Virágvasárnap, nagyhét kezdetén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, amely barkaszentelési szertartással kezdődött a templom bejárata előtt. Az asszisztencia és a hívek a megáldott barkákkal, virágokkal a kezükben vonultak be a templomba, miként Jézus bevonult Jeruzsálembe.
A virágvasárnapi liturgia minden ünnepélyessége mellett már az Úr szenvedéstörténetét tárja elénk, a könyörgésben Jézus passiójának, kínszenvedésének megértéséért fohászkodunk: „Mindenható, örök Isten, Üdvözítőnk példát adott nekünk az alázatosságra, amikor szent akaratodból emberi testet öltött és vállalta a kereszthalált. Segíts jóságosan, hogy kínszenvedésének tanítását megértsük, és társai lehessünk feltámadásában.”
A szentmisén Jézus Krisztus szenvedéstörténetét – Szent Márk evangélista szerint (ld. Mk 14,1–15,47) – a Szent Anna egyházközség szkólája adta elő. A főpásztor a passió elhangzása után megköszönte az énekkarnak a szép szolgálatot, majd néhány gondolattal szólt hívekhez.
Elgondolkodhatunk azon, hogy mit is jelent számunkra Jézus szenvedéstörténete. Szent Márk evangéliumának a keretes szerkezete tulajdonképpen egy-egy mondat: Jézus Krisztus, az Isten Fia.
Az evangélium úgy kezdődik: „Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete” (Mk 1,1), majd a kivégzőosztag parancsnokától hangzik el ismét a mondat: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt” (Mk 15,39).
Kell hogy bennünket is megérintsen, felrázzon, megindítson, hogy mit is jelent számunkra az, hogy Jézus, az Isten Fia. Nemcsak egyszerűen ember volt, hanem valóságos Isten. De valóságos ember is, aki félt, aki a Getszemáni kertben átélte a fájdalmat, hogy elárulják, megtagadják azok, akiket szeretett. De kimondta az igent: „ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” (Mk 14,36).
Jézus Krisztus, az Isten Fia szeretete kell hogy bennünket is megérintsen, hogy felfogjuk, mit jelent ő számunkra. Ő a halhatatlan életet adta nekünk ajándékba. A zsidókhoz írt levél így ír: a halhatatlan élet erejéből lett ő igazi főpap (ld. Zsid 7, 16). Ezt az áldozatot csodálhatjuk meg a mai és minden szentmisében. Főpapként saját magát áldozta föl azért, hogy bemutassa, megmutassa, bebizonyítsa szeretetét irántunk.
Erre csodálkozhattunk rá a szenvedésének története meghallgatásakor, és kérjük, adjon kegyelmet, segítséget, hogy felfogjuk, mi a mi dolgunk, feladatunk, hogy mi is vállalni tudjuk az áldozatot szeretteinkért, embertársainkért.
A virágvasárnapi szertartás azzal kezdődik, hogy bevonulunk barkaágakkal, és az evangéliumban Jézus bevonulásának történetét halljuk.
Pálos Antal jezsuita atya tanítómesteremre gyakran visszagondolok. A zsolozsmáskönyvére rá volt hímezve egy szamár, azért, hogy ne felejtse el azt, hogy ő egy „szamár”. Pálos Antal atya ezt kifejte így fogalmazott: „A szamárnak volt egy nagy ünnepe, amikor bevitte Jézust a városba. Ez az én dolgom, hogy bevigyem Jézust az emberek közé, a városba, és ne engem ünnepeljenek, hanem Jézust, és imádkozzák, kiabálják: Áldott, aki az Úr nevében jön!”.
Mi a mi dolgunk? Hogy mi is vigyük Jézust, az ő szeretetét az emberek közé, vállalva hétköznapjaink áldozatát, azt, hogy őrá egyre inkább hasonlítsunk, és végigjárva vele együtt keresztutunkat elnyerhessük a feltámadás örömét – zárta virágvasárnapi gondolatait Palánki Ference megyéspüspök.
Virágvasárnap 15:00-kor kezdődik a debreceni városi keresztút ökumenikus részvétellel. Az elején barkaszentelésen vehetünk részt a Nagytemplom előtt. Utána indul a keresztút a Nagytemplomtól hat állomáson át a Szent Anna-székesegyházig.
Virágvasárnap, nagyhétfőn és nagykedden a Szent Anna-székesegyházban, a 18:00 órától bemutatott szentmiséken lesz a nagyböjti szentbeszédsorozat, amelyet Balogh Gyula gyöngyösi plébános fog tartani. A szentmisék előtt már egy órával több gyóntató fog a hívek rendelkezésére állni szentgyónásuk elvégzéséhez. Ha szükséges, a szentmisék után is lesz gyóntatás.
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
