Idén április 13-án a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban rendezett Egyházmegyei Női Lelkinapon dr. Papp Miklós morálteológus, görögkatolikus lelkipásztor két előadásban és a szentmisén elhangzott elmélkedésében fogalmazta meg gondolatait a női létről. A lelkinapról szóló beszámolót ITT olvashatjuk.
Az alábbiakban Miklós atya előadásaiból közlünk rövidebb összefoglalót.
Az életünk komplex. Senki ne gondolkodjon magáról leegyszerűsítve, hogy: én csak egy dolgozó, csak egy beteg, csak egy elvált vagyok, stb. Nem szabad önmagunkról leegyszerűsítve gondolkodni. A mi Istenünk komplex, van benne egyszerűség: egy az Isten, és komplexitás is. Ha Isten képére vagyunk teremtve, akkor magunkról sem szabad leegyszerűsítve gondolkodni.
Papp Miklós előadásában arról beszélt, hogy mitől működik jól a nő élete. Az előadó ezt a Wellness modellel szemléltette. Mint ahogyan a keréknek van egy közepe és vannak küllői – lábai –, a nők is több lábon állnak. Miklós atya ezekről a lábakról, majd a tengelyről, a lélekről, a nő közepéről, spiritualitásáról beszélt.
Miért jó a több lábon álló modell? Akkor vagyunk jól, ha a fizikai állapotunk, a biztonságunk, érzelmi, intellektuális, családi, közösségi, szociális, kulturális életünk, környezetünk, vallásunk rendben van.
A kerék modell alapján lehet megérteni azt, hogy pl. egy beteg tanárnő miért tud dolgozni. Beteg ugyan, de a családi, értelmi, spirituális élete, az otthona, vallása, stb. rendben van. A kerék modell jól mutatja azt, hogy ha egy küllő megsérül (sántít egy lábad) – a kerék döccen egyet –, de attól még tud forogni.
Ez mutatja azt, hogy amikor a feleséget elhagyja a férje, a feleség nem omlik össze, mert nem minden a férje. És nem minden a család – néha a családot is bálványozzuk –, nem minden a munka, stb. A minden, az Isten. Fordítva azt mutatja a modell, hogy miért nem jó az, ha valaki mindent egy lapra tesz fel: ha minden a munka, minden a férjem, a gyermekem, a szépségem, stb.
Az a jó, ha megnézzük minden lábunkat, hogy melyik hogy áll. Ebből lehet tudni, hogyan vagyunk, melyikkel kellene többet foglalkozni, hogy kerekebben forogjon az életünk.
Ültess virágot! A virág számunkra az édenkert maradékát jelenti
Miklós atya ezután néhány lábról beszélt, és tanácsokat is adott. Elsőként az otthont emelte ki, amelyben jó, ha az ember jól érzi magát. Az előadó ennek egy szeletét, a kertet, a virágokat említette. Amikor a Biblia leírja, hogy a Jóisten minden jóval megáldja az embert, akkor azt a képet használja, hogy kertbe teremti az embert. „Az esti szellőben az ember együtt sétált a kertben az Istennel.”
A kertnek teológiai jelentése is van.
Amikor kertet, virágokat ültetünk, az Istent idézzük meg, hogy Isten velünk legyen a virágok között. A virágok mögött a gondviselő Atyát láthatjuk.
Amikor műtét előtt állunk, szenvedünk, családi, munkahelyi problémánk van: Nyugalom! A virágok elhozzák a gondviselő Atya nyugalmát. Körül kell venni magunkat virágokkal.
A kertészet a szerzetesektől terjedt el, akik a kolostoruk közepén alakítottak ki kertet, de számukra ez nem a kikapcsolódást jelenti, hanem az édenkert maradékát járják körül imádsággal.
A Tíz szűz történetének ikonábrázolásában az öt okos szüzet és a vőlegényt virágokkal teli kertben jelenítik meg. A virágok számunkra az édenkert maradékát jelentik. Jó dolog ücsörögni, imádkozni a virágok között, ápolni, öntözni azokat, mert vissza hat a lelkünkre. Mindig lássuk benne a gondviselő Atyát!
Ápoltnak lenni, Isten szépségét vinni a világba, ez is teológia
A test ápoltsága nagyon fontos. Ne mondja egy nő, hogy lelkileg rendben van, amikor zsíros a haja, nem jár egyenes háttal, és rendetlenül öltözködik. A nő pszichoszomatikusabb, mint a férfi, ami azt jelenti, hogy a lelke: az öröme, de a baja is jobban kiül a testére. A nőnél nagyon fontos az ápoltság önmaga miatt is. Az önszeretettel sok bajunk van, ez főleg a keresztényekre jellemző. Az önszeretet alapja nem azt jelenti, hogy annyira elégedett vagyok magammal, hanem, hogy Istennek én jó vagyok. Isten szeret engem, én is szeressem magam.
Az öltözködésre is oda kell figyelni. A nő legyen ápolt önmagáért is, de a férjük miatt is figyeljenek oda erre a fontos dologra.
A férfiak a munkahelyen tipp-topp hölgyekkel találkoznak nap mint nap, a feleség pedig otthon „elhagyja” magát. Tipikus eset, hogy a nő miután férjhez megy, gyermekeket szül, elengedi magát és csodálkozik, hogy elcsúszik a házassága. Ezt komolyan kell venni.
A nő legyen vonzó a férje számára.
Az evolúció trükkje, hogy a férfi szem olyan, hogy azt hiszi, ami szebb, az jobb is.
Harmadik fontos szempont, hogy a nő a gyermekeik miatt figyeljen oda magára, mert át kell adni nekik a helyes öltözködési kultúrát, mintát, és akkor a gyermekek könnyebben fognak tudni párt találni maguknak. Sorsok feszülnek keresztre amiatt, mert a nő ezt nem veszi figyelembe.
Az öltözködés nemcsak kultúra, hanem liturgia is
Amikor öltözködünk, Istennek is öltözködünk. Az öltözködés nem csak a divatról, a szexualitásról szól, hanem Istenről. Amikor a pap a szentmise előtt liturgikus ruhát vesz fel, Istennek veszi fel.
A keresztség révén kicsit mindenki pap, mindenki a saját élete liturgiáját mutatja be.
Minden ember az Istennek az ikonja. Az ember az ápoltságával, öltözöttségével az evangéliumot, a jó hírt viszi a világba. Ha kicsit sem vagyunk vonzóak, miért akarna bárki is hozzánk, a keresztény közösségeinkhez tartozni? Ápoltságunk mindig azt a hitet hordozza, hogy a húsvét győz, nem pedig a rendetlenség, a kosz, a káosz.
A testünk szeretetre való
A testhez hozzátartozik az egészség is. A testünk szent. Mondjuk ezt eleget? Nem kezdhetsz a testeddel akármit! A testünk szeretetre való. Legyenek igaz örömeink, akár az étkezés, vagy az erkölcsös szexualitásunk során. A testi örömöknek örüljünk. Nekünk nem olyan vallásunk van, amely azt ígéri, hogy meg fogunk szabadulni a testünktől, hanem olyan, amit az Isten is komolyan vesz. Testté lesz, és amikor föltámad, szellemi teste van, mint ahogyan nekünk is megmarad a testünk és a nemünk a föltámadás után is.
Örömök nélkül nem lehet lenni
Aki nem tud örülni a létének, azzal nem jó együtt lenni. Aki viszont szeret élni, annak a társaságában jó lenni. A lét öröme nem pszichológia, hanem húsvét. Meg vagyunk váltva.
Az a keresztény, aki szeret lenni.
Isten bennünket az örömre teremtett, evangéliumunk van. Akinek nincsenek legitim, igaz örömei, az majd keres magának illegitim, bűnös örömöket, mert kell az öröm. A gyerekek is hadd lássák azt, hogy az édesanyjuk szeret lenni.
A szeretet miatt szerzett sebek szent sebek
A test szeretetre való. Amikor a testünkkel a szeretetet szolgáljuk, sebeket fogunk szerezni.
Azok a sebek, amiket a szeretet miatt szerzünk, szentek, ugyanolyanok, mint Krisztus sebei a kereszten.
Amikor a tested azért kopott meg idős korodra, mert sokat dolgoztál a családodért, azok a sebek szentek. A gyermek miatt kapott sebek szent sebek. A bűn miatti sebek viszont nem érdemelnek tiszteletet. Tiszteljük a szent sebeinket! Másként tekint az ember a betegségére, amit a szeretet miatt kapott. A munkahelyen is megkophatnak az ember idegei, de ezek is szent sebek.
Család
A család nem statikus, állandóan növekedik. A házasságkötéskor elültetett mustármag folyamatosan növekszik. A házasság szentségét elindítottuk, áldást kapunk rá egy életen át vesszük föl, ugyanígy a keresztség szentségét is. A szentségi házasság nem altatni, hanem noszogatni akar a növekedésre.
Erósszal (testi gyöngédséggel), filiával (intellektussal) és agapéval (spiritualitással) kell szeretni egymást. Mind a hárommal házasságot kell kötni, amely életünk végéig megmarad. A családban a legfontosabb a házastársam, és utána jönnek a gyermekek.
A kultúra kérdéskörben is teológiáról van szó. A régi görög világban azt gondolták, hogy az igazság, a jóság és a szépség összetartozik, és együtt mutatnak az Istenre. A felvilágosodáskor kettészakadt az igaz és a jó, a szépség pedig szabadidős kultúra, program lett.
A minőségi széppel, kultúrával kellene foglalkozni. Legyen a szépség jelen az éltünkben!
Mit adunk a gyermekeinknek, amikor elkezdik a saját életüket? Adunk-e nekik kegytárgyakat, amelyek előtt egy életet leélünk, és gyermekeinkkel együtt imádkozunk? Időben kell elkezdenünk ezeket az ikonokat, kegytárgyakat beszerezni, hogy majd a gyermekeinknek legyen mit átadni.
Nővé érés
A hittani kongregáció hivatalos tanítása: „A szexualitás a férfit és a nőt nem csupán testi, hanem szellemi, lelki szinten is meghatározza, sajátos jelleget adva minden megnyilvánulásnak.” Nemcsak a testünk férfi vagy nő, hanem a lelkünk is. És a nemiségünk a feltámadás után is megmarad.
Úgy válj nővé, hogy jól érezd magad a bőrödben! Ez egy élethosszig tartó feladat.
A nővé válás szakaszai kb. húszévente váltják egymást. Az első húsz év során még nem vagyunk érett nők. Majd családot alapítunk, családanyává válunk, szelídülünk, fészket bélelünk. Az életközép szakaszban a fészkünket kicsit otthagyjuk, és már nemcsak az én férjem, az én gyermekem a fontos, hanem tágabb körben szeretek: beteget látogatok, karitászban dolgozok, rászorulókat segítem, énekkarba járok stb…
Az anyuka pl. ne maradjon csak anyuka. Ki kell lépni a fészekből! Aki így tesz, érett nővé, dámává válik. Sajnos egyre kevesebben vannak nők, akik dámák.
A dáma nő nem hagyja el magát, szakmailag és spirituálisan is jelen van az életben, és tágabb körben szeret.
Több lábon állunk tehát! Akkor lesz stabil a nő élete, ha minden lábra odafigyel, és nem csak egyre teszi fel az életét. A kert, a virágok, az otthon, az ápoltság, a testi egészség, erósz, filia, agapé, a határok megszabása, a minőségi kultúra, nővé válni, tágabban szeretni, mind hozzánk tartoznak, hogy jobban működjön az éltünk.
Papp Miklós atya második előadásában a kerék tengelyéről, a közepéről beszélt, amely a lelkünk, a spiritualitásunk. Hiába a sok láb, ha a lelkünk nincs rendben, akkor az egész nem fog forogni.
A Maslow-modell, Maslow-piramis szerint kétfajta szükségletünk van. Az egyik a piramis alján lévő hiányok: a több egészség, biztonság, pénz stb. A másik a piramis tetején van, ezek a növekedési szükségletek: kultúra, a spiritualitás, stb. Túl sokat foglalkozunk azzal, ami a piramis aljából hiányzik. Inkább azzal törődjünk, hogy hol tudunk növekedni.
Aki hálás, az mindig erősebb, többet bír
Imádság nélkül nem forog a kerék. De sajnos ebben is túl sokat foglalkozunk magunkkal. Imádságunk legyen egy komplex történés. Dicsőítsük az Istent, és ez visszahat, nem leszünk depresszívek. Olyan mintha a nap elé állnék, hogy csak süssön rám. Hálát kell adunk. Aki hálás, az mindig erősebb, többet bír. Aki az imádságban kér, az tervez. Akkor tesped el az ember, amikor nem tervez. Az imában továbbá bocsánatot kérünk és kapunk, valamint közbenjárunk másokért és ebből is erőt kapunk. Aki tehát nem imádkozik, ezt a sok mindent nem kapja meg.
A terepen szeretni
A betlehemi elszántság arról szól, hogy az Isten úgy gondolkodik, hogy közel akar jönni az emberekhez, akkor is, ha istállót, keresztet kap. Az Isten kiüresíti magát és vállal mindent. Terepen szolgálni megtiszteltetés. Nagy dolog terepre vinni magamat, szolgálni a férjemet, a munkahelyemet, ha tágabb körben is terepen vagyok. Istenből vegyük ezt át. Legyünk terepen. Amikor a terepen szeretek, nagy dolgot teszek.
Mindenkinek az az élethivatása, hogy a terepen szeressen.
Ehhez a nőknek különleges adottságuk van. Van az átölelő, irgalmas, anyás szeretet és a fészekből kilökő, a keményebb, férfias szeretet. A szeretet polarizált, tehát mind a kettő bennünk van.
A női hivatás csúcsa az „anyás” szeretet megélése, amelyet az is megél, aki nem szült gyermeket. Teréz anya nem szült gyermeket, mégis mindenki anyának szólítja.
Nem attól válik valaki anyává, hogy gyermeket szül, hanem hogy gondoskodik azokról, akiket az Isten elé hoz. Ez a női program. Teréz anya megértette Krisztus mondatát: „Szomjazom!” Amikor az embereknek a testi-lelki szomját oltja, Krisztus szomját oltja.
Nem az a fontos, hogy mennyit adunk, hanem, hogy mennyi szeretetet adunk abba a tevékenységbe, amit végzünk – fogalmazott Papp Miklós atya, majd beszélt még arról is, hogy mit kell tenni, ha törés van az életünkben, valamint arról, hogyan gazdagít a misztika, az istenélmény, a hitélmény.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
