Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége találkozóján vettek részt az egyházmegyénk beteglátogató munkatársai
A Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége meghívására ünnepi szentmisén, ma...
Menj és evangelizálj! – Ugandai származású misszionárius tartott lelkigyakorlatot Füzérradványon
Az ugandai származású Pater John Baptist Bashobora november második hétvégéjén tartott lelkigyakorla...
Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége találkozóján vettek részt az egyházmegyénk beteglátogató munkatársai
Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége találkozóján...
„Értünk lett élet ez a bor és a kenyér,  Őáltala, Ővele, Őbenne Tied vagyunk…”– Nagysikerű találkozót tartottak Fábry Kornél atyával a nyíregyházi gimnáziumban
„Értünk lett élet ez a bor és a...
Isten nem ócskaságokat bízott ránk, hanem az Ő szeme fényét, a szegényeket – Böjte Csaba atya tartott lelkigyakorlatot  az egyházmegye karitász önkénteseinek Máriapócson
Isten nem ócskaságokat bízott ránk, hanem az Ő...
Menj és evangelizálj! – Ugandai származású misszionárius tartott lelkigyakorlatot Füzérradványon
Menj és evangelizálj! – Ugandai származású misszionárius tartott...
Elemek szűrése dátum szerint: május 2019

2019. május 8-án közös imádságra gyűltünk össze a Szent László-hegyen épült Szűz Mária kiskápolnánál, hogy közösen imádkozzunk a gyermeket váró édesanyákért, születendő kisbabákért, unokájukat váró nagymamákért. Ezt a szép imádságos hagyományt 2011 óta hirdeti meg minden év májusában a kisvárdai római katolikus egyházközség a Máltai Szeretetszolgálattal karöltve.

A kisvárdaiak a Szent László-hegyen található kápolnát Szűz Mária kiskápolnának, Szőlő hegyi kápolnának nevezik, melyet 1923-ban Mácza Endre, hentesáru gyáros, a kisvárdai Önkéntes Tűzoltó Egyesület akkori parancsnoka építtetett.

Mácza Endre Nyíregyházán született, 1876. március 2-án keresztelték. Az első világháborúban a nyíregyházi 14. huszárezred szakaszparancsnok őrmestereként harcolt az orosz, olasz és román fonton. Bátorságáért megkapta az I. és a II. osztályú vitézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet, a frontharcosok jelvényét, valamint a sebesülési érmet. Az orosz fronton Volhíniában, Lucknál az ún. Bruszilov-offenzívában ágyútűzben megsebesülve megjelent neki Szűz Mária, s megsegítette a vérzivatarban, ezért hálája kifejezéseként a Szentséges Szűz tiszteletére a kisvárdai Szent László-hegyen kápolnát emeltetett 1923-ban, amelyet Nagyboldogasszony ünnepén délelőtt nagy és díszes közönség jelenlétében szentelt fel Petheő József kanonok-plébános szép beszéd kíséretében.

A vallásos tiroli nép szokása, hogy erdeit, mezőit kis fülkeszerű kápolnákkal sűrűn ékesíti, hogy az út vándorának is minél gyakrabban alkalma nyíljék érzelmeit és gondolatait az ég felé irányítani. Ezen cél lebegett Mácza Endre előtt is, amikor ezt a kis kápolnát megépítette. De amint az ünnep másik szónoka, Dömötör György, volt kisvárdai plébános kifejtette, Mácza Endre ezen ténykedésével nemcsak a saját kegyeletét rótta le az Istenanya iránt, követendő példát is állított abban, hogy Isten dicsőségét nemcsak otthonunkban, vagy a templomban elrebegett imádsággal kell munkálnunk, hanem áldozatkészséggel is.
A kápolnát az utóbbi években fedezték fel újra, elhanyagolt állapotban volt, azóta rendszeresen karbantartják. A római katolikus plébániához tartozó Máltai Szeretetszolgálat helyi önkéntesei Dicső Lászlóné Vera néni vezetésével, valamint a hajléktalan szálló lakói teljes körű külső és belső felújításon esett át, majd A felszentelést 2011. szeptember 7-én Linzenbold József kisvárdai római katolikus esperes plébános és Hajdú István diakónus végeztek.

A hagyományok szerint az ide fohászkodni járók reményt kaptak a mindennapi túlélésre, de jártak ide gyermeküket váró édesanyák, hogy egészséges kisbabájuk szülessen.
Ma ez utóbbi miatt keresik fel a Szent László-hegyi kápolnát a babát váró kismamák, gyermeküket nevelő édesanyák, unokákat váró nagymamák és mindazok, akik fontosnak érzik a gyermekáldást.

Borus Lászlóné
sajtóapostol - Kisvárda

/forrás: www.vkkisvarda.hu/

Nem is lehetett volna ennél szebb ünnepen, mint a „hivatások vasárnapján” átadni a Kisvárdai Római Katolikusokért Alapítvány által megálmodott díjat, melyet minden évben olyan személy kap, aki hosszú évek alatt önzetlenül szolgálja az egyházközséget és a híveket.
„Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába”, hallhattuk bevezető gondolatként Linzenbold József esperes, plébános atyától 2019. május 12-én - a hivatások vasárnapján -, a 10 órai szentmisén. Ezt a gondolatot hallotta meg Szalai Kálmán kitűntetett is 1985-ben, aki azóta is hű szolgája a mi Urunknak.

Mindenki Kálmán bácsija 1996-tól 2009-ig 14 éven keresztül harangozóként és sekrestyésként igazi gazdája, szolgálatkész résztvevője volt az egyháznak. Gondját viselte a templomnak, megálmodója volt a templom körüli udvar kialakításának. Aktívan vett részt a templom felújításában, keze nyomát dicséri a sekrestye kialakítása, az új plébánia megépítése. Munkáját mindig lelkiismeretesen, nagy odafigyeléssel végezte és végzi a mai napig is.

Nem tudok úgy írni Kálmán bácsiról, hogy saját emlékeim ne kerülnének felszínre. Emlékszem, amikor az új sekrestye kialakításánál munkálkodtak, mi pedig az ifjúsági hittanosokkal vittünk a szorgos kezeknek egy kis frissítőt, olyan erővel és lelkesen ásott, hogy a sártól és agyagtól alig ismertük fel őt. Feleségével, Erzsike nénivel mindig aktívan részt vettek a közös szalonnasütéseken, főzéseken, egyházközségi bálokon. Közösen segítettek kitalálni olyan programokat, mellyel összekovácsolódtak közösségeink. A szombati templomi nagytakarítások mindig jó hangulatban teltek, hiszen Erzsike néni igazi háziasszonyként készült finom süteményeivel a segítőknek, Kálmán bácsi hangos kacagással teli szőnyegverő tudományát pedig a mai napig irigyelheti az őt követő nemzedék. Ők ketten igazi alapjai voltak az egyházközségnek, templomi szolgálattevőknek.

1998-tól, 12 éven keresztül, nem csupán tagja volt az egyháztanácsnak, hanem aktív segítője, lelkesítője, igazi lángja! Tapasztalatait ma is büszkén adja át utódainak, a fiatalabb nemzedéknek. 2008-tól a mai napig, mint a pénzszámláló bizottság tagja, részt vesz a persely-adományok számolásában, beváltásában, könyvelésében. Aktívan és lelkesen segít az egyházadó beszedésében, hiszen ismeri őt az egész város, és mindig örömmel várják őt a hívek otthonaikban.

Szalai Kálmán egyházközösségünknek olyan értékes tagja, akire mindig lehet számítani, aki minden esetben tudja, mikor, hol van szükség önzetlen segítőkészségére. Hithű egyházához, valódi keresztényként éli és gyakorolja vallását családjával, gyermekeivel, méltó módon kapja a Kisvárdai Római Katolikusokért Alapítvány kuratóriumi díját.

Borus Lászlóné
sajtóapostol - Kisvárda

Idén tavasszal, 2019. május 11-én, szombaton került megrendezésre az Egyházmegyei Gyereknap. A korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is Nagykálló-Harangod 75 hektáros, nyugodt, csendes, természetközeli területe adott otthont az eseménynek. A buszok és autók érkezését követően hamarosan 510 gyerek vidám zsivaja vegyült a táj békés csendjébe. A rendezvényre az egyházközségek hittanos gyermekei jelentkezhettek 3-8. osztályos korig. Az őket kísérő 41 hitoktató és 15 atya mellett több mint 60 segítő fiatal is közreműködött a programok lebonyolításában. A résztvevők a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye húsz plébániájának településeiről és ezek filiáiból érkeztek. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök celebrálta.

A gyereknap programja a tánccsűrben kezdődött, ahol összegyűltek a résztvevők és rövid köszöntést követően a kisvárdai hittanosok közös éneklésre hívták a jelenlévőket. Felkészítő tanáraik (Sebők Szilvia és Votykuné Aradi Angéla) büszke mosollyal fogadták a tapsot, hiszen a gyerekek meghitt, örömteli hangulatot teremtettek szívből jövő, lélektől lélekig áradó énekükkel.

A közös ráhangolódást közösségépítő akadályverseny követte a plébániai csapatok részvételével. A szervezők találékonyságát mutatja, hogy a színes, izgalmas versenyfeladatok egyszerre voltak vidámak, változatosak, érdekesek és kihívást rejtők. Nem meglepő, hogy a kellemesen elfáradt ifjúság lelkesen fogyasztotta el közösen az ebédet.

Ebéd után a gyerekek szabadon választhattak a Máltai játszóház, a cserkészek és a különböző kreatív feladatok gyermekszív csalogató programjai közül. Mivel a gyereknap célja idén az volt, hogy az egyházközségek hittanos gyermekei megéljék, milyen jó érzés az Egyház családjához tartozni, a játékos programok sem csak a szórakozásról szóltak. Tanulságos, kreativitást fejlesztő mesterségek rejtelmeibe tekinthettek be, kipróbálhatták őket, mi több, próbára tehették saját ügyességüket is a fafaragás és famegmunkálás, a csuhéfonás vagy a labdajátékok terén. Lehetőségük volt pónilovaglásra, sőt, pónifogatokról is megszemlélhették a festői szépségű tájat. A Máltai játszóház kínálata igen színes volt, szerepelt benne origami, óriástársas, arcfestés, viking sakk és nemezelés is. A cserkészek mindemellett természetes anyagokból készült érdekes játékokkal várták a kíváncsi diákokat, mint például a méta, az ördöglakat vagy a hernyótalp. Meglepő módon minden feladatra akadt jelentkező, és volt, aki szinte mindenben kipróbálta magát. A legnagyobb sikert talán a pónilovak aratták, de a megmunkálásra váró fakardok is gyorsan fogytak. A hatalmas, erdős, zöld terület dombjai, homokozói, kis játszótere is benépesült, emlékeztetve arra a felnőtteket, hogy milyen kreatív is a gyermeki elme, s mily nagymértékben nyitott a gyermeki szív. Felfedeztek mindent, amit csak lehetett, s az őket szemlélő valóban eltűnődhetett Jézus szavain: „Ha nem tértek meg és nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18,3).
Az idei program egyik különlegessége, hogy amolyan „rendezvény a rendezvényben” címszó alatt minden résztvevő megtekinthette az egyházmegye és az Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde által kiírt “Ex voto” (Hálából), avagy "Ahit és a csoda mindennapjainkban" című pályázat díjazott munkáit. A figyelemre méltó képregényeket, fotókat, grafikákat személyesen megélt vagy példázatként ismert csodák inspirálták.

A délután jó hangulatban telt, így hamar elillant. A szentmisét megelőző fél órában „Járjuk a tábort” címmel közös éneklésre várták a gyerekeket a rendezvény központi bázisában, a csűrben, ahol közösen készültek fel a résztvevők a szentmisére. Közben a jelenlévők meghallgatták a szavalóverseny két jelentős helyezést elért díjazottjának szavalatát. Az énektanulásban és a szentmisén a Debreceni Megtestesülés Plébánia zenekara működött közre, meghitté és még inkább családiassá varázsolva a hangulatot.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök közvetlen stílusban, mosolyogva köszöntötte a gyermekeket. Prédikációját interaktív tanítással kezdte, kiemelve, hogy az Eucharisztia, aminek jelentése Hálaadás, az Istenhez szóló hálát jelenti. Megköszönjük az Úrnak az Ő jóságát, szeretetét és az örök életet, amit kaptunk. „Belátni, hogy mennyire szeret bennünket Jézus, hogy itt maradt közöttünk a kenyér és bor színe alatt, és hogy mi nem akarjuk Őt megbántani, ez az Úr félelmének a lelke. Segítőnk a Szentlélek Úristen. És ezt kérjük ma. Segítsen bennünket, hogy ne a rettegő félelemben éljünk, mindig valamitől tartva, hanem attól féljünk, hogy elhagyjuk az Istent, hogy visszautasítjuk Őt. Attól féljünk, hogy bűnt követünk el. Törekedjünk mindig szeretetben élni, szeretni Istent és embertársainkat, egymást.” A gyermekek a legszebb példán át a lehető legjobb tanácsot kapták a főpásztortól ahhoz, hogy közösségben, szeretetben, Isten parancsait megtartva folytassák életüket. A szentmisén a résztvevő atyák közül Bákonyi János püspöki tanácsos, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium iskolalelkésze, Dobai Barna Ottó rakamazi káplán, Galsi János atya Ajakról és Lengyel József leveleki plébános koncelebrált.

A nap programját az akadályverseny eredményhirdetése zárta. Az előző évektől eltérően, idén a csapatok nem helyezéseket érhettek el, hanem a legudvariasabb vagy például a leglelkesebb csapat címét.

Ez alapján tehát a következőképpen jeleskedtek a csapatok a versenyen:

A leglelkesebb csapatok: Vásárosnamény, Kisvárda I., Magyarok Nagyasszonya Plébánia (Nyíregyháza)
A legtoleránsabb csapatok: Debreceni Megtestesülés Plébánia, Polgár
A legkitartóbb csapatok: Szent Anna Főplébánia (Debrecen), Kisvárda II., Ófehértó és Magy
Egymást a leglelkesebben biztató csapatok: Gégény és Pátroha, Kisvárda III.
A legfegyelmezettebb, legpontosabb csapatok: Fényeslitke, Nagykálló, Demecser
A legrugalmasabb csapatok: Rakamaz, Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium csapata és Ajak
A legelfogadóbb csapat: Szent György Plébánia (Debrecen-Józsa)
A legudvariasabb, legtisztelettudóbb csapatok: Kisvárda csapatai, Hajdúszoboszló, Újfehértó
A legleleményesebb csapatok: Balmazújváros, Nyírtelek, Nyírkalász, Nyírtass
A legösszetartóbb csapatok: Mátészalka, Nyírszőlős és a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda csapatai

A Lelkipásztori Intézet vezetése ezúton mond köszönetet a gyermekeket kísérő hitoktatóknak, a cserkészeknek és vezetőjüknek, Sarkadiné Líviának, valamint a segítőknek: Simon Szabolcs, Sebők Szilvia, Votykuné Aradi Angéla, Feketéné Nagy Magdolna, Tilki Gézáné, Sándorné Erőss Hajnal, Császár Csilla, Tolnai Tímea, Gerhes József, Jakab Zsuzsanna, Tóthné Bakai Berta hitoktatónak, valamint Kardos György főszervezőnek.

Gergely Klaudia

sajtóapostol - Nyíregyháza

Ferenc pápa látogatására Csíksomlyóra tartó Szent László-virágkocsi hétvégi debreceni programját, valamint az ehhez társuló "Emeljünk magasba minél több gyereket" rendezvényt május 9-én Debrecenben, a Kölcsey Központban mutatták be. Részt vettek: Széles Diána, Debrecen alpolgármestere, dr. Engler Ágnes egyetemi docens, a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány alelnöke, Dénes Zoltán egyetemi tanár, plébános, Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője és Pikó Sándor képzőművész.
A sajtótájékoztató színfoltja volt a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola első B. osztályos tanulóinak jelenléte, akik a bevezető — gólyalábas utcaszínház közreműködésében Szent László lovagkirály egyik legendáját megelevenítő— elődadás aktív részesei voltak.

Széles Diána elmondta, a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány által kezdeményezett „Emeljünk magasba minél több gyereket” hétvégi program — a tavalyi évhez hasonlóan — Debrecenben elő-gyermeknapnak számít. Az országos program — amelynek fővédnöke Böjte Csaba ferences szerzetes —, a gyermekekről szól, és legfontosabb üzenete a gyermekvállalási kedv népszerűsítése. Az alpolgármester kiemelte, Debrecen családbarát város, hiszen a gyermekintézmények: óvodák, bölcsődék rendszere, valamint az egyéb támogatások köre is folyamatosan bővül. A város minden intézkedésének az a célja, hogy Debrecenben minél több gyermek szülessen.

Majd Széles Diána az 50. születésnapját ünneplő virágkarneválra irányította a figyelmet, amely, mint mondta, a Szent László-virágkocsi zarándokútjával már elkezdődött. Debrecen olyan hely, ahol a város nemcsak önmagáért él, hanem a régióért is. Példaértékűnek nevezte továbbá, hogy a legnagyobb esemény, a világhírű virágkarnevál ebben az évben a szeretet és az összefogás jegyében zajlik.

Dr. Engler Ágnes visszatekintett az elmúlt év sikeres családbarát rendezvényre, és bízik abban, hogy idén is világrekordot dönt a város, hiszen tavaly itt emeltek a legtöbb gyermeket a magasba. A hétvégi május 11-i rendezvényt számukra az is különlegessé teszi, hogy az alapítvány ebben az évben ünnepli 10. születésnapját.

Pikó Sándor képzőművész nagy megtiszteltetésnek vette, hogy részt vehetett a virágkocsi elkészítésében. Elmondta, az alkotás Szent László legendáját ( a lovagkirály és a kun vitéz csatáját) ábrázolja. A virágkompozíciót alkotótársaival alig egy hónap alatt készítették el.

Debrecen városa, a Debreceni Egyetem, valamint a debreceni keresztény felekezetek összefogásával és a Sapientia Erdélyi magyar Tudományegyetem támogatásával indították útjára a Szent László-virágkocsit. Dénes Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta, Ferenc pápa csíksomlyói látogatására érkező virágkocsinak a határon átívelő, a nemzetek összetartozását erősítő üzenete is van. A Nagyváradi Egyházmegye ünnepi eseménnyel várja Szent László ereklyéjét és a virágkocsit a város legrégebbi és legnagyobb, a Festum Varadium rendezvénysorozatán, ahol többek között május 19-én, a nagyváradi Szent László-székesegyházban Böcskei László megyéspüspök celebrál ünnepi szentmisét.

A hagyomány szerint 1905-ben Szent László testét Somogyvárról Debrecenen keresztül vitték végső nyughelyére, az általa alapított váradi Szűz Mária-székesegyházba. Ezt az útvonalat követi a Szent László-virágkocsi is.
Bódor Edit ügyvezető is üdvözölte a rendezvényeket, és elmondta, nagy örömére szolgál, hogy a két program üzenetében is összefonódik, hiszen Böjte Csaba fővédnöksége alatt szerveződő családbarát program az alapjait adja meg a határon túl ívelő kezdeményezésnek. Majd elmondta, a vallási hagyományok ápolása, a határon átnyúló közösségi összetartozás erősítése és küldetése a virágkocsinak, amely Ferenc pápa csíksomylói látigatása előtt érkezik meg és egészen Pünkösdig marad az anyaország kulturális ajándékaként.

A Szent László-virágkocsi Debrecenbe, a Baltazár Dezső térre május 11-én érkezik, a virágkompozíciót Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Fekete Károly református püspök és Kapin István görögkatolikus parókus részvételével fogja megáldani és útjára bocsátani.
Május 19-én érkezik Nagyváradra, a város legrégebbi és legnagyobb a Festum Varadium rendezvénysorozatára, ezen belül a Nagyváradi Egyházmegye ünnepi eseményére a Szent László Egyházmegyei Zarándoklatra.
Június 1-én Csíkszeredára érkező kocsit a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek képviselői kísérik majd egészen a pápai szentmise helyszínéig. Így a Szent László virágkocsi a több mint 900 évvel ezelőtti eseményt felidézve több mint 900 kilométert tesz meg Csíksomlyóig, hirdetve a kereszténység üzenetét és felmutatva Európa keresztény gyökereit.

Az „Emeljünk magasra minél több gyereket” elnevezésű rendezvényt a Kölcsey Központban tartják,  programjai:
• 9.00 Köszöntő
• 9.30 Ringató az "Emeljük magasba gyermekeinket" rendezvényen Horváth Zsuzsival (Bálterem)
• 9.30 Táncház - Debreceni Népi Együttes (körfolyosó)
• 10.00 Kárász Eszter és az Eszter-lánc mesezenekar (Nagyterem)
• 11.00 Magasba emelés (Nagyterem)
• 11.15 Szent László-zarándokút debreceni állomása a Baltazár téren. Áldás és köszöntők a Szent László és a kun vitéz csatáját ábrázoló virágkocsi mellett
• 11.30-12.10 Langaléta Garabonciások játékos műsora
• 12.15 Pötyi és Pille inkluzív zenés mesejáték (Immánuel Otthon és Iskola és a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola tanulóinak produkciója)

Mindemellett kísérő programként 9 órától: arcfestés, kézműves foglalkozások, társasjátékok is lesznek.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de a szervezők kérik az érdeklődők regisztrációját, hogy tudják, hány főre számíthatnak. Regisztrálni lehet: www.haromkiralyfi.hu/emeldmagasba

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Május 7-én, Nyíregyházán a Református Gyülekezeti Ház kazettás termében került sor a Hogy a lámpatartóra tegyék című húsvéti interjúkötet bemutatójára. A három debreceni főpásztorral, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspökkel, Fekete Károly tiszántúli református püspökkel és Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolitával Elmer István író, újságíró beszélgetett a kötet keletkezéséről, az egyes fejezetek tanításairól, valamint az olvasókat foglalkoztató legfontosabb kérdésekről.
A könyvbemutatót a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének nyíregyházi csoportja szervezte.

A teltházas program lehetőséget adott arra, hogy a jelenlévők megvásárolják és átlapozzák a különleges interjúkötetet, amely idén tavasszal jelent meg a Szent István Társulat gondozásában. A szerző, Elmer István író, újságíró elmondta, nagy örömet jelent számára, hogy részt vehetett a könyv megszületésében.
Húsvét üzenete minden embernek szól. Jézus Krisztus feltámadása a keresztény ember életének egyik legfontosabb eseménye. Ünnep, ígéret, misztérium. Az Apostoli hitvallást szívvel-lélekkel, eleven hittel imádkozók gyakran elmélkednek húsvét üzenetéről. Teszi ezt most a három debreceni püspök, élő ökumenikus szellemben, őszinte nyíltsággal, hittel és szeretettel.

A kötet rendkívüliségét az adja, hogy a főpásztorok tudományosan, közérthetően, a lélekből fakadó szeretetteljes tanítani akarás harmonikus egységével szólalnak meg benne. Ennek eredményeképpen minden olvasó számára világos, megszívlelendő tanításokat kapunk, melyeket érdemes újra és újra átelmélkedni. Elmer István író elmondta, hogy szerinte ez adja a kötet legnagyobb értékét. A főpásztorok megköszönték Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspöknek – aki maga is jelen volt a bemutatón – a kezdeményezést, amely lehetőséget adott a kötetet eredményező kötetlen beszélgetésekre.

A bemutató mindannyiunk számára fontos, elgondolkodtató kérdéseket vetett föl. Mindenekelőtt magáról az emberről, s kiemelten az elveszett európai emberről, aki a végletek rabja. Vagy azt gondolja magáról, hogy ő a minden, vagy épp ellenkezőleg: semminek érzi magát. A megoldás az Istennel való együttműködés.

„A hitben állandóan fejlődni kell.” – emelte ki Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita. A kötet egyik célja, hogy együttgondolkodásra késztesse az olvasót. Lassan, elmélyülten olvasva, megfontolva, megízlelve minden szavát, gondolatát, a ma embere gyarapodhat a hitben. A főpásztorok egyetértettek abban, hogy nem a testvéregyházak közötti különbségekre kell koncentrálni, hanem az által erősíteni egymást, ami összeköti őket. Arra a kérdésre, hogy miben különbözik a kereszténység minden más vallástól hasonló válaszokat adtak a főpásztorok. A keresztény vallás legfontosabb ajándéka, egyszersmind legnagyobb titka a Jézus Krisztussal való egyesülés, a megváltás csodája. Ő pedig élő valóság, aki „velünk van minden nap a világ végezetéig.” Palánki Ferenc megyéspüspök hozzátette, hogy a kinyilatkoztatásnak, a magváltásnak középpontjában maga Jézus áll, s már a Lázár-jelenetben, a Mártával való találkozásakor figyelmeztet: „Én vagyok a feltámadás és az élet.” Ő az ajándékozó, aki megígéri nekünk az örök életet. Fontos kérdés, hogy mi, megváltott emberek, hogyan tekintünk a halálunkra: materialista keresztényekként vagy a feltámadás reményében, hívő keresztényként. „Úgy kell tekintenünk a halálunkra, mint az élet teljességére jutásra. Áttörjük az idő falát, és mint egy éjszakai álomból, felébredünk a világosságra.” – hívta fel figyelmünket Palánki Ferenc püspök atya.

A halál is éppúgy húsvéthoz tartozik, mint az abból való feltámadás. A keresztény emberben is van félelem, s ahhoz, hogy hittel ráhagyatkozzunk az Istenre, szükségünk van táplálékra, mely által erőt meríthetünk. Az Eucharisztia, az Úrvacsora, a szentáldozás „titokzatos egysülés Jézus Krisztussal.” – fejtette ki Fekete Károly református püspök. Ez a találkozás erőt ad, feltölt, erősíti a hitünket és táplálja testünket, lelkünket egyaránt. Elaltatja kételyeinket, lecsendesíti bennünk a vihart.

A beszélgetés inspiráló volt nemcsak a hallgatóság, de a főpásztorok számára is, hiszen mély, elgondolkodtató, magvas gondolatok fogantak meg bennük egymás szavait hallgatva. Palánki Ferenc püspök atya elárulta, hogy a kötet címe is ebből az élményből fakad. A beszélgetések alkalmával megfoganó tanításokat meg kell osztani másokkal is, hiszen lámpát sem azért gyújtanak, hogy véka alá rejtsék, hanem hogy a lámpatartóra tegyék. A legfontosabb törekvés, hogy megtaláljuk és erősítsük egymásban azt, ami krisztusi és ne a különbségekre helyezzük a hangsúlyt.

A beszélgetés húsvét egyik legnagyobb titkának, a testben való feltámadás kérdésének megválaszolásával zárult. Jézus feltámadt, tehát van feltámadás és a teremtett világban egy látható, érezhető részünk, egy bizonyos anyagmennyiség már megdicsőült az Ő feltámadásával. Ez egy csodálatos nagy misztérium. Ezért sem mindegy, milyen gyakorisággal vesszük magunkhoz Krisztus valóságos testét és vérét. Az egyesülésnek változást kell előidéznie a lelkünkben, magunkkal kell vinnünk, nem hagyhatjuk a templomaink falai között. Meg kell mutatnunk másoknak is.
A tanulságos párbeszéd, az értékes gondolatokkal teli eszmecsere lezárását követően az érdeklődőknek lehetőségük nyílt dedikáltatni az általuk megvásárolt könyveket. Az értékes gondolatokat magában foglaló kötet valóban olyan, akár egy lámpa a csillagtalan, sötét éjben. Megvilágítja azt, ami igazán lényeges. Fénye pedig ott ég tovább lelkünk legmélyén, várva, hogy továbbadjuk.

Gergely Klaudia

2020 szeptemberében Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus kongresszust, amelyre tematikus évek készítenek fel bennünket. A NEKtek!-Veletek! elnevezésű 2. előkészületi év a Krisztus-központú közösségek megerősítését célozza meg.
Ennek jegyében a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye programsorozatot indított a debreceni Megtestesülés-templomban, ahol havonkénti rendszerességgel találkoztak a különböző közösségek Tóth László plébános szervezésében. Az alkalmakat az irgalmasság rózsafüzérének eléneklésével kezdték, majd szentségimádáson vettek részt, tanúságtételeket hallhattak, majd a kötetlen beszélgetéseken a távolabbi településekről érkezők is megismerkedhettek más közösségekkel, míg végül a legszentebb imádsággal, a szentmisével zárták a programot. A geszterédi egyházközség Kerekes László plébánosuk kíséretében és természetesen a helyi közösség tagjai minden alkalommal, részvételükkel bekapcsolódtak a felkészülésbe.
A programsorozatot Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök zárta, aki előadást tartott a Krisztussal való találkozásról és szentmisét mutatott be.

A megyéspüspök bevezető gondolataiban utalt az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus jelmondatára: Eucharistia vinculum caritatis - Az Oltáriszentség a szeretet köteléke – és hangsúlyozta, ez a kötelék hozza létre a Krisztus-központú közösségeket, amelyben mindenkinek van helye, szerepe. Az eukarisztia, a szentmise nem egy magánesemény, privát dolog, nem baráti társaságok találkozója, hanem nyilvános jelenlét, amelyre minden ember meghívást kap. Ebben a hitközösségben kell, hogy eggyé váljunk, mint ahogyan énekeljük az előző budapesti nemzetközi esemény himnuszában: forrasz eggyé békességben...

Az egység Isten nagy ajándéka. Ugyanabból a kenyérből, Krisztusból eszünk, aki létrehozza és fönntartja a közösséget. A püspök atya a Bárka közösség alapítójának A közösség című könyvében olvasta, hogy a misszionárius — aki hittanórát tartott a kanadai indián gyerekeknek —, egyik alkalommal azt mondta, hogy aki a kérdésére elsőként válaszol, ajándékot kap. Erre a gyermekek kört alkottak, megbeszélték a választ és egyszerre kiáltották ki a megoldást. Nem tudták volna elviselni, ha egy kiemelkedik közülük. Milyen szép ez a kép! Nálunk általában mindenféle területen versenyeznek a gyerekek. Jézus krisztus szeretetajándéka arra tanít bennünket, hogy nekünk nem különbnek kell lennünk a másik embernél, hanem olyan szentnek, amilyen szent maga az Isten. Ez saját erőből nem megy, az élet kenyere, vagyis maga Jézus krisztus táplálja ezt bennünk.

Ne az önmegvalósítás kell, hogy lebegjen a szemünk előtt, hanem az a szeretet, amelyben én másokért akarok élni, együttműködve az isteni kegyelemmel. Benedek Elek Édes anyaföldem című könyvében olvassuk: „A diák az a semmi, amiből minden lehet”. Isten bennünket a semmiből hívott elő, irgalomból létezést ajánlott nekünk és meghívott, hogy a minden legyünk, amely nem más, mint az Eukarisztia életünkben való jelenléte, amely örök dolgokat ad.

A világ számára te csak valaki vagy, de Valaki számára Te vagy a világ

Jézus végtelen távlatokat nyitott számunkra, és nem szabad engedni, hogy a tapasztalataink, környezetünk, az evilági rossz összezsugorítsa ezt. Kell, hogy legyenek vonatkozási pontok az életünkben. Ebben a legnagyobb segítséget a szentségimádás adja.
A püspök atya azokra a pontokra irányította a figyelmet, amelyre oda kell figyelnünk a szentségimádáskor: amikor letérdelünk az Oltáriszentség előtt, megvalljuk a hitünket, hogy abban a kicsiny kenyérben a végtelen Isten van jelen. Ezzel azt is kifejezzük, hogy senki és semmi más előtt nem térdelünk le, csak Jézus Krisztus előtt hajtunk térdet, aki a végtelen hatalmát feladva közénk jött, hogy megmutassa Isten szeretetét, aki értünk adta Fiát.
A világ számára te csak valaki vagy, de Valaki számára Te vagy a világ – folytatta a főpásztor gondolatmenetét. Isten úgy szeret téged, hogy érted adta egyszülött Fiát. Istennek a végtelenséget kellett átlépni, hogy ember legyen, tudjon szenvedni, velünk községet vállalni, azért, hogy itt maradhasson. Bennünk van a vágy, hogy velünk legyen. Az emmauszi tanítványok így kérték őt: „Maradj velünk Urunk...” és örökre itt maradt a kenyér és a bor színében, az Oltáriszentségben. Amikor letérdelünk, az Eukarisztia előtt, megmutatjuk azt is, hogy szabadok vagyunk az isteni jelenlétben, és éppúgy Ő ad értelmet az egész világegyetemnek, mint a legkisebb létező teremtménynek, ugyanígy az egész történelemnek mint a legrövidebb életnek. Mindennek van értelme, mert Jézus Krisztus mindenkit megváltott. Barsi Balázs ferences szerzetes atya mondja: „Körülnézünk a világban és azt látjuk hogy minden rossz, erőszak és szeretetlenség uralkodik még bennünk is. De akkor felmutatom Krisztust és minden rendben van, mert itt van velünk az Úr, és minden a helyére kerül.” Azért szükséges a szentségimádás, hogy erőt merítsünk, feltöltődjünk szeretettel, igazsággal, békével, mert aki előtt letérdelünk az nem tipor el bennünket, hanem végtelen jóságában alakít, formál és képesé tesz az Istennel való egységre és az egymással való közösségre.

A szentségimádás a lelkiismeret iskolája

Ezután palánki püspök atya Joseph Ratzinger, később XVI. Benedek pápa az Isten közel van hozzánk – Az Eucharisztia az élet középpontja című könyvéből Szent II. János Pál pápát idézte: „A szentségimádás a lelkiismeret iskolája. Krisztus eljön a szívünkbe és meglátogatja testvéreinek lelkiismeretét. A szentségimádás tehát hitünket kifejezi, hogy Jézus Krisztus a világ Ura, itt van, és közben hagyjuk, hogy hasson ránk, hogy meglátogassa a lelkiismeretünket.” Majd a szerző így folytatja: „A lelkiismeret eltompulása kiskapu az erőszak számára, amely elpusztítja a világot.” Ha elkezdjük magunkat felmenteni, hogy valamilyen vétségünk nem is olyan nagy bűn, a másik megérdemli, hogy megítéljük, stb., ez belevisz egyfajta erőszakosságba, szeretetlenségbe. Isten a szeretet. Ha behelyettesítjük a szavakat akkor, ha szeretetlen vagyok, istentelen vagyok, istentelenül viszonyultam másokhoz. A szentségimádás helyre teszi a lelkiismeretünket, hat ránk.

A szentségimádás az egymás iránti szeretetünk iskolája

A fent említett kötetben Szent II. János Pál arra is figyelmeztet, hogy ne sajnáljuk az időt az imádásra, mert az a felebarát iránti cselekvő szeretet iskolája is. Szent Ágoston erről így fogalmaz: "Az idő alatt, míg imádkozunk, feltöltődünk olyan szeretettel, hogy képesek leszünk Istent önmagáért, egymást pedig istenért szeretni."

A szentségimádás erőforrás számunkra

A szentségimádás amellett, hogy hitvallás, a lelkiismeretünk ébren tartása, a felebaráti szeretet iskolája, a szeretetünk megvalósulása és, erőforrás számunkra foglalta össze eddigi gondolatait a főpásztor. Balázs Béla egykori kaposvári megyéspüspök isteni napfürdőnek nevezte ezt az imaformát. Segít bennünket, hogy táplálja a hitünket, mint ahogyan a testünket is tápláljuk.

Hitünk ne tapasztalatból, hanem a kinyilatkoztatásból induljon ki

Ha nem hiszünk a feltámadásban, akkor nem vagyunk keresztények. A kinyilatkoztatás szerint mindenki feltámad, csak van, aki az életre, és van, aki az örök kárhozatra. Amikor krízisbe kerül a hitünk, erről feledkezünk el, és tudásunkat, megtapasztalásunkat, érzéseinket az isteni kinyilatkoztatás fölé helyezzük, amelyet Jézus Krisztus tett teljessé, hogy megtanítson bennünket szeretni. Ezt a kereszten mutatta meg,a melyre az Atya válasza a feltámadás.

A szenvedést nem kerülhetjük el

Amikor Jézus az Írásra emlékeztette az emmauszi tanítványokat így szólt: „Vajon nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” (Lk 24,26) Nekünk is így kell gondolkodni, ezeket kell elszenvednünk, amiket átélünk: ha bántás ér, meginog a hitünk, azt gondoljuk, Isten megbüntetett bennünket. Szeretteink elveszítése is nagyon fájdalmas, de a fájdalomban és életünk minden napján, a világ végéig velünk van Isten. Sokszor a napi kudarcainkban, sikertelenségeinkben nehezen tudjuk ezt elhinni. Mennyire élő a hitünk? Menyire tudjuk ezt elfogadni? Panaszkodunk, hogy elhagyott bennünket Isten, pedig benne élünk, mozgunk és vagyunk.

Nézzétek, hogy szeretik egymást!

Önálló életvezetésre törekszünk, pedig Jézus azt mondja nélkülem semmit nem tehettek, még rosszat sem. Varga László kaposvári megyéspüspök így fogalmaz: arany hegy tetején üldögélő koldusok vagyunk. Nem vesszük észre micsoda gazdagságban van részünk. A szentségimádás táplálja a hitünket, ami meghatározza a hitelességünket. „Nézzétek, hogy szeretik egymást!” — mutatott a keresztényekre Tertullianus. Hogyan mutatnak ránk ma a világban? — tette fel a kérdést a Palánki püspök. Az istenhívők hitelességéről az Ószövetségben is olvashatunk utalást: „Ezt mondja a Seregek Ura: Azokban a napokban egyetlen júdai ruhája szegélyét tíz különböző nyelvű ember fogja majd meg, és kéri: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (Zak 8,23). Mennyire látszik meg rajtunk, hogy minden nap magunkhoz vehetjük Őt, egyesülhetünk Vele? De azt tapasztaljuk, hogy nem figyelnek ránk, nem kapaszkodnak a ruhánk szegélyébe, és nem mondják, hogy velünk szeretnének lenni, mert látják, velünk van Isten.

Ezt csak hitelesen tudjuk megmutatni, amely a szentáldozásból, a Krisztussal való egyesülésből táplálkozik. A püspök atya figyelmeztetett, hiába vagyok napi áldozó, ha az nem látszik meg a viselkedésemen, az emberekkel való kapcsolatomon, a nyitottságomon, a kedvességemen, jóságomon. Halkan, szótlanul elviselem-e megbántottságomat, mint Jézus? Ha nem, akkor nem tudok ellenállni a kísértésnek, nem végeztem el az áldozás nagy művét. Magamhoz vettem ugyan Krisztus testét, de nem fogadtam Őt. Ezen dolgozni kell. A legszebb szentségimádásokat úgy lehet végezni, amikor már Jézus jelen van bennem, elbeszélgetek vele, elpanaszolom gondjaimat, nehézségeimet, örömeimet, beszélek azokról, akiket imáimban-szeretetben hordozok. Ez megerősíti a hitemet, segít, hogy az életemet Hozzá igazítsam, az eseményeket a Vele való kapcsolatomban, az örökkévalóság távlatából értékeljem. Ekkor majd úgy tudom szemlélni az életemet, hogy vele együtt nézem, és mindent Benne akarok átélni.

Az imádság művészete

A szentmise a legszentebb áldozat, legszentebb imádságunk. A megyéspüspök záró gondolatában a szentmiséről beszélt. Szent II. János Pál pápa egyik gondolata szerint olyan kereszténységre van szükségünk, amely mindenekelőtt az imádság művészetében tűnik ki. Az imádság nem szövegek elmondása csupán, hanem kapcsolat. A szentmise olyan imádság, amelyben az egész életünk mutatkozik meg. Bűnbánattal kezdődik, majd meghallgatjuk Isten igéjét, szentáldozáshoz járulunk, részt veszünk a személyes áldozatunkkal az áldozati liturgiában, vagyis egyesülünk Krisztussal. A templom felépítésében is segít ennek folyamatában. Amikor szenteltvízzel keresztet vetünk, megtisztulunk: „Hints meg engem Uram és megtisztulok, fehérebb leszek mint a hó” (Zsolt 51,9) imádkozhatjuk a szoltár szövegét a templomba való belépéskor. Az igeliturgiában megvilágosodik az értelmünk, mert meghalljuk Isten üzenetét, ami nekünk szól, mert Isten mindenkihez szólni akar. A szentélyhez lépve pedig egyesülünk Istennel, aki nekünk ajándékozza önmagát.

Varga László püspök atya szerint az életünk szentmiséje azzal kezdődik, hogy „A szentmise véget ért menjetek békével!” Amikor a pap bemutatja a szentmisét és a hívek hozzáteszik a saját életáldozatukat, jelenvalóvá teszik Krisztus áldozatát. Amikor pedig elindulunk a templomból akkor Krisztus áldoz föl bennünket a hétköznapokban, mert akkor már mi hozzuk meg az áldozatainkat, amit újra elhozunk a szentmisére. Ezért is imádkozzuk, „Ő tegyen minket neked szentelt örök áldozattá”. Jézus bennünket feláldoz. Nem azért, mert fájdalmat akar okozni, hanem mert azt akarja, hogy rajtunk keresztül jelenjen meg Isten országa. Amikor az eucharisztiát magunkhoz vesszük ehhez kapunk igazi örök táplálékot életünk szentmiséjében.
Megtört kenyérré kell válnunk, mint Krisztus teste, hogy kioszthatók legyünk, ahogyan Krisztus szeretete is szétosztható. Nekünk is így kell megtöretnünk. A törődés szó gyönyörűen kifejezi ezt. Amikor törődünk valakivel, az megtör engem, és megajándékozom vele a szeretetemet, így növelem benne az életet. Jézus erre hív bennünket, hogy egy szeretetközösségben szolgáljuk egymást, legyen ennek meghívó ereje, hogy megérintsék a ruhánk szegélyét, mert hallották, hogy velünk van az Isten — fejezte be előadását Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2019. április 5-én Antoni Györgyi, az ELTE Origó Nyelvi Centrum ügyvezető igazgatója és Megyesi Mária, a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója együttműködési megállapodást írtak alá, melynek eredményeképpen az immár negyedszázados múltra visszatekintő nyíregyházi gimnázium is egyike lett az ELTE Origó Nyelvi Centrum referenciaintézményeinek.

Az ELTE Origó Nyelvi Centrum a középiskolák körében indította el az ”Origó referencia iskola” hálózat kiépítését. Az „Origó referencia iskola” címet azok az iskolák kaphatják meg, akik fontosnak tartják az idegen nyelvek elsajátítását, a nyelvvizsgák megszerzését, illetve megfelelnek az Origó Nyelvi Centrum által támasztott általános és speciális feltételeknek. A megállapodás sok előnnyel jár. Többek között azzal is, hogy az Origó Nyelvi Centrum segítséget nyújt a diákoknak és tanároknak abban, hogy minél több diák sikeres nyelvvizsgát tudjon tenni, ezzel is hozzájárulva a diákok továbbtanulásához, későbbi karrierjükhöz.

Az „Origó referencia iskola” hálózat tagjának lenni egy olyan lehetőség, megtiszteltetés, amely mind a kiválasztott iskola, mind az ELTE Origó Nyelvi Centrum számára előnyös és gyümölcsöző. A Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola az országban a hetedik intézmény, amelyik megkapta ezt a címet. Az együttműködési szerződés megkötése után Hackné Nyerges Rita, az ELTE Origó Nyelvi Centrum oktatási osztályvezetője tartott előadást a diákoknak az Origó nyelvvizsgákról és az értékelés kritériumairól.

Ruzsiczky Rita
tanár, az idegen nyelvi
munkaközösség vezetője

Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke megáldotta, Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája az Ige szavaival pedig zarándokútjára bocsájtotta a Somogyvárról egészen Csíksomlyóig utazó Szent László virágkocsit. A somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhelyen május 5-én délután megrendezett ünnepséggel és szabadtéri misével kezdetét vette a Szent László lovagkirály zarándokút, amelyen a debreceni virágkarnevál kocsija, a Szent László Ereklyéjét kísérő virágkompozíció halad végig.

A vallási hagyományok ápolása, a határon átnyúló közösségi összetartozás és a turisztikai kapcsolatok erősítése a küldetése annak a Szent László Ereklyéjét kísérő virágkocsinak, amely Somogyvárról indult el Debrecenbe, majd Nagyvárad érintésével Ferenc pápa látogatásának idején, június 1-én Csíkszeredára érkezik meg. A virágkompozíciót egészen pünkösdig tekinthetik meg az érdeklődök. A sok százezer virággal díszített Szent László király legendáját bemutató virágkocsi a magyar kormány 1735_2018_ XII.18. számú határozatának szellemében, a Szent László lovagkirály zarándokút hírnökeként mintegy 900 kilométeres utat tesz meg.

A somogyvári ünnepségen részt vett Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Varga László a Kaposvári Egyházmegye püspöke, Móring József, országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Gyurákovics László, Somogyvár község polgármestere, Debrecen város képviseletében Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, a virágkocsit készítő Pikó Sándor, debreceni képzőművész, illetve a Debreceni Egyetem delegációjának vezetője Dénes Zoltán egyetemi tanár, plébános.

Erre az alkalomra Debrecen városa külön zarándokbuszt is indított, amelynek köszönhetően római, görög katolikus és református hívek, illetve a Debreceni Egyetem néprajz szakos hallgatói közösen vehettek részt az eseményen.

Dénes Zoltán címzetes kanonok a mise végén ismertette a Szent László lovagkirály zarándokút állomásait, majd a hívek a Szent László lovagkirály ereklyéje elé járultak.

A zarándokút következő állomása Debrecen lesz, ahol május 11-én, szombaton délelőtt csodálhatják meg az érdeklődők a Szent László Ereklyéjét és a lovagkirály legendáját ábrázoló virágkocsit.

Kerekes Sándor
kommunikációs vezető
Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.

A 2019. április 27-én megrendezett ministránstalálkozó helyszínéül a nyíregyházi Szent Imre római katolikus köznevelési intézmény szolgált. Számomra első alkalom volt, hogy szerte az egyházmegyéből egybegyűlt ministránsokkal és kísérőikkel részt vegyek egy egész napos programon.

Örömömre szolgált, hogy a szervezésben oroszlánrészt vállalt egri kispapok között ismerős arcokra találtam. Külön öröm volt számomra, hogy Palánki Ferenc egyházmegyénk püspöke is kitüntette a rendezvényt szerető jelenlétével. Jó volt megtapasztalni azt a figyelmes, kedves felénk fordulást, amit a papság, püspök atyával együtt közvetített számunkra. Nemcsak szavaikban, hanem egész magatartásukban a hála tükröződött. A programok között az első a közös szentmise volt, amit példás asszisztenciával, teljes pompával püspök atya celebrált. A zenei kíséretet a budapesti Shalom közösség önkéntes fiataljai adták. Később pedig énekes-táncos programot tartottak a délelőtt folyamán. A programok zökkenőmentesen zajlottak, köszönhetően a kispapok alapos felkészülésének. Ötletes volt, hogy a karszalagokat, úgy osztották el, hogy véletlenszerű csoportok jöjjenek létre, így segítve a különböző helyekről érkező ministránsok ismerkedését. A vetélkedők során elméleti kvízek és ügyességi játékok váltották egymást. Úgy éreztem, felnőttként egy kicsit újra gyerek lehettem. Jó volt megtapasztalni, hogy ministránsként egy nagyobb közösség része is vagyok. Jó volt beszélgetni a többiekkel, akik hasonló értékrend szerint próbálják alakítani életüket. Mindent összevetve tehát egy remek napon vehettem részt, és bízom benne, hogy legközelebb egy népesebb csoport keretében veszünk majd részt a találkozón.

Bencsik Dániel
egyházközségi ministráns referens
Fotó: Papp Ágoston

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szervezésében létrejött 3 az 1-ben médiaképzés hallgatói ünnepélyes keretek között kapták meg az újságírói, fotóriporteri és videó készítési alapismeretek elsajátítását igazoló tanúsítványt május 4-én, a képzés helyszínén, a debreceni Szent József római katolikus köznevelési intézményben. Az eseményen a hallgatók munkáiból fotókiállítást is rendeztek, amelyen többek között részt vett az egyházmegye képviseletében dr. Krakomperger Zoltán plébános, az Örömhír Média Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kovács Ágnes egyházmegyei sajtóreferens, Fekete Katalin, a képzést vezető iskola képviselője, Arany Lajos és Nagy Gábor vezető tanárok.

Az egyházmegye gondozásában működő Örömhír Média Alapítvány az Inform Team Felnőttképző Iskola közreműködésével 2018 márciusában indította el a képzést. A heti rendszerességgel megtartott elméleti és gyakorlati alkalmakból álló órákat (sajtó-, film- és fotótörténet, tömegkommunikáció, a XX. század történelme és magyar irodalma, társadalmi ismeretek, sajtójog, sajtóetika, beszédtechnika, sajtó- és fotó műfajismeret, fotóriporteri ismeretek és gyakorlat, TV-s ismeretek, digitális fotó- és videofilm szerkesztés, online újságírás, videotechnika, fotós és videós terepgyakorlatok) neves médiaszakemberek és a Debreceni Egyetem tanárai tartották. A médiaképzés végén a hallgatók modulzáró vizsgákat tettek, ezen belül szóban és a gyakorlatban is számot adtak megszerzett ismereteikről.

Az ünnepélyes záró találkozón Arany Lajos újságíró, anyanyelvi lektor, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének óraadó tanára útravaló üzenetét osztotta meg a hallgatókkal.

az utolsó osztályfőnöki órán, amelyen Fekete Katalin átadta a tanúsítványokat.

A találkozó a hallgatók portré-, riport- esszéképeit bemutató fotókiállítással folytatódott, amelyet Nagy Gábor a fotóriporteri modul vezetője nyitott meg. A szakember hangsúlyozta, a hallgatók nagyon sokat fejlődtek a képzés során atekintetben is, hogy olyan igényességgel készítik el a képeket, mint ahogyan az írásaikat. Mint mondta, sokszor a kép minőségének köszönhetően olvassák el az olvasók a hozzá tartozó cikket.

Kovács Ágnes sajtóreferens, a képzés megálmodója a záró alkalmon hálát adott elsősorban Istennek, hogy a benne régóta dédelgetett álom valóra vált, amelynek köszönhetően az egyházmegyei kommunikációs szolgálat magasabb szintre lépett. A hallgatók több mint egy évig tartó hűséges szombatonkénti részvétele megerősítette azt a szándékukat, hogy szolgálatukkal bekapcsolódnak az örömhír közvetítésébe. Majd köszönetet mondott a magas szintű tudással bíró neves szakembereknek, szervezőknek, akik szintén teljes odaadottsággal vállaltak oroszlánrészt a munkában.

A sajtóreferens azt is hangsúlyozta, hogy bár az egy éves képzésen a hallgatóknak sok elméleti és gyakorlati feladatot kellett teljesíteniük, a valódi munka csak most kezdődik. Példaként az evangéliumból idézett az apostolok küldetésére irányítva a figyelmet. Jézus halála és feltámadása után mennybemenetele előtt küldetést adott az apostoloknak: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! ... és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek” (Mt 28,19-20). A sajtóreferens kérte a sajtóapostolokat, menjenek és töltsék be küldetésüket, szolgálatukkal, írásaikkal, fotóikkal tegyék jobbá a világot, vagyis terjesszék az örömhírt, Krisztus evangéliumát.
A képzés során a szakmaiság mellett egy kiemelkedősen erős közösség is született — amely mint a médiaszakember mondta — minden tudást, szakmaiságot felülmúl. Ezt a kötődést megtartva, tovább erősítve lehet haladni együtt a megkezdett úton. Végül Kovács Ágnes kiemelte annak lehetőségét, amelyet a sajtóapostol az Egyházban végzett médiaszolgálat során ajándékként élhet meg. Minden egyes egyházi eseményről szóló tudósítás, interjú, elhangzott prédikáció rögzítése, leírása Isten jelenlétében való egyre mélyebb elmélyülést, és az emberségben, jellemben való tisztulás lehetőségét rejti magában.

Dr. Krakomperger Zoltán köszöntő beszédében a tömegtájékoztatási eszközöknek, a média világ és a közjó alakulását meghatározó szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, a jóság egyetemes, hiszen visszhangra talál minden emberben, legfeljebb valaki ellenállást tanúsít a jóság vonzásával szemben. Ez nem jelenti azt, hogy a jóságért vívott küzdelemről le kell mondai. Zoltán atya kérte a leendő egyházmegyei sajtóapostolokat, legyenek elkötelezettek, elszántak, céltudatosak, hogy az emberek lelkében visszhangra találó jóságot szakszerűen és keresztény lelkülettel adják tovább.

A tömegtájékoztatási eszközökkel való bánásmód megköveteli a tartalom és a forma összhangját. Az alapítvány elnöke arra mutatott rá, hogy a közlés tartalma mindig és minden korban teljes és igaz legyen, az igazságosság, illetve a szeretet követelményének a sérülése nélkül. Ennél kevesebbel soha ne elégedjünk meg. Továbbá a formát illetően szem előtt kell tartani, hogy az szentül őrizze a hitből következő erkölcsi törvényeket, engedje ezeket érvényesíteni, mindazokban az alkotásokban, különféle munkákban, amelyekből a közéletben sokan merítenek, hogy a jóság mellett a szépség és az igazság is magával ragadja kortársaink többségét. A közjó tartalmának és formájának az összhangját a szeretet foglalja össze. Úgy kell tehát ezt az összhangot elérni, hogy általa épüljön Szent II. János Pál pápa szavaival élve a szeretet civilizációja.

Ezután Krakomperger Zoltán atya az sajtóapostolokkal szemben támasztott elvárásokra összpontosított. Fontosnak véli a pontos és megbízható munkavégzést, az igényességet a lelkületben és szakmaiságban. A sajtóapostol mélyüljön el a kiművelt kommunikációs készségében, és ehhez vegye igénybe mindazokat a kínálatokat, amelyeket a szakterület magába ölel.
Az utolsó szempontként a közösségi szellemet emelte ki Zoltán atya. Elmondta, a média világa az emberek közösségét hivatott gyarapítani, gazdagítani. Ezen eszközök rendeltetése, hogy a szeretet civilizációját létrehozza, megőrizze és elmélyítse, és akkor mindnyájan egy olyan lelki közösséget alkothatnak, amely után a mai világ csak kiált, mert a lelketlenség gyötrelme egyéneket és közösségeket egyaránt károsít. Ebben a folyamatban ne a károsodás mérete növekedjen, hanem a gyógyulás lehetősége sokasodjon.

Végül a záró ünnepség Arany Lajos gondolataival fejeződött be. A vezetőtanár többek között azt a fajta keresztény szellemi tradíciót emelte ki, amely a klasszikus sajtóban is nyomon követhető a katolikus vallású nagyjaink pl. Sík Sándor, Pilinszky János, Rónay György munkái nyomán, akik színvonalas publicisztikáikkal rendkívüli módon gazdagították maguk idejében és korában az újságírás műfaját és példát adtak a mai kor médiaszakemberei számára. Ezen örök értékeket, szemléletmódot, nézőpontot és látásmódot érdemes továbbgondolni a katolikus sajtó területén.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye.

Free Joomla templates by L.THEME