Hajdúnánásról Hajdúdorog felé haladva, félúton a két település között, a műúttól kissé délre látható egy kis magaslat, amely a Határdomb nevet viseli. Amint neve jelzi, a két település határának kettéosztója.
„Ott, a Határdombon túl már végződik a nánási kálvinista hajdúbirodalom – írja Móricz Pál az 1920-as évek derekán A Dorogi csodakút című elbeszélésben. Hogy mennyire más határbéli világ következett e dombon túl, idézzük ismét őt, már csak azért is, mert mindennek nyoma sincs már: „Krisztusképes keresztfák integettek a búzamezőkről.”
Amolyan útmenti, határbéli feszületekről emlékezett meg a hajdúíró, melyeket a mélyhitű dorogi görögkatolikus gazdák állítottak birtokaik végébe, a dűlőutak mentén, hogy ezek a „Krisztusképes keresztfák”, azaz feszületek megóvják kezük munkáját a természet csapásaitól.
Az eltelt évszázadnyi idő elmosta a dorogi határból ezeket a pléhkrisztusos feszületeket, s nem áll már a helyén a település Nánás felőli kijáratánál a „dorogi gyepszél vén Krisztus-keresztje” sem, amely előtt elhaladva, „nehéz kalapjukat a kálvinista hajdúk is megbillentették.”
Új feszület Isten dicsőségére
Magyar népünk vallásos életében meghatározó szerepet töltöttek be ezek az útmenti feszületek. Útkereszteződésben, veszélyes kanyarulatokban, települések határánál emlékeztették az úton járót a mindenható Isten jelenlétére, Akinek oltalmára a mai embernek is szüksége van. Leginkább egyéni buzgóságból állították az ilyeneket, éppen ezért a vallásos megnyilvánulás szimbólumai voltak, rendszerint az egyházak szakrális terén kívül eső helyeken. Hajdúnánás határában például a Réten megtelepedett katolikusok állítottak ilyeneket.
Móricz Pál írásai erősítették bennem az elhatározást, hogy célszerű lenne ezekből az egykori fa feszületekből egyet visszaállítani. Mégpedig annak a helynek a közelében, ahol egykoron is állt ilyen: a két település közötti határvonalra, azaz a Határdomb mellé.
A feszület állításának célja első renden vallási indíttatású volt. Aktualitása az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szellemiségében fogant, melynek egyik üzenete a közterületeken történő keresztek, feszületek állításának kezdeményezése. Eme elsődleges üzenetén túl a Határdomb szakrális jelentőségét kívánjuk hangsúlyozni, hiszen a Hajdúnánás felől érkezőt arra figyelmeztetné, hogy döntően katolikusok által lakott hely következik.
Sürgetővé teszi a feszület állítását az a sajnálatos tény is, hogy a műútnak ezen a nyílegyenes szakaszán sok a súlyos, sőt halálos baleset. Éppen ezért Krisztus óvó, védelmező jelenléte figyelmeztetné az itt elsuhanó járművek vezetőit a biztonságosabb közlekedésre.
A szakrális néprajzi hagyományt követve, ez a felállítandó feszület, anyagát és minden egyéb részletét illetően hagyománytisztelő. Görög és római katolikus elődeink régi útmenti feszületei vidékünkön ugyanis (az öntöttvas korpuszok megjelenése előtt) Pléhkrisztussal ellátott fa feszületek voltak, s mint népi műfaj, a 19. században érte el csúcspontját. A fából készült elemeket elkészítette egy-egy dorogi gazda, a csipkézett szélű félköríves bádogtetőt valamelyik kovácsmester, a „Krisztusképet”, azaz a vaslemezre festett korpuszt pedig egy ügyes kezű, szintén helybéli, vagy esetleg egy vándorfestő.
A feszületet felül, ugyancsak régi szokást követve, félköríves, fűrészfogas lemeztető borítja, amely védelmet nyújt az eső romboló hatása ellen. E funkcionális feladatán túl azonban mindenekelőtt a megfeszített Jézus dicsfényét szimbolizálja.
Az ilyen feszületeket a régmúltban is egy-egy család, vagy kisebb közösség állíttatta, mégis maguk mögött tudhatták a tágabb közösség egyetértését, támogatását is. Éppen ezért egy ilyen alkotás mindig a közösség akaratának és közös munkájának kifejezője is volt (nem csupán a létrehozás, hanem a gondozás tekintetében is), éppen ezért ez a feszületállítás is a két település katolikusságának támogatásával valósul meg.
Egy-egy ilyen esemény elődeink életében is életre szóló volt. Az utolsó pléhkrisztusos feszület állítására már senki nem emlékezhet, hiszen másfél évszázada történt. Most, a húsvét előtti nagyhéten, a Virágvasárnap szentelendő feszület azonban ismét életünk része lehet: segítőnk, védelmezőnk itt, a „kálvinista és katolikus hajdúbirodalom” határán.
Buczkó József író, etnográfus, muzeológus
***
„Krisztus keresztje nekünk Istennek ereje.” (1Kor. 1. 17-18.) – 2022. április 10-én, Virágvasárnap, 15 órakor lesz a Hajdúdorog-Hajdúnánás határának találkozásánál, a Határdombon felállított Pléhkrisztusos fa feszület és a mellette található Móricz Pál Emlékkő megáldási ünnepsége. A keresztet a hajdúnánási Buczkó József és családja hálából állította Isten dicsőségére.
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
