Október 6-án, elsőcsütörtökön a nyíregyházi Szent Imre-kápolnában jöttek össze a Szent László Imaszövetségben naponta imádkozó hívek és papok, ahol a Szent Imre köznevelési intézmény diákjai is nagy számban voltak jelen.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ebben az évben minden hónap elsőcsütörtökén meglátogatja az egyházmegye Szent László Imaszövetségének közösségeit egy-egy esperesi kerületben, hogy együtt imádkozzanak a papi és szerzetesi hivatásokért. A főpásztor többnyire azon egyházközségeket választja ki a látogatásra, ahol – vagy a közelben – egyházmegyénk köznevelési intézményei is működnek, így a felsőbb éves diákok is meghívást kapnak ezekre az alkalmakra. Idén Debrecenben, Nyírbátorban, Hajdúszoboszlón, Egyeken, Nyírmeggyesen, Nyíregyháza-Jósavárosban imádkozott együtt az imaszövetség tagjaival, novemberben Ajakon, decemberben pedig Debrecenben a Megtestesülés-templomban várja a híveket szentségimádásra és szentmisére.
Nyíregyházán a jelenlévőket Nagy Csaba atya házigazdaként fogadta, és köszöntésében örömmel mondta, hogy: jó papnak lenni. Bátorította a jelen lévő fiatalokat arra, hogy válasszák ezt a hivatást, és hangot is adott reményének, hogy talán köztük is vannak olyan diákok, akik majd a papi vagy a szerzetesi úton indulnak el.
A szentségimádást a főpásztor vezette. Az elhangzott rövid elmélkedésben megfogalmazódott, hogy bár számtalan oka lehet annak, hogy napjainkban kevesen választják a papi hivatást, követnünk kell Jézust, aki azt kéri tőlünk, hogy szüntelenül imádkozzunk a hivatásokért.
„Uram, nyisd meg szemem, tágítsd ki tekintetemet és érdeklődésemet, hogy azt is láthassam, amit még nem ismerek!
Uram, nyisd meg a fülemet, tégy tisztán hallóvá és figyelmessé, hogy meghalljam azt is, amit még nem értek!
Uram, adj nekem bizalommal teli szívet, hogy ráhagyatkozzon szavadra és hűségedre, és merje tenni azt, amit még nem tett meg!
Uram, tudom, hogy csak akkor élek, ha engedek hívásodnak, és hagyom, hogy átalakíts!” (Willi Lambert)
A szentségimádás alatt közösen elmondták a Jó Pásztor-litánia imát, valamint az erre a hónapra eső: „Aki érettünk a keresztet hordozta” rózsafüzér titokról elmélkedtek és imádkoztak.
A szentségimádás után Palánki Ferenc megyéspüspök szentmisét mutatott be. Elmélkedésében – utalva az elhangzott evangéliumi szakaszra (ld. Lk 11,5-13) – az imádságról beszélt: „Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek” (Lk 11,9). Jézus buzdít bennünket az imádságra, de Isten kérés nélkül is ad, hiszen ajándékba adja a létezést, amely kegyelem.
Az imádság összeköt bennünket Istennel, mert az többet jelent, mintha csak szöveget mondanánk – fogalmazott a főpásztor, majd visszatekintett Ferenc pápa katekézisére, melyet az elmúlt héten történt római zarándoklatán hallott. A Szentatya az imádságról tanítva arról beszélt, hogy az imádság közvetlenség, közelség az Istenhez.
Isten, közel van hozzánk, de mi sokszor távol kerülünk Tőle a bűneink miatt. Püspök atya utalt egy könyvre, amelyben azt olvasta, hogy a világban már legyőztük a távolságot, pl. Rómába egy óra alatt eljuthatunk repülőgéppel. A fizikai távolságok ugyan eltűntek, de a lelki távolságok megnőttek.
„Ha nem tudunk eléggé közel lenni Istenhez, akkor egymástól is eltávolodunk. Nem tágul ki eléggé a szívünk, hogy másokat életünkkel, szeretetünkkel megajándékozzuk”
– fogalmazott.
Ezután arról is beszélt, hogy amikor imáinkban kéréssel fordulunk Istenhez, gyakran előfordul, hogy nem azt kapjuk, amiért fohászkodunk, vagy azért nem imádkozunk, mert azt gondoljuk, hogy Isten anélkül is tudja, mire van szükségünk.
„De Isten nem úgy teljesíti kérésünket, ahogy mi szeretnénk, hanem sokkal jobbat ad. Minden imádságunkat meghallgatja, és a kérésünket elképzelhetetlenül felülmúlja.
Ha valaki kevesebbet remél Istentől, mint amit Isten adni akar, akkor csalódni fog, mint az emmauszi tanítványok, akik azt remélték Jézustól, hogy megváltja Izraelt. Csalódtak Jézusban, mert ők kevesebbet reméltek, mint amit Jézus adni akart, Ő ugyanis az egész világot megváltotta.”
Püspök atya azt hangsúlyozta, hogy imáinkban azt kell elkérnünk Istentől, amit ki akar hozni az életünkből, ahogyan az életünkkel, a képességeinkkel, megszerzendő tudásunkkal a legjobban fel tudnánk építeni a szeretet művét.
„Mert akkor leszünk igazán boldogok, ha megértjük, hogy Isten mit kér tőlünk, és azt megvalósítjuk az életünkben. Ezért kell imádkozni, hogy minden úgy legyen az életünkben, ahogyan Ő akarja, mert akkor biztosan boldogok leszünk.”
Sokszor a kitartásunkat teszi próbára az Isten, amikor nem sikerül minden első alkalomra. „Szent Ágoston édesanyja, Szent Mónika 18 éven keresztül imádkozott fia megtéréséért. Kitartó volt, és ő is beleszentült ebbe a kitartó imába. Ágoston megtért a keresztény hitre, majd püspök lett belőle. Műveiben megtéréséről ír, egyik gondolatában így fogalmaz: [Magadnak teremtettél minket, Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned.] Latin megfogalmazásban a magadnak így szól: „Ad te” – „Magad felé” teremtettél. Mert minden ember úgy van teremtve, hogy az Isten felé nyitva legyen, és akkor lesz boldog, ha benne nyugszik meg, ha megtalálja Őt.”
„Lehet valaki pap, szerzetes, családapa, családanya, ahhoz, hogy boldog legyen, nem spórolhatja meg a teljes önátadást. Ha valaki az önzés útján indul el, soha nem lesz boldog, de ha az Isten útján indul el, bár sok szenvedést, áldozatot kell hoznia, boldog lesz, mert megtapasztalja a szeretet örömét, mert nagyobb boldogság adni, mint kapni” – fejtette ki a főpásztor a boldogság útját, majd a váci szeminárium egykori spirituálisának, Stella Leontin atyának gondolatát idézte: „Az élet attól szép, hogy odaadható”.
„Imádkozzunk, hogy legyünk képesek és készek arra, hogy odaadjuk az életünket mások szolgálatára, és ezt valóban a Szentlélek által fogjuk megtenni. Mert nincs más hivatás, csak az élet és az örök élet szolgálata. Jézus azt mondja: „Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle”, vagyis Isten saját magát adja nekünk. Ennél többet nem adhat, kevesebbet pedig nem akar adni. Azt akarja, hogy az Ő szeretetével szeressünk ebben a világban” – zárta gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
