Nekünk is meg kell tanulnunk válaszolni a kor kihívásaira – Palánki Ferenc megyéspüspök is mondott köszöntőt a Szabolcs község történelmi emlékhelyén megrendezett református konferencián

Egyházmegyénk területén lévő Szabolcs község történelmi emlékhelyén rendezték meg az „Értékünk az örökségünk” című tudományos konferenciát január 24-én, a Szabolcsi Református Látogatóközpontban, amelyet a Vidék Kincse Egyesület és a Hungarikum Bizottság szervezett. A konferencián a megye bölcsőjének páratlan értékeit megismertető könyv hivatalos bemutatására is sor került.

Fotó: Öröm-hír Sajtóiroda archív – Szabolcsi földvár

Szent László király, egyházmegyénk védőszentje ezen a településen hívta össze az 1092. május 20-án megrendezett szabolcsi zsinatot, amely mint egyházi zsinat és állami törvényalkotó országgyűlés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténység Magyarországon véglegesen meg tudjon gyökerezni.

A református rendezvényen köszöntőt mondott Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye névadó és egyik legrégebbi települése, Szabolcs község méltán érdemelte ki a történelmi emlékhely rangot.

Fotó: Öröm-hír Sajtóiroda archív

Szabolcs hatalmas várával évszázadokon keresztül Szabolcs vármegye igazgatási, katonai és egyházi központja volt az államalapítás korától a tatárjárásig. A földvár lábánál álló egykori katolikus, ma református templom építése a 11. századra tehető. Az Alföld legrégebbi temploma, a régió legősibb egyházi központja. Ehhez a templomhoz köthető a Magyar Királyság első fénykorának legkiemelkedőbb jogalkotási aktusa, itt született ugyanis a magyar államiság első évszázadának egyetlen – mondhatni társadalmi képviselettel, a szent zsinaton elfogadott – törvénykönyve, Szent László III. törvénykönyve.

A település Árpád-kori jelentőségét jelzi, hogy az 1092. május 20-án megrendezett szabolcsi zsinat Szent László királyunk elnökletével, „országa összes püspökeivel és apátjaival, valamint az összes előkelőkkel, az egész papság és a nép tanúskodása mellett” megtartott törvénykezés volt.

Fotó: TTRE Kommunikáció

Palánki Ferenc megyéspüspök a konferencián elhangzott köszöntő gondolataiban dr. Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspöknek, az Esztergomi Hittudományi Főiskola egykori filozófia tanárának, a hallgatókhoz intézett mondatát idézte: „Igyekezzenek az életüket az elveikhez igazítani, mert egyébként az elveik fognak az életükhöz igazodni.” A főpásztor kifejtette: sokszor tapasztaljuk azt, hogy valaki felhagy az elveivel, az életvezetésével és már nem számítanak azok az értékek, amelyeket az őseiktől kapott. Nekünk, keresztényeknek emlékeznünk kell azokra, akik „előttünk jártak a hit jelével”.

Fotó: Öröm-hír Sajtóiroda archív (Szabolcsi templom)

A történelmi emlékhely kitüntető cím azt szolgálja, hogy felhívjuk a figyelmet az értékeinkre, a régi elvekre, arra, hogy milyen törvények, szabályok szerint szeretnénk élni, és segítsük az utánunk jövő generációkat is, hogy ezeket egyre inkább megismerjék és befogadják nemcsak az értelmükbe, hanem a szívükbe is. Szent László király, az idén 30 éves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentje, az adott történelmi helyzetben, az adott kor kihívásaira válaszolva összegyűjtötte a nép egyházi és világi vezetőit, akik részvételével itt, ezen a helyen megtartották a szinódust.

A megyéspüspök utalt a 2017-ben, a Szent László Emlékévben – Szent László király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. és a szabolcsi zsinat megtartásának 925. évfordulóján – az egyházmegyénk által kiadott A Szabolcsi zsinat című kötetre, amelynek bevezetőben dr. Tóth Tamás, az MKPK titkára így fogalmazott: „Kétségtelen, hogy a szabolcsi zsinat rendelkezései egy meghatározott történelmi helyzetre kívántak reagálni. Bár önmagát egyértelműen egyházi gyűlésnek (sancta synodus) definiálta, mai szóhasználattal inkább nemzeti zsinatnak nevezhetnénk, de sokkal inkább a kor törvényalkotással foglalkozó állami gyűléseinek sorába illeszkedik bele, azaz egyfajta országgyűlés lehetett. Célja a társadalom keresztény hitelvek alapján történő megerősítése volt. Ebben az országépítő munkában Szent László az Egyházban komoly támaszra talált. Ekkor szilárdult meg az állami és az egyházi struktúra, és a köztes határvonalak a XI. század végén még nem váltak élesen szét. Ezért lehet az 1092-es eseményt egyszerre egyházi zsinatnak és állami törvényalkotó országgyűlésnek tekinteni. A Szabolcsban tartott összejövetel rendelkezései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kereszténység Magyarországon véglegesen meg tudjon gyökerezni. Döntéseire a későbbi korok is elismerőleg tekintettek.” 

Fotó: TTRE Kommunikáció

Meg kell tanulnunk válaszolni a kor kihívásaira. Keresztény hitelveinknek, életformáló erőinknek, az evangéliumnak az útmutatásai szerint tudjunk választ adni, és tudjuk megállni a helyünket. A válasz, amit adnunk kell, az a krisztusi, keresztény élet, erre kaptunk meghívást. Ezen a történelmi emlékhelyen, visszaemlékezve őseink, nagyjaink helytállására, döntéseire, a közös útkeresésre, a szinódusra, elhatározzuk, hogy azon az úton, amelyet a történelem Ura kijelölt számunkra, együtt szeretnénk haladni, hogy egyénenként és közösségben eljuthassunk életünk végcéljához – fogalmazott Ferenc püspök. Majd visszaemlékezett a 2017-es emlékévben a Szabolcsi Földvár mellett dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek által vezetett egyházmegyei ünnepi nagymisére, amelyen Alberto Bottari de Castello, Magyarország akkori apostoli nunciusa, az MKPK tagjai, az egyházmegye papjai és hívek is részt vettek. Püspök atya megköszönte, hogy akkor a református egyházközség befogadott bennünket, és utalt az eseményen jelen lévő államtitkár köszöntő beszédére, aki így fogalmazott: „Utoljára ennyi püspök együtt talán az 1092-ben megrendezett a zsinaton volt itt.”

A főpásztor reményét fejezte ki azért, hogy lesz még alkalom a közös ünneplésre, és nemcsak a hely szellemét, hanem a hely lelkiségét is magunkba szívjuk, majd Isten áldását kérte a konferenciára és Szabolcs községre.

A köszöntő gondolatok után a konferencia előadásokkal folytatódott, majd állófogadással zárult. Előadást tartottak:

Dr. Kollár Tibor: Regionális művészettörténeti kutatások a Felső-Tisza vidéken, dr. Németh Péter: A Szabolcsi Református Templom régészeti kutatása, dr. Sipos László: Szabolcs városában szent zsinat tartatott, Deák Attila: Szabolcs, a történelmi emlékhely.

Zárszót mondott: Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat elnöke.

A konferenciáról szóló bővebb beszámolót hamarosan közzétesszük.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Szilágyi Szilvia/TTRE Kommunikáció