus Krisztus, a valóságos Isten és valóságos ember arra akar bennünket rávezetni, hogy bár a mi testünk is ugyanabból az anyagból van, mint a földnek az anyaga – és a templom is a föld anyagából, kőből van –, az ember mégis túlmutat saját magán, az anyagi valóságán, mert az az „én” a „személy” nem az anyagból következik, hanem Istenből. Vagyis minden megkeresztelt ember, amikor befogadja a Szentlelket, az Isten gyermeke, a Szentlélek temploma lesz.
Minden megkeresztelt ember templom, és ha közösségben összejövünk, együtt imádkozunk, akkor megnyílik az ég. Az ég kapuja, a mennyország kapuja itt nyílik meg előttünk. Isten szívébe, szeretetébe itt kapunk betekintést, erőt a hétköznapokhoz, megújulást, vigasztalást a gyászunkban, a szomorúságunkban, a nehéz napjainkban.
Mert Isten jelen akar lenni az életünkben. Isten velünk van, ő nem kőből épült házban akar lakni, hanem a szívünkben – emelte ki püspök atya.
A szentmise záró áldása előtt Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője és Lengyel József, az egyházközség plébánosa köszöntő beszéde hangzott el, majd az ünnepség agapéval zárult, ahol Simon József, Ófehértó polgármestere is elmondta köszöntő gondolatait.
„A közösségben nemcsak megálmodjuk, hanem meg is valósítjuk céljainkat. A cél kitűzése és a lélek formálása által szépül és épül az egyházközség, amely ezáltal válik élővé, befogadóvá és elfogadóvá. Vass Albert szavaival élve: »A fundamentum Istentől való, és Istentől való az akarat, mely újraépíti a falakat.« Mi újra akartuk építeni a falakat, hitünk megélése által élen járni, életünkkel példát mutatni a jövő nemzedékeinek. Tegyünk ezért folyamatosan tanúbizonyságot Jézus Krisztusról a hit által, a kősziklára építve lelki életünk házait, megélve a szeretet főparancsolatát” – hangzottak Lengyel József atya köszöntő szavai, amelyben hálát adott a Jóistennek a kegyelmi ajándékaiért, szintén hálát adott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, a Magyar Kormány, Ófehértó önkormányzata anyagi támogatásáért, valamint a a hívek adományaiért.
Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
