A járványhelyzet miatti három év szüneteltetés után 2023 márciusában újraindulhatott a három iskolát összekapcsoló cserediák projekt. A tizenöt fős német csoport március 5-én érkezett Nyíregyházára, és egy hetet töltöttek el az őket befogadó, valamint az egyes programokra jelentkező „szentimrés” és „szentlászlós” diákokkal.
A lipcsei Montessori Iskolaközpont részéről a csereprogram fő célja az angol nyelv gyakorlása, és a személyes tapasztalatszerzés az egyházi oktatásban tanuló magyar diákokkal való közös tevékenységek során. A diákok egy-egy tanórás bemutatkozó összeállítással készültek, és a hét során közösen vettek részt angol nyelvű rendhagyó hittanórán, néptánc- és társastánc foglalkozáson, fizika és robotika bemutató órákon, angol nyelvórákon. Kosárlabdáztak, bowlingoztak, vetélkedtek, korcsolyáztak, állatkertben jártak és karaokéztak is együtt. Egyházmegyénk két oktatási intézménye mellett Kisvárdán megtekinthették a polgármesteri hivatalt, Debrecenben a Munkácsy-trilógiát, Budapesten a Magyar Zene Házát és a Terror Háza Múzeumot: mindegyik helyszínen a fiatalokat megszólító angol nyelvű ismertetést és vezetést szerveztünk számukra, amiért nagyon hálásak voltak vendégeink.
Így írnak visszajelzésükben élményeikről diákjaink:
„Eddig kicsit félve beszéltem és nem nagyon mertem megszólalni angolul, de most már sokkal bátrabban beszélek. Sokat segített, hogy velem egykorúakkal tudtam beszélgetni.”
„Rettentően hasznos volt ez az egy hét számomra, mind az angol beszédkészségem gyakorlásában, mind az emberekhez való hozzáállásomban. Mikor hazaértünk a programokról a német cserediákommal, még akkor is angolul gondolkoztam tovább.”
„Nagyon jó volt, hogy ténylegesen angolul kellett beszélgetnem, és emiatt mindig meg kellett találnom a módot önmagam kifejezésére, még ha nehéz volt is.”
„Érdekes volt látni, hogy ők mennyire másféle módon gondolkodnak, cselekszenek. Nagyon tetszett, hogy megismerhettem egy másik kultúrát. Ezalatt a hét alatt megtanultam picit jobban nyitni az emberek felé, ami számomra hatalmas fejlődés. Nagyon elfáradtam a program alatt, de olyan tapasztalatokat szereztem, amik nagyon hasznosak lesznek számomra a későbbiekben. Hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a programnak, számomra ez egy életre szóló élmény volt.”
„Én eleinte kicsit tartottam attól, hogy nem fogom tudni magam megértetni velük, vagy fordítva, de rájöttem, hogy ennek nem feltétlenül az a lényege, hogy minél precízebben formáld a mondatokat, hanem hogy csak szimplán gyakorolj és érezd jól magad. Több szentimréssel is megismerkedtem a hét folyamán, olyanokkal, akiket eddig csak látásból ismertem.”
„A közösségi életem kiteljesedett, nagyon jó volt megtapasztalni, hogy a külföldi diákokkal is kommunikálhattam. Bátorságot adott ahhoz, hogy megszólaljak. Bár gyakran keveredtek a nyelvek, de jól megértettük egymást.”
„Rájöttem, hogy mindig nagy élmény új embereket megismerni és az csak egy nagy pluszt ad az egésznek, hogy nem tudtak magyarul, ezért csak angolul tudtam velük kommunikálni. Felszabadultabb lettem az ismerkedésben és olyan emberekkel is barátkoztam, akikkel valószínűleg sose beszéltem volna, és a szentimrésekkel is szorosabb lett a kapcsolatom.”
„Engem magabiztosabbá tett, mert rengeteg új szituációban kellett helytállnom úgy, hogy közben teljesen idegen emberekkel kellett beszélnem, és nem a saját anyanyelvemen. Jó érzés, hogy leküzdöttem az akadályokat.”
„Nagyon sok jó barátot szereztem, németeket és magyarokat is. Nehéz volt megválni tőlük, de megbeszéltük, hogy nyáron újra találkozunk.”
A csereprogramot még 2014-ben kezdtem el szervezni Tomka Magdolna nővér segítségével, aki két év lipcsei szolgálata után tért vissza hozzánk a Szent Imrébe. Adott nekem egy email címet, hogy ha látunk ebben fantáziát, vegyem fel a kapcsolatot az egyik ottani tanárnővel. A járványhelyzet előtt négy teljes csereprojektet tudtunk lebonyolítani, hiszen tanévenként nézve a program egyik fele a német csoport magyarországi tartózkodása – minden év tavaszán -, a másik fele pedig a mi tanulóink németországi utazása, minden évben az adventet megelőző héten.
A mostani programban új kihívást jelentett két német tanuló lebetegedése. Német kollégáink, valamint a debreceni és a budapesti programokon résztvevő diákcsoport számára is nagy tanúságtétel volt Debrecenben a Csapó Márton diakónus révén, Budapesten pedig a Patrona Hungariae Gimnáziumból Irén nővér és Szaniszla nővér révén kapott segítség és vendégszeretet. Mindez csak hozzáadott ahhoz az értékhez, amiről német kollégáink már többször is jelezték, hogy mennyire valóságosan tapasztalnak meg a csoportjaik ittléte során: valóban itthon vagyunk a Szent Imrében, és ugyanúgy hazaérkezünk Kisvárdára, a Szent László Gimnáziumba, mint Debrecenben a Szent Anna Plébániára és Budapesten a Patrona Hungariae Gimnáziumba. A német vendégek számára ez egy nagyon igazi, szó szerint saját bőrükön szerzett tapasztalat, számunkra pedig minden évben megerősítés arról, hogy milyen jó is otthon lenni az Anyaszentegyházban és a vendégszeretetünkkel hirdetni hitünk és örömünk valóságát. Ez bennünket, házigazdákat is minden évben közelebb visz egymáshoz és valami nagyon valódit ad tovább a német diákok és kísérőtanáraik számára. Olyasmit, amire az ő társadalmukra most erősen ható irányzatok – liberális gondolkodás, LMBTQ, az állatok jogaira hivatkozva a vegán étrend népszerűsítése, és egyéb irányvonalak befolyása – ellenére még ők is vágynak.
Ha a Jóisten úgy akarja és megsegít bennünket, 2023. november végén Lipcsében folytatódik a csereprogram. Minden befogadó családnak, iskoláink pedagógusainak, technikai dolgozóinak és a csoportunkat fogadó minden helyszín munkatársainak hálásan köszönünk minden segítséget.
Nagy Éva
program koordinátor
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
