június 2020

Vasmisés áldásban részesítette Pásztor Károly Vállaji születésű nyugalmazott plébános a mérki híveket június 29-én, a Szent Péter és Pál-templom búcsúi szentmiséjén Mérken.

Vasmisés áldásban részesítette Pásztor Károly vállaji születésű nyugalmazott plébános a mérki híveket június 29-én, a Szent Péter és Pál-templom búcsúi szentmiséjén, Mérken.

Mérk filiális egyházközsége a két km-re lévő Vállaj, így Károly atya otthon érezte magát. A fiatal házigazda, Kocsis Gábor mérki plébános meghívására a még mindig aktívan szolgáló, 89 éves Károly atya, aki ebben az évben ünnepli pappá szentelésének 65. évfordulóját,örömmel elvállalta az ünnepi szentmise szónoki feladatát is.

Beszédében gyakran visszatért gyermekként és fiatal papként szülőfalujában megélt élményeihez. A vasmisés plébános azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy éppen kilenc éves volt, amikor édesanyja elküldte őt Mérkre az akkori újmisés pap primiciájára. Természetesen gyalog kellett megtennie az utat. Mire odaért, már elfáradt, és a szentmise is túl hosszúnak bizonyult számára, így úgy döntött, hogy nem várja meg a liturgia végét, hazasétált tehát az újmisés áldás előtt. Károly atya mosolyogva emlékezett vissza e kedves momentumra, és hozzátette, akkor még nem tudta, hogy az áldás milyen sok ajándékkal jár, nem véletlen, hogy a hagyomány is úgy beszél róla: egy újmisés áldásért érdemes egy cipőt elkoptatni. Az áldás szavai hatékonyak és visszavonhatatlanok. Rászáll arra, akire, vagy amire adják, s akit megáldanak, az maga is áldás forrásává lesz.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Horváth János esperes plébános volt, koncelebráltak: Pásztor Károly nyugalmazott, Kocsis Gábor helyi plébános, Dobai Barna Ottó újfehértói káplán, a szatmári egyházmegyés Ilyés Csaba, nagykárolyi főesperes, plébános, Tatár Zoltán Kisdengeleg és Antku István Mikola plébánosa.

 

Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A mindennapi imádkozás már termi gyümölcseit. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök által – 2019 advent I. vasárnapján – megalapított Szent László Imaszövetségben közel ezren imádkoznak nap mint nap az egyházmegyénk papjaiért, újabb papi hivatások születéséért.
Örömünkre szolgál, hogy ebben az esztendőben újabb két fiatal mondott igent Isten hívására, és jelentkezett a papképzésre. Imádkozzunk értük is, hogy kitartsanak elhatározásukban és útjukon nyitott szívvel-lélekkel fogadják Isten bőséges áldását és kegyelmét.

Az imaszövetség tagjai ez év májusától hónapról-hónapra a világosság rózsafüzér titkait elmélkedik át. Július hónapban a hívek a világosság rózsafüzér harmadik titkának: „Aki meghirdette Isten országát” (ld.: Mk 1,15) üzenetében mélyülnek el.
Szent II. János Pál pápa a megválasztásának évfordulóján, 2002. október 22-én írta alá a Rosarium Virginis kezdetű apostoli levelét, melyben újra felhívta a figyelmünket a rózsafüzér-imádságnak a fontosságára és azt újabb, a világosság rózsafüzér titkaival bővítette ki:

1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett,
2. aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét,
3. aki meghirdette Isten országát,
4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét,
5. aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát,

Az alábbiakban Németh István atyának a világosság rózsafüzér harmadik titkáról szóló elmélkedését tesszük közzé:

„Aki meghirdette Isten országát” (ld.: Mk 1,15)

„Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa” (Mk 1,15) – Ezekkel a szavakkal kezdi meg Jézus működését Márk evangélista szerint. Jézus első szavai rámutatnak üzenetének egy fontos részére: szeretné velünk megértetni, hogy az Isten országa egy fontos dolog, ami megvalósítható az emberek között is.

2000 éve minden nap imádkozunk azért, hogy ez az ország eljöjjön, ahogy azt az Úr imájában mondjuk: „jöjjön el a Te országod”, ezért jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: Mégis mikor jön már el az Isten országa? Nem tudjuk pontosan, hogy mikor jön el – nem esik róla szó az evangéliumban. De talán nem is ezzel kell foglalkoznunk, hanem inkább azzal, hogy milyen is az Isten országa, aminek az eljövetele a küszöbön áll?
A Szentírásból következtethetünk arra, hogy milyen örömökben lesz részünk, amikor Isten fog uralkodni fölöttünk. Gondoljunk csak bele az ószövetségi választott nép legmeghatározóbb élményébe: Isten, az ő királyuk és uralkodójuk kivezette őket Egyiptomból, a szolgaság házából. Szabadságot és jövőt adott nekik. Jézus is hasonló gondolatokkal hirdeti meg az Isten országát – az örömhírnek egyik legnagyobb része, hogy Isten uralkodni fog felettünk, hogy életünk, szabadságunk és boldog jövőnk legyen. Jézus meghirdette Isten országát és ez az ország folyamatosan érezteti hatását az életünkben.

Mit tehetünk Isten országáért? Márk evangélista folytatja Jézus szavait: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). Jézus a megtérésre hív minket, azt szeretné, hogy megváltoztassuk az életünket és az evangélium szerint éljünk. Kérjük az Istent, hogy mutassa meg nekünk életünk mely részében van szükségünk a megtérésre, hol kell visszaszorítanunk saját elképzeléseinket és teret adni az evangéliumnak. Talán így valósulhat meg a legjobban az Isten országa.

Isten maga az, aki építi az Isten országát. Az Isten országát mi nem tudjuk építeni, csak abban tudunk segíteni, hogy minél többen egyre jobban befogadják azt. Együtt tudunk működni Jézussal, az ő küldetésében és tudunk segíteni embertársainkon, hogy megértsék milyen jó az, ha az Isten az uralkodó az életükben. Ehhez azonban egy igazi megtérésre van szükség.

Imádkozzunk ezért az igazi megtérésért ebben a hónapban, hogy egyre jobban együtt tudjunk működni Jézus küldetésében, aki meghirdette az Isten országát itt a földön.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

65 évvel ezelőtt, 1955. június 19-én, Jézus Szívének ünnepén dr. Endrei Mihály püspök szentelte pappá Egerben az akkor 24 éves Pásztor Károlyt. Ennek emlékére főtisztelendő Károly atya hálaadó vasmisét mutatott be Máriapócson a korábban szépen megújult római katolikus templomban. Jézus Szent Szíve napján, június 19-én a több településről érkezett hívek, vendégek betöltötték a templomot.

A Horváth János kállósemjéni plébános szervezésének köszönhető szerény jubileumi mise, tekintettel a még nem teljesen vírusmentes időszakra, kicsit meglepetés volt Károly atya számára is, aki meghatódottan állt a szószék előtt. A hálaadó szentmisén részt vett Varga Lóránt atya, a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház káplánja is.

Károly atya beszédében felidézte szülőfaluját, Vállajt, ahonnan elindult, szüleit, korán meghalt édesapját, testvéreit, az akkori nehéz életkörülményeket, a munkatábort, amely családját is sújtotta. „Édesanyámmal hatévesen, gyalog indultunk el Vállajról a Máriapócsi Szűzanyához. Összekulcsolt kézzel imádkoztam, térdepeltem a Szűzanya előtt, hogy távollévő testvéreim hazajöjjenek, és én pedig pap lehessek. Meghallgatta imáinkat, testvéreim hazajöttek a „málenkij robotból”, én pedig pap lettem. A Szűzanyához mindig visszatérhetsz – mondta édesanyám. És milyen nagy az Úr hatalma! Megadta nekem, hogy életem alkonyán, korom és betegségeim ellenére, de Isten kegyelméből itt Máriapócson, az Ő közvetlen közelségében lehetek, szolgálhatom Istent és a híveket. Hálát adok, amiért megadta ezt a nagy kegyelmet, hálát adok a Mindenhatónak, e szép hosszú papi életút kegyelmeiért, hiszen az Úr kegyelméről énekelhetek még ilyen idősen is. Így valóban elmondhatom, ahogy a Zsoltár is mondja: „ Az Úr kegyelméről énekelek” (Zsolt 89,2) –ezért is választottam ezt a zsoltáros idézetet vasmisés papi jelmondatommá –mondta meghatódottan.

És mit mond nekünk, kedves testvérek, ez a mai szép ünnep, Jézus Szent Szívének ünnepe? Az Úr Jézus, a mi Megváltónk már gyermekkorában lejött hozzánk a földre, és tudjuk, hogy már gyermekkorában megmozgatta még a királyokat is, akik jöttek, és Betlehemben az ő jászolánál hódoltak neki. És mégis, a későbbi életében nem azt mondta: Nézzétek az én hatalmamat! – hanem: „Tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű.” Mert jól tudja az Úr Jézus, az ember életét nem a külsőség, a csillogás, a ragyogás teszi boldoggá, hanem a szeretet.

És ő azért akarta ezt mondani, sokszor ismételve a tanítását, hogy járjunk az ő nyomában. Az Úr Jézus a keresztfán megnyitotta az ő szívét, és amikor ez a szív kinyílt, mindnyájunk számára otthont adott. Az emberek elfelejthetnek bennünket itt ezen a földön, a nagy, rohanó világban még a családtagok is sokszor elfelejtkeznek egymásról, nem tudnak egymásra figyelni. Sokan azt mondják, nem törődik velem senki, engem mindenki elhagyott.

Mit tudunk a mai napon? Azt, hogy van egy Szív, amely mindnyájunkat szeret, van egy Szív, amelyben mindnyájunknak helye van. Van egy Szív, amely mindig a mi otthonunk. És ez nem egy embernek a szíve, aki változó, hanem ez a szív Jézus Szentséges Szíve.

Kedves testvérek, ezt kell nekünk a mai napon megértenünk. A világot a szeretet irányítja. Ezért is imádkozzunk hozzá, és kérjük őt: Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a te Szíved szerint! Mi is érezzük meg, hogy Jézus szeret bennünket.

A szentmise végén Károly atya vasmisés áldásban részesítette a jelenlévő papokat és a híveket. Ezt szentségimádás követte, majd az ünnepi alkalom végén meleg kézfogással búcsúzott el mindenkitől.

 

Szöveg és fotók: Némethné Csubák Éva, sajtóapostol

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Plébániaalapítás és területi átrendezés

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániához tartozó jósavárosi városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Római Katolikus Plébániát.

A Nyíregyháza-Kertváros Plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen megalapítja a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát.

Nagycserkesz fíliális egyházközséget a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébániától a Nyíregyháza-Kertváros Plébániához csatolja.

 

Karitász-igazgatói és családreferensi kinevezés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitásza igazgatójává Csordás Gábort és családreferensévé Nagy Csabát nevezi ki.

Plébánosi kinevezés

Csordás Gábor befejezte prefektusi szolgálatát a Központi Papnevelő Intézetben, és a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Plébániára kapott plébánosi kinevezést.

Plébániai kormányzói kinevezés

Dobai Barna Ottó a szatmárcsekei Szentháromság Plébániára,
Nagy Csaba a Nyíregyháza-Jósavárosi Szent Imre Plébániára és
Varga Lóránd a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést.

Kápláni áthelyezés és kinevezés

Mészáros Zsolt a mátészalkai Szent József Plébánián és
Papp Tamás az újfehértói Magyarok Nagyasszonya Plébánián folytatja kápláni szolgálatát.

Máté Péter újmisés a kisvárdai Szent Péter és Pál Plébánián és
Szidor János újmisés a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Kisegítő lelkészi kinevezés

Katona István plébániai kormányzói megbízatása véget ért a demecseri Sarlós Boldogasszony Plébánián. Folytatja főállású kórházlelkészi szolgálatát Kisvárdán, és kisegítő lelkészi kinevezést kap a dombrádi Magyarok Nagyasszonya Plébániára kékcsei lakhellyel.

Tanulmányfolytatás

Halász István diakónus megkezdi a licenciakurzust Rómában.

Tartós szabadság
Nagy Zsolt atya betegszabadságát — saját kérésére — meghosszabbította 2021. július 31-ig.

Nyugállományba helyezés

Figeczki Balázs plébániai kormányzót saját kérésére — tekintettel megromlott egészségi állapotára — felmentette eddigi beosztásából, és köszönetnyilvánítás mellett nyugállományba helyezte.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Várakozással teltek az elmúlt hetek a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében. Hosszú idő után az első nagyobb nyilvánosság részvételével hármas ünnepet ült az egyházmegye június 27-én, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. A mindenható Isten ma sem hagyja népét, szolgálatára papokat rendel. Ezen a napon az imádság és a kegyelem óráiban megtörtént az apostoli küldtetés és hatalom átadás.

Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szentelte Máté Péter és Szidor János diakónusokat és diakónussá Halász István akolitust a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szolgálatára. Az ünnepi szentmisén a korábban elhalasztott nagycsütörtöki olaj és krizmaszentelés szertartására is sor került. A megyéspüspök megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát, és papjai megújították a szentelésükkor tett fogadalmukat.

Azok, akik figyelnek Istenre, és meghallják hívó szavát, lemondanak a családról, engedelmességi ígéretükben a saját akaratukról, és az Urat vallják egyetlen örökségüknek. Mert aki Istenben bízik, az nem csalatkozik.

A pap vagy más néven presbiter – Szent Ambrus szavaival – Isten kegyelmének vikáriusa, helyettese, aki folytatja az egyházban Jézus működését. Mint próféta tanít, mint pap, bemutatja a megváltás áldozatát, és mint pásztor gondoskodik azokról, akiket Isten rábízott.
A diakónus szó jelentése: szolga, segítő, hírvivő. Az ősegyházban a feladatuk volt a szegények, betegek, özvegyek és az árvák szolgálata, ma elsősorban a papságra készülnek.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában először is hálát adott Istennek, hogy annyi bizonytalanság után elérkezett az a nap, amikor a hívek és papok együtt ünnepelhetik a papszentelést. Örvendezik a szívünk, mert az Úr elárasztott bennünket kegyelmével – fogalmazott a megyéspüspök, majd Szent László király példamutató életét emelte ki. A magyar uralkodó először is Istenre irányítja figyelmünket. Népének példát mutatott a kereszténységben, az imádságos lelkületben. Vallásos élete a családjára, leányára, Szent Piroskára is nagy hatással volt, aki tőle tanulta hogyan lehet megélni az Istennel való kapcsolatot. Mint ahogyan Szent Pál mondja: „ha szent a gyökér, szentek az ágak is” (Róm 11,16). Ferenc püspök itt mondott köszönetet a szülőknek, családoknak, hogy Isten népének szolgálatába papot neveltek és áldozatos életükkel, jó példájukkal, imádságukkal segítették gyermeküket. Megköszönte a tanárok és mindazok szolgálatát is, akik segítették a szentelendőket, hogy elinduljanak a szentté válás útján, amelyben a papszentelés mozzanata nem a célt, hanem a kezdetet jelenti, egy különleges út első lépését.

Szent László segít benneteket, hogy ezen az úton szentként járjatok, határozott világos látásmóddal, mert ez mindenki örök jövőjének alapja. Szent Lászlót általában karddal ábrázolják, de kevesen tudják róla, hogy számtalan éjszakát töltött el imádsággal. Ez az imádságos lelkület legyen jelen életetek minden napján – hangzott el a szentelendőkhöz szóló buzdítás.

Az olaj- és krizmaszentelés Isten ajándékozó jóságára, szeretetére, kegyelmére, a szentségekre irányítja a figyelmünket. A felszentelt krizmával az újonnan szenteltek kezét szokták megkenni olajjal, lefoglalva azt Istennek az áldozatbemutatásra. A keresztelendők és a betegek olaját pedig a keresztelésekkor, illetve a betegek szentségének kiszolgáltatásakor alkalmazzák. „Rajtatok keresztül Isten különleges módon is meg akarja ezt valósítani, hogy ti legyetek az Ő eszközei, munkatársai paptestvéreitekkel együtt – fordult ismét a szentelendőkhöz püspök atya. – Mi, papok, arra adtuk az életünket, hogy összekössük az eget a földdel, Isten felé irányítsuk az emberek életét. Arra vállalkoztunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk a földre, megvalósítsuk országának hirdetését. Henry Morton Robinson: A bíboros című könyvében, a szerző John Keats angol költőt idézi: „A papi hivatás hullámai mossák tisztára az emberiség partjait.” Bármilyen messzinek is tűnik az ég és nagynak a bűn tengere, ha igent mondunk a papi hivatásra, Isten irgalmát, megbocsátó szeretetét képviselve, meg tudjuk tisztítani az embereket. Nagy munka és feladat ez. Bár érezzük kicsinységünket, alkalmatlanságunkat, Isten alkalmassá tesz bennünket. Isten nélkül semmik vagyunk, de Istennel minden lehetünk. Nem hagyhatjuk abba ezt a munkát, ott kell lennünk a tévelygők mellett, hogy utat mutassunk a létezésünkkel, szavainkkal.
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – köszönnek, ha meglátnak bennünket. Micsoda nagy felelősség ez, hogy a papról az embereknek az jut eszébe, hogy dicsérni kell Jézust. Hitelesen kell tehát élnünk, ott kell lennünk a bajban, nehéz helyzetekben vigaszainkkal – hangsúlyozta a főpásztor.

„Kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek” (Jn 14,16) – mondja Jézus, aki a Szentlélek eljöveteléről beszélt, és ezt vonatkoztathatjuk ránk, papokra is, hiszen nekünk vigasztalni, bátorítani kell az embereket, hogy bármilyen nehézséggel küzdenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy örök életünk van.
Szeressünk és tanítsuk meg embertársainkat szeretni. Isten és az embertársaink iránti szeretetéről szól a kettős szeretetparancs. Ha jól tudjuk szeretni Istent, akkor megtaníthatjuk az embereket, hogy szeretetben segítsék egymást. Jézus tehát meghívott bennünket, hogy életében részesedjünk, hogy atyák legyünk és szolgáljuk az embereket.

Ferenc püspök ezután a szentelendők jelmondatát idézte.
Máté Péter jelmondata: „Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad” (Zsolt 55,23). Ha örömeinkkel, gondjainkkal rábízzuk magunkat Istenre, valóban megtapasztalhatjuk az Úr gondoskodó, szerető jóságát, oltalmát, és ebben példát mutathatunk másoknak. Szidor János jelmondata: „Te kövess engem!” (Jn 21,22) Légy Jézus szeretetének képviselője és kövesd tiszta szívvel Istent, mert ha az emberek követnek téged, Jézust fogják követni.

Csodálatos dolog megtapasztalni Isten szeretetét, hogy megajándékoz bennünket újabb és újabb papi hivatásokkal. Bár kevés hivatás születik, de örülünk minden hivatásnak, hiszen Isten ajándékaiban mindenhatóságát tapasztaljuk meg.
Imádkozunk értetek és kérjük a Magyarok Nagyasszonya, a papok édesanyja és Szent László király közbenjárást, hogy mindig hiteles tanúi lehessetek Isten szeretetének – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Ezt követően a szentmise a szokásos módon a szentelési szertartás mozzanataival, majd az áldozati liturgiával folytatódott, végül a főpásztori és az újonnan felszentelt papok áldásával zárult.

Minden embert a saját útján, a szentelendőket is különböző utakon vezette a gondviselő Isten. Örömmel töt el bennünket, hogy mindhárom jelölt egyházmegyénk fenntartása alatt működő középiskolában érettségizett. Biztosak lehetünk abban, hogy az iskoláinkban folyó vallásos nevelés szellemisége hatással volt hivatásuk alakulására. 

A jelölteket Tóth László atya, a Megtestesülés-templom plébánosa mutatta be az ünnepi szentmise előtt.
Halász István 1995-ben Kisvárdán, ötgyermekes családban született. A nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 2014-ben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papnövendékeinek sorába az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe került. 2016-2019-ig Rómában, a Pápai Német-Magyar Kollégium közösségének tagjaként és a Gregoriana Pápai Egyetem diákjaként folytatta készületét. 2019 nyarán befejezte alapképzésének utolsó évét, majd Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyház közösségében végezte gyakorlati évét.

Máté Péter 1996-ban született Nyíregyházán, és jelenleg is Paszabon él szüleivel és testvérével. Középiskolai tanulmányait szintén a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban végezte el, papi hivatása már általános iskolában kezdett kialakulni, de még akkor nem mondott határozott igent. Később a lelkigyakorlatok során egyre jobban elmélyült benne a hivatás utáni vágy. 2013 augusztusában vett részt egy hivatástisztázó lelkigyakorlaton Egerben, amely nagy hatással volt rá, és határozott igennel válaszolt Isten hívására. Így érettségi után az egri szemináriumban folytatta tanulmányait családja támogatásával. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Kisvárdán töltötte.

Szidor János 1996-ban született, Mezőladányból származik. Vallásos fejlődése a szomszédban élő barátja hatására indult el, az ő kérésére kezdett el járni vasárnaponként szentmisére. Kezdetben a szülei nem nagyon gyakorolták vallásukat. János egyre többször járt templomba, ministrált, és igen gyakran megfogalmazták a hívek: „Milyen jól nézel ki az oltár mellett!”, de akkor még nem gondolt a papi hivatásra. A középiskolai tanulmányait a kisvárdai Szent László köznevelési intézményben végezte informatika szakon.
Hivatása kialakulásához hozzájárult a szülőfaluja és az iskola vallásos környezete, lelkülete. Többször végiggondolta magában, melyik az a hivatás, amelyet teljes szívvel tudna követni, így jutott el a papi szolgálatra, és igent mondott Isten hívására. 2019 júniusában diakónussá szentelte Palánki Ferenc megyéspüspök, majd gyakorlati félévét Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban töltötte.

Az ünnepi szentmisét a Debrecen Televízió felvételről közvetíti, adásba került június 27-én, szombaton este főműsoridőben, 20:05 perctől, és ezzel egy időben az interneten: a www.dehir.hu oldalon. Másnap, június 28-án, vasárnap 14:10-kor a Debrecen Televízió ismét műsorára tűzi a szentmisét. Vasárnaptól az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng?view_as=subscriber illetve a Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/ is megtekinthető. 

Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Palánki Ferenc megyéspüspök Türk Lászlót, a Debreceni Ady Endre Gimnázium jelenlegi igazgatóját, 2020. augusztus 1-től, az EKIF oktatásszervezési főigazgatójává nevezte ki.
Molnár Katalin, jelenlegi főigazgató továbbiakban tanfelügyeleti főigazgatóként végzi munkáját.

Türk László történelem szakos pedagógus 2018. augusztus 16-tól napjainkig intézményvezetői, magasabb vezetői feladatokat végzett a Debreceni Tankerületi Központban illetve a Debreceni Ady Endre Gimnáziumban. Ezt megelőzően, 2013. november 1 - 2018. augusztus 15-ig tanár és intézményvezető-helyettes volt a Debreceni Tankerületi Központ Epreskerti Általános Iskolájában, 2006. április 3 - 2013. október 31-ig pedig a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolájában.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő tíz köznevelési intézményében közel 7 000 diák vesz részt a katolikus szellemű oktató-nevelő munkában.

Intézményeink a következőek:

Ajak - Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde
Debrecen - Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
Egyek - Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Fülöp - Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola
Geszteréd - Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola
Kisvárda - Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda
Mátészalka - Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda
Nyírbátor - Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
Nyíregyháza - Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
Nyírtelek - Szent Anna Katolikus Általános Iskola
Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

„Ki vagyok, mit akarok? – Isten szolgája vagyok. Isten népének szolgája. Isten magyar népének szolgája. A szolgálat által üdvözülni akarok” – vallotta Kuklay atya az Igen című újság 1998. októberi számában megjelent interjúban.

Kuklay Antal egri egyházmegyés pap, c. prépost, kanonok neve ismert az egész országban és határainkon túl is. Nagyon sokaknak személyes ismerőse egyházmegyéjén kívül is, Pásztor Károly egyházmegyénk vasmisés plébánosának osztálytársa, valamint a debreceni Szent László Domonkos plébánia hívei közül többen a 90-es évektől jártak hozzá lelkigyakorlatokra és bekapcsolódtak a Bölcsesség Hajléka-hétvégek összejöveteleibe is. Nem csoda, ha szép számban gyűltek össze június 20-án a mátraaljai kis faluban, Mátramindszenten – ahol ő 2011 óta él –, hogy vele együtt adjanak hálát élete 88 évéért, valamint szolgálatáért pappá szentelése 65. évfordulóján.

Az alábbiakban Havas Lászlóné írását tesszük közzé.

Élete gyermekkorától kezdve tele volt súlyos megpróbáltatásokkal, de bölcsessége, tudása, emberismerete és istenszeretete mindig átsegítették a nehézségeken, hatalmas tenni vágyása, cselekvőképessége ösztönözte, hogy „itt és most” tegyen valamit, mindig a jobbért.

1955-ben szentelték pappá Egerben, egyetlen, még élő évfolyamtársa, Pásztor Károly egyházmegyénk papja. Kuklay atya szentelése után Budapesten, a Központi Szemináriumban kezdte meg doktori tanulmányait, de közbejöttek az 1956-os események, melyek nagy fordulópontot jelentettek életében. Hatévi börtönben töltött idő után Sárospatakon civil munkásként kellett dolgoznia, majd 1966-tól plébániai könyvtárosként tevékenykedett. Közben elvégezte a könyvtáros-levéltáros szakot, majd később a művészettörténet szakot is. A könyvtárban olyan közösséget hozott létre, hogy a világi hatalom jobbnak látta őt egy kis eldugott helyre, Körömbe küldeni falusi plébánosnak. 1973-tól tevékenykedett a faluban és a filiákban. Ott, az egykori, leromlott állapotú pálos fogadót, mely akkor a plébánia épülete volt, helyrehozta, papi hagyatékokból kikerült patinás bútorokkal berendezve, s lassan szellemi és lelki központtá alakítva azt. A szomszédos falvakban, a filiákban kálváriát épített, templomokat renovált vagy éppen épített. Körömben létrehozta az egyedülálló Rákóczi Emlékparkot. Közben Sárospatakon kigondolója és egyik megvalósítója volt a Szent Erzsébet Háznak, majd a Szent Erzsébet-zarándokútnak, 2008-tól 2011-ig a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője is volt, és sorolhatnánk vég nélkül.

Plébániánk fiataljai a 90-es évektől jártak oda lelkigyakorlatokra, majd közösségünk tagjai is bekapcsolódtak a Bölcsesség Hajléka-hétvégek összejöveteleibe, mely eseményeken – Jacques Maritain francia filozófus nyomdokain – filozófiai, teológiai, szociológiai előadásokat hallhattak a résztvevők, jeles zenészek működtek közre, képzőművészek tárlatait lehetett megtekinteni, és hallgathattuk Tóni atya elmaradhatatlan verselemezéseit egy-egy Pilinszky versről. Ezeket a verselemzéseket „A kráter peremén” címmel megjelentette, többszörösen bővítve. Éppen vasmiséjére készült el az ötödik kiadás, mely kapható volt a helyszínen is egy másik könyvkuriózummal együtt: ez Szigeti József domonkos szerzetes „hármas könyve” Létdallamok címmel, mely a szerzetes életével kapcsolatos feljegyzéseket, visszaemlékezéseket, valamint tanításait, illetve a füzeteiben feljegyzett gondolatait tartalmazza. A kötetet Dabóci Mihók Mária gondozta a mátramindszenti baráti alkotó kör közreműködésével.

Kuklay atya gyakran kapott meghívást Debrecenbe. Egyetemistáknak Pilinszky esteket tartott, a KÉSZ debreceni csoportja meghívására a modern templomépítészet kívánalmairól beszélt. Lelkigyakorlatot és verselemző vagy filozófiai témájú előadásokat vállalt a Szent László Plébánián, ahol aranymiséjét is ünnepelte 2005-ben. 1994-től olvashatjuk a Folia Selecta időszaki kiadványt Tóni atya és Dabóci Mihók Mária szerkesztésében, melyben tanulmányokat, fordításokat, verselemzéseket találunk. Kuklay atya 2011-ben nyugállományba vonult, s ekkor költözött el Mátramindszentre, ahol a közösségi ház, a Boldogasszony hajléka fejlesztésén, szellemi, lelki bővítésén fáradozik ma is Dabóci Mihók Mária filozófusnővel és számtalan önkéntessel együtt, létrehozva többek közt a „Barakk kápolnát” a bebörtönzöttek emlékére, a telken lévő nádasból meditációs parkot alakítva ki, ezzel nyújtva lehetőséget baráti családoknak és kisközösségeknek a megpihenésre, lelki megújulásra, elmélyült munkára és képzésekre.

Hitéből fakadó, nagyon sokirányú tevékenységéért 2009-ben megkapta a Parma Fidei – a Hit Pajzsa-díjat, majd 2014-ben a Magyar Örökség Díjjal tüntették ki „gazdag életműve és a cigányság felemelkedéséért végzett példa értékű munkájáért”. Ugyanis Körömben és a környező szegény falvakban, kiválóan értve a cigányok nyelvezetét, gondolatvilágát, nagyon sokat tett értük. A Körömből való távozása után verbita szerzetesek vették át tőle ezt a munkát.

A vasmisén Tóni atya 11 pappal együtt mutatta be a szentmisét a barakk méretű kápolna falánál elhelyezett szabadtéri oltárnál. Az ünnepi szónok Polgári Ferenc boldogkőváraljai plébános volt. A kántor és az énekes Szerencsről érkezett. A zenei szolgálatban a bükkszentkereszti Szent Ferenc Kisnővérei Közösség tagjai is közreműködtek. A fanfár ünnepi hangjait budapesti, miskolci és jászberényi zenészek szólaltatták meg. A velük együtt imádkozó, éneklő barátok, ismerősök, az ünnepelt tisztelői szinte egész hazánk területét képviselték. A fent idézett vasmisés papi jelmondata így is értelmezhető: egyre kisebbedek, de ti egyre nagyobbak és egyre többen vagytok a jó irányú úton.

A köszöntések során hallhattuk, láthattuk – kissé megtört fizikuma ellenére – sugárzó egyéniségét, ahogy köszönetet mondva hozzáfűzte gondolatait egy-egy köszöntéshez, sőt egy-egy elhangzott Pilinszky verssor kapcsán verselemzésbe kezdett. Ragyogó tekintete, lelki békét adó gondolatai megnyugvást és hitet, bizalmat árasztanak ma is annak, akire rátekint, akit megszólít.

Hogyan lehet ezt a sok szellemi tevékenységet, a sok értékes szervezést, a lelkivezetést, a kisebbségek gondozását mind-mind egyforma lendülettel és páratlan szerénységgel végezni? Fülöp Zsuzsanna riporternek a következő kérdésére: „Tóni atya, mondja el, mi volt a titka a tevékenységének? Belekezdett valamibe, ami egyszerre lombosodni kezdett és terebélyes fa lett belőle.” – Tóni atya ezt válaszolta: „Életünk folyamán pillanatról pillanatra választanunk kell, és ha a jobbik utat választjuk, akkor mindig újabb és újabb ajtó nyílik ki előttünk, amely tovább visz a kiteljesedés felé. Egészen odáig, amikor már csupán a saját képességünk szab határt a továbblépésnek, vagyis elérjük a teljesítőképességünk fizikai vagy szellemi korlátait, illetve az idő lesz kevés mindarra, amit még meg lehetne tennünk. Ha körül akarom járni a Földet, s ha van hozzá erőm és kitartásom, mindegy, merre indulok el, csak egy a fontos, hogy tartsam az irányt.” (Mint szűkölködők, de sokakat gazdagítók. Kuklay Antal körömi plébánossal beszélget Fülöp Zsuzsanna. Kairosz Kiadó, 2009.)

Kedves Tóni Atya!

Kérjük mennyei Atyánkat, hogy nyisson még ki sok-sok ajtót atya előtt, hogy tudja nekünk is mutatni, bátorítva és lelkesítve, az irányt.
Tóni atya megtanította nekünk és ismételgetjük gyakran kedves Pilinszky-sorait. Legyen ez a gondolat irány számunkra is. Köszönjük, Tóni atya!

Itt és most
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.

 

Havas Lászlóné
Szent László Domonkos Plébánia, Debrecen
Fotók: a résztvevők fotói

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Pap- és diakónusszentelést, olajszentelést tartanak Szent László király, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén 2020. június 27-én, szombaton 10 órától Debrecenben, a Megtestesülés-templomban (Borbíró tér 9.) az egyházmegye papsága és a hívek részvételével.

Az ünnepi szentmisén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szenteli Máté Péter és Szidor János diakónusokat és diakónussá Halász István akolitust a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szolgálatára.

Ferenc püspök a kialakult járványügyi helyzet miatt a nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmise elhalasztása mellett döntött, ezért most, ezen az ünnepen szenteli meg a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát, és a papjai megújítják szentelésükkor tett fogadalmaikat.

A korábbi tájékoztatásunkkal ellentétben a Debrecen Televízió technikai akadályok miatt nem élőben, hanem csak FELVÉTELRŐL közvetíti a június 27-ei, szombati ünnepi szentmisét a debreceni Megtestesülés-templomból. A szentmise még aznap, 27-én este főműsoridőben, 20:05 perctől lesz adásban,  és ezzel egy időben az interneten: a www.dehir.hu oldalon, az egyházmegye You-Tube: https://www.youtube.com/channel/UCQQy1JVWk5td9GSGHI9X7Ng?view_as=subscriber illetve a Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/ is követhető. Másnap, 28-án vasárnap, 14:10-kor megismétlik a Debrecen Televízióban.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karán június 24-én öt új doktort avattak és hárman vehették át habilitációs oklevelüket a tanévzáró ünnepség keretében. Az akadémiai év a koronavírus-járvány ellenére eredményesen zárult.
A Hittudományi Kar doktoravató ünnepségén jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Ternyák Csaba egri érsek és Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök.

Kránitz Mihály dékán beszámolt a 2019/2020-as tanévről, melynek során az oktatás mellett teológiai konferenciák és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) felkészítő sorozatok is segítették a hallgatók tájékozódását. Kiemelkedő esemény volt az első szemeszterben a Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány és a PPKE Hittudományi Kar közös szervezésében megvalósult az Egyház társadalmi tanításáról szóló tudományos konferencia, melynek helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia és a Hittudományi Kar volt.
A tanév második szemeszterében a Hittudományi Kar is szembesült a rendkívüli állapottal, amely nem tette lehetővé a hallgatók személyes jelenlétét az egyetemen, de ez utólag még hasznosnak is bizonyult. A professzorokat ugyanis az új helyzet arra késztette, hogy elsajátítsák az elektronikus felületen való oktatás módszereit, másfelől pedig a virtuális térben való találkozás erősítette a tanárok és diákok személyes kapcsolatát.

Az ünnepség keretében Vincze Krisztián, Novák István és Papp Miklós vehették át habilitációs oklevelüket, majd pedig esküjük letételével Bagyinszki Ágoston, Román János, Kiss Gábor, Nádor Koppány Zsombor és Törő András kapták kézhez doktori oklevelüket Kuminetz Géza rektor és a jelen lévő dékánok doktorrá avató kézfogása mellett.
Az új doktorok ígéretet tettek a teológiai tudományok további művelésére, valamint az Egyház és a magyar nép szolgálatára.

 

Forrás és fotó: PPKE Hittudományi Kar
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A nyári időszak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Könyvtár és Levéltár nyitvatartási idejében is változást hoz. Az alábbiakban Somogyi Péter, az intézmény vezetője tájékoztatja az olvasókat.

Kedves Olvasók, Kutatók!

Intézményünk a nyár folyamán az alábbi nyitva tartási rend szerint tudja fogadni Önöket a könyvtárban, illetve a kutatóteremben.

Kedd: 8.30-12.00 és 14.00-17.30
Szerda és csütörtök: 8.30-12.00

Nyári zárva tartás: 2020. augusztus 10-21. között.

Ideiglenes könyvtárlátogatási szabályok:

Kérjük a látogatásaik során viseljenek maszkot, használják a kihelyezett kézfertőtlenítőt, és tartsák meg egymás között a 1,5 m-es távolságot!
Az épületben egyidejűleg 2 fő látogató/kutató tartózkodhat!

Elérhetőségünk:
4024 Debrecen, Varga utca 4.
Honlap: archiv.dnyem.hu
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 52/530-450

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!
A könyvtár munkatársai

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye