Bölcsességért, elköteleződésért, Krisztushoz méltó életért kérték a Szentlélek segítségét Fülöpön az új tanév kezdetén, a szeptember 1-én bemutatott Veni Sancte szentmisén, amelyen Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök arra bátorította a fülöpi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola diákjait, pedagógusait, a jelenlévőket hogy tanulékony lélekkel éljenek.
Az ünnepi eseményen jelen voltak: Heidelsperger István püspöki helynök, Németh István püspöki titkár, Eiben Tamás, Panyi József római katolikus iskolalelkészek, Tasó László országgyűlési képviselő, Hutóczki Péter, Fülöp község polgármestere, Némethné Székely Julianna és Kovács István EKIF oktatásszervezési igazgatók, Popovics Ferencné, a fülöpi iskola igazgatója, az egyházmegye köznevelési és szociális intézményeinek vezetői, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, dr. Béres Diána egyházmegyei jogtanácsos, valamint az iskola pedagógusai, diákjai.
„Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem” (ld. Mk 7,1-8.14-15.21-23) – mondja Jézus a körülötte állóknak. Az a nép legalább ajkával tisztelte és imádkozott, igyekezett valamit fölmutatni, megtartotta a parancsokat, a törvényeket, legalábbis a külső szabályokat. Jézus mégis keményen fogalmaz, képmutatóknak nevezi a farizeusokat, és azt mondja, hogy a szív tisztaságára kell törekedni – kezdte elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmisén, és azt hangsúlyozta, hogy a szív nem csupán az érzelmeink, hanem az emberségünk, a személyiségünk középpontja, az, akik vagyunk, mert megkezdett örök életünk van. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak a látszatra, a külsőségekre törekedjünk, hanem igyekezzünk legyőzni az önzésből, emberi gyarlóságunkból fakadó sok rosszat.
Püspök atya utalt a természetvédelemről szóló, teremtésvédelmi imanapra (szeptember 1.), és így fogalmazott: „Az emberi természetet, a teremtettségünket is védeni kell. Szabad akaratunk van, dönthetünk, és emberi gyarlóságból sok rosszat elkövetünk. Még a legkisebb gyermek is tudja, hogy jónak lenni sokkal nehezebb, mint rossznak, amely az önzésből származik.
Az ember arra van teremtve, hogy az Istentől kapott természeti törvények szerint élve jusson el hozzá. Azért, mert az Isten a törvény adásával, saját maga kinyilatkoztatásával megmutatta, hogy ő egészen közel van az emberhez. Az ember autonóm, vagyis öntörvényű, de teonómnak, vagyis istentörvényűnek kell lennie” – fogalmazott püspök atya, majd a szeretet parancsára mutatott rá, amelyet Isten ránk bízott: „Szeressük egymást!”
„Ez határozza meg a cselekedeteinket, az életünket.
Mennyi sok mindent kell még tanulékony lélekkel elsajátítani, hogy megfeleljünk annak, amit Isten a törvényével, a szeretet parancsával ránk bízott.
Ez egyfajta keret, korlát, amely beszabályoz, de meg is tart, hogy le ne essünk, el ne vesszünk, hogy meg ne haljunk. Ezért írja Szent Jakab apostol, hogy »tanulékony lélekkel fogadjátok a belétek oltott tanítást, amely képes megmenteni a lelketeket« (Jak 1,18), az emberségeteket, és elvezet az örök életre. Ha ezt a tanítást tanulékony lélekkel befogadjuk, akkor a tetteinken is meglátszik, hogy kihez tartozunk, mit jelent a kereszténységünk, hogy fontos az imádság számunkra.”
Az egyházmegyénkbe Afrikából érkezett hozzánk egy lelkipásztor és két papnövendék. A főpásztor elmondta, az afrikai szentmisék akár három órán keresztül is tartanak, nem sajnálják az időt a dicsőítésre, az imára. A felajánlási körmeneten nagy örömmel viszik a kenyeret, vagyis az életüket, annak örömét, hogy vannak. A fülöpi templom oltárképe azt ábrázolja, amikor Szent István király felajánlja a koronát, vagyis az országát a Szűzanyának. A koronánknak olyan a formája, mint egy kenyérnek. A képen látható egy fiú is, aki kalászt tart a kezében. Ez a kép kifejezi annak örömét, hogy létezünk, és megkapjuk a mindennapi kenyerünket.
Amikor az afrikaiak a bort hozzák, örülnek annak, hogy a természetnek és az emberi kultúrának az egész világon elterjedt gyümölcsét, a bort hozhatják a misére. Afrikában a víz nagy gond. Úgy hozzák a vizet, hogy tudják, náluk nagyon sok ember nem jut vízhez. Mégis örömmel viszik, mert megtanultak helyesen, jól imádkozni, vagyis kapcsolatban lenni Istennel.
Mennyire fontos nekünk is, hogy tanulékony lélekkel éljük át a kereszténységünket, az imádságainkat, hogy az hatással legyen az életünkre, a mindennapjainkra.
Ezután a főpásztor egri segédpüspöki szolgálatára emlékezett, amikor Térnyák Csaba érsek a tanévnyitó kapcsán megkérdezte a diákokat, mit tesznek, ha nincs kedvük tanulni. Az volt a válasz, hogy akkor nem tanulnak. „És mit tesz édesanyád, amikor fölébreszt?” – hangzott el a következő kérdés, amelyre a gyermekek felsorolták azokat a feladatokat, amit édesanyjuk megtesz értük reggelente. „És ha nincs hozzá kedve?” „Akkor is megteszi” – felelték a diákok.
„Ez a lényeg. Ha nincs kedvünk tanulni, akkor is végezzük a kölességünket, mert tanulékony lélekkel megtanultuk, hogy nagyon sok minden múlik a döntéseinken.
Ha döntünk a szeretet parancsa mellett, akkor az segít abban, hogy kilépjünk önmagunkból, megnyíljunk mások felé, és ne önközpontú, hanem istenközpontú életet éljünk.
Ezért van nagy szükségünk a Szentlélek segítségére, mert ez saját erőből nem megy.
Segítsen benneteket ebben az új tanévben a Szentlélek Úristen, aki megnyitja a szíveteket a bölcsesség lelkével, hogy eligazodjatok ebben az életben, megnyitja az értelem lelkével, hogy nagyon sok mindent, új tudást be tudjatok fogadni, és egyre inkább a szeretet törvénye szerint tudjatok élni!” – zárta elmélkedését Palánki Ferenc püspök atya.
„Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!”
A szentmise végén Eiben Tamás plébános, iskolalelkész Reményik Sándor: A templom és az iskola című versét idézve elmondta, ezek a sorok különleges aktualitással bírnak most is, de ennek jelentősége a hétköznapok küzdelmeiben mutatkozik meg igazán. Majd köszönetet mondott Istennek a küldetésünkhöz kapott kegyelmekért, a püspök atyának, hogy tanításával jó pásztorként vezeti a rábízottakat, valamint megköszönte az egyházmegyének az iskola felújításában nyújtott támogatását.
Ezután beszédek hangzottak el. Tasó László országgyűlési képviselő elmondta, örömmel van jelen Fülöpön és a térségben az ünnepségeken, mert ott olyan keresztény emberek laknak, akik pontosan ismerik a szeretet parancsát, és törekszenek rá, hogy ennek megfelelően éljenek. A fülöpi katolikus iskola megújulása is egy visszaigazolás arra, hogy jó úton járnak.
A képviselő azt is elmondta, hogy soha nem volt még ennyire sebezhető az emberi élet, a szeretet, mint napjainkban. „Az a dolgunk, hogy megerősítsük gyermekeinkben a hitet, megóvjuk az életüket, segítséget adjunk nekik, hogy tovább tudjanak lépni, többet érjenek el nemcsak anyagi javakban, hanem lelki megerősödésben is” – fogalmazott.
Hutóczki Péter polgármester a negyedik ciklust kezdte el a község vezetésében. Ünnepi gondolataiban visszatekintett az elmúlt időszakban történt egyik legjobb döntésre, amikor az iskolát átadták a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásába. A polgármester ismét köszönetet mondott a főpásztornak a sok gondoskodásért, törődésért, áldozatért, imádságért. A fülöpi kis iskola még mindig az egyházmegye legkisebb iskolája 140 tanulójával, amelynek a sorsát püspök atya – mint a szülő a legkisebb gyermekét – talán jobban a szívén viseli, Hutóczki Péter szerint kicsit el is kényezteti.
A polgármester azt ígérte, hogy most már rajtuk a sor, minden eszköz a rendelkezésükre áll, és ehhez a fülöpiek a maguk erejét, felelősségét, minden tőlük telhetőt megtesznek.
A beszédeket követően Nagy Ada 2. osztályos tanuló furulyaszólóját hallhattuk, felkészítő tanára volt Bodnár Boglárka, majd Szent Rita életét feldolgozó előadást láthattunk.Hagyomány az intézményben, hogy minden tanévben kiválasztanak egy szentet, akinek az életét a 6. osztályos diákok előadásában közelebbről is megismerheti nemcsak az iskola közössége, hanem a vasárnapi szentmiséken az egyházközség hívei is. A forgatókönyvet írta és a gyermekeket felkészítette Popovics Ferencné, az iskola igazgatója.
Az ünnepség záró mozzanataként a főpásztor megáldotta az egyházmegye támogatásával felújított iskola épületét, Popovics Ferencné igazgatónő pedig hivatalosan is megnyitotta a 2024-25-ös tanévet.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
