Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019. 11. 23. Krisztus Király ünnepének előestéjén
"Amikor Jézus Krisztus feltámadása után búcsúzott tanítványaitól, elküldte őket az egész világra, ho...
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános iskolában
II. "Ismerd meg a Szentírást!" tehetségkutató versenyt tartottak Nyírteleken, a Szent Anna Katolikus...
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ” – Bemutatták Berszán Lajos atya portrékötetét
Könyvbemutatóra és kerekasztal-beszélgetésre hívták az érdeklődőket 2019. november 5-én a debreceni ...
Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019. 11. 23. Krisztus Király ünnepének előestéjén
Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019....
Az ételosztás kezdetére a nap is kisütött, a szeretet hatása a természetben is megnyilvánult – Több száz önkéntes mond igent a hat hónapig tartó krízisidőben, Debrecenben
Az ételosztás kezdetére a nap is kisütött, a...
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános iskolában
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános...
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ” –   Bemutatták Berszán Lajos atya portrékötetét
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ”...
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei

Ajánló a tartalomból:

„A feltámadás lehetőség számunkra, hogy mi is egyenes utcába kerüljünk” című vezérgondolat az élet azon nagy kérdéseire tereli az olvasó figyelmét, amelyekre az ember folyamatosan keresi egzisztenciális válaszát. Kezdi mindjárt az emberi élet céljának a kérdésével, amely nem kerülheti ki a testi halál tényét sem, reményt üzenve ezzel a nem hívőknek is, hogy a halállal az élet nem ér véget. Palánki Ferenc megyéspüspök ezen gondolatait a Hogy a lámpatartóra tegyék című – most megjelent – interjúkötetből idéztük.

„Jézust nem a szegek tartották a kereszten, hanem az irántunk való szeretete” – Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök húsvétra irányuló elmélkedése a feltámadás titkáról, Isten akaratáról, istenkapcsolatunkról szólt.

„A történelem mindig két szálon fut”: van az emberinek, profánnak látszó felszín, a mélyén pedig ott működik a mindent kormányzó isteni gondviselés. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pócspetri látogatásáról írtunk, amely látogatás a településnek – a szomorú történelmi múltjára tekintve –, elégtételt jelentett.

Asztalos János volt pócspeti plébános maga beszél a személyesen átélt 1948-as eseményekről. A plébánossal készült interjút – amely a a 80-as évek elején készült –, még nem publikálták.

„Kóstoltad már a kegyelmi idő ízét?” – Kovács János elmélkedés a mérhető és a mérhetetlen időről szól. A chairos, mint mérhetetlen idő során – kegyelmi idő – képesek vagyunk egy nagyon magas szintű párbeszédre egy igen magas szférában, vagyis képesek vagyunk a Teremtővel való párbeszédre.

„Olyan örömöt éreztem, amit addig soha nem tapasztaltam meg” – Copf Éva Klára, a Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagja arról beszél, hogyan töltötte be őt a Szentlélek. Ezt az érzést megtapasztalták a debreceni Szent László-templomban tartott Szentlélek szeminárium résztvevői is.

"Az Eucharisztia átemel a gondjainkból Isten oldalára" – Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya az idősekhez, betegekhez szólt a NEKtek!-Veletek! programsorozat legutóbbi alkalmán. Beszélt arról a magányról és elhagyatottság érzéséről is, amellyel az idős, beteg embereknek szembe kell nézniük. De ha Isten elé visszük életünket, akkor már nem leszünk magányosak.

Az Öröm-hír megtalálható a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus templomaiban.

Öröm-hír Szerkesztőség
4024 Debrecen, Varga u. 4.
Tel.: +36-30/240-1482
+36-30/445-4002 312 mellék
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

„A böjt és az alamizsna az ima két hatalmas szárnya” (Szent Ágoston) „A nagyböjt ideje kiváló alkalom a jócselekedetekre, az irgalmasságra, amely szeretetből, nagylelkűségből fakad, általa az ember lendületet kap és egészen Istenig repül. Könnyebben száll egészen az égig az alázatos és szeretetteli ima, amelyet böjt és alamizsna kísér, illetve a minket ért bántalmak megbocsátása és a szeretetcselekedetek kísérnek úgy, hogy eltávolodunk a rossztól és jót cselekszünk.” (XVI. Benedek pápa)

Az egyeki Szent Ferenc Karitász csoport lelkesen segíteni vágyó tagjai ez év tavaszán csatlakoztak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2019. nagyböjtjére meghirdetett tartós élelmiszergyűjtéséhez. A gyűjtés helyszíne: az egyeki római katolikus templom, a római katolikus köznevelési intézmény, valamint egy helyi élelmiszerbolt volt, ahol a nagylelkű egyeki lakosoktól számos adományt kaptak.

A karitász csoport tagjai köszönetüket fejezik ki a jószándékú embereknek, akik nagylelkűségének köszönhetően összesen 191kg élelmiszer érkezett be, amely a Nagyhéten kerül majd kiosztásra a főként mélyszegénységben lévők, és/vagy fogyatékkal élők családja részére.
A Szent Ferenc Karitász csoport nagyobb mennyiségű alma adományt is kapott, amelynek egy részét a településen dolgozó közmunkások között, nagycsaládosok és idős, nyugdíjas emberek részére osztottak szét.

Szent Ferenc Karitász csoport - Egyek

M E G H Í V Ó

Az Isteni Irgalmasság Vasárnapján,
április 28-án
sok szeretettel hívunk a
Jézus Szíve Családok találkozójára!

Helyszín: Mándok, Szent István tér 1.

14.30 - Gyülekező a templomban
15.00 - Felföldi László atya előadása
16.00 - Maga László atya vezetésével szentmise és szentségimádás

A közös imádság után mindenkit szeretettel várunk a plébániára személyes találkozásra és agapéra!
Hozd magaddal jó kedvedet, imádságos lelkületedet,
és Az Isteni Irgalmasság tisztelete című imafüzetet!

További információ:
Bodnár Imre plébános, +3630/9655-998

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi programja:

Április 13., szombat 14:00 Nyíregyháza — városi keresztút
Április 14., Virágvasárnap 10:00 Barkaszentelés, ünnepi szentmise - Debrecen, Szent Anna-székesegyház,
16:00 Debrecen — városi keresztút
Április 18., Nagycsütörtök 10:00 Krizmaszentelési szentmise — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
18:00: Utolsó vacsora emlékünnepe — Debrecen, Szent Anna Székesegyház
Április 19., Nagypéntek 18:00 Urunk szenvedésének ünneplése — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Április 20., Nagyszombat 20:00: Húsvét vigília szertartása, (tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása, katekumenek keresztelési szertartása, kb. 21:30 : feltámadási körmenet) — Debrecen, Szent Anna Székesegyház
Április 21., Húsvétvasárnap 10:30 Urunk feltámadásának ünnepe — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház

Bosák Nándor, nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök ünnepi programja:

Április 13., Virágvasárnap: 10:30 Barkaszentelés — ünnepi szentmise — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Április 18., Nagycsütörtök: 18:00:— Utolsó vacsora emlékünnepe — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Április 20., Nagyszombat: 20:00: Húsvét vigília szertartása — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház

Április 22., Húsvéthétfő 10:30 Urunk feltámadásának ünnepe — Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház

Örömhír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Ülésezett az Egyházmegyei Pasztorális Tanács (EPT) április 6-án, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalában.

A két éve (2017. február 11-én) alakult bizottság 27 fős, papokból és világiakból álló tanács tagjai az esperesi kerületek delegáltjai, valamint olyan személyek, akik a rétegpasztorációs feladatokban (család-, ifjúság-, hivatás-, cigány-pasztoráció), lelkiségi mozgalmakban (cursillo, házas-hétvége, cor-hétvége, alpha kurzus) aktívan közreműködnek. Az EPT elnöke, Palánki Ferenc megyéspüspök, titkára, Törő András püspöki titkár.

Az idei ülésen Palánki Ferenc püspök atya bevezető gondolataiban arra kérte a jelenlévőket, hogy pasztorális szolgálatuk során kiemelten figyeljenek az Eucharisztikus Kongresszus készületében az egyházmegyében adódó lehetőségekre, ismerjék fel saját feladataikat a jelenlegi és a jövőre vonatkozó kezdeményezésekben, és kapcsolódjanak be a mások által szervezett programokba.

A megyéspüspök arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az egyházmegye lelkipásztori ellátottsága a papokra nagy feladatot ró, éppen ezért kiemelten fontos a civil munkatársak bevonása a pasztorális munkába. Az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet (Nyíregyháza) civil munkatársakkal ernyőszervezetként működik. Ez alá kell a különböző rétegpasztorációknak (ifjúság, ministráns, kórház, család) betagozódni.

Palánki püspök atya a tanács figyelmébe ajánlotta az Újraépítve című könyvet, amely egy szemléletváltást mutat a fogyasztói egyháztól a szolgáló egyházig. Vannak szolgálók és fogyasztók. Szolgálunk, de nem kiszolgálunk – utalt a főpásztor Barsi Balázs atya szavaira, majd kifejtette, azért csökken az egyházközség létszáma, mert a tanítványságot nem élik a hívek, pedig az evangelizáció mindenkinek a feladata.

A bevezető után a tanács tagjai megosztották egymással gondolataikat, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület egyházmegyei eseményeiről, a közös elsőáldozásra való készületről, szentségimádás lehetőségeiről. Bár a településeken más-más mentalitás tapasztalható, mégis mindenütt megtalálható a fogyasztói modell és a népegyházi modell is. Cél a hitvalló egyházmodell kialakítása.

Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Sajtótájékoztatón mutatták be a debreceni városi keresztút és a Dalárda-találkozó programját április 9-én a Kölcsey Központban. Az eseményeket virágvasárnap, április 14-én tartják.
A sajtótájékoztatón részt vettek Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere, a programokban részt vevő szervezetek képviselői, felekezetek képviselői —római katolikus részről dr. Krakomperger Zoltán plébános —, valamint Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft ügyvezető igazgatója.

Komolay Szabolcs gondolataiban azt a történelmi eseményt is hangsúlyozta, amelyet virágvasárnap napján, április 14-én ünnepel a város. 170 évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon mondták ki a Református Nagytemplomban, illetve a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában a Habsburg-Lotaringiai ház trónfosztását, amely a szuverén magyar állam születésnapját is jelentette. Az alpolgármester elmondta, Debrecenben, az ország egyik spirituális központjában e történelmi és a vallási eseményeket összekapcsoló nagy rendezvényen vehet részt a lakosság.

Krakomperger Zoltán, a Szent Anna-székesegyház plébánosa bemutatta a keresztút állomásait, majd kifejtette, idén a hazaszeretet tematikáját választották, amely kapcsolódik nemzetünk 170 évvel ezelőtti történelmi eseményéhez. A plébános elmondta, a tematika segítségével a kereszténység olyan dimenzióját tervezik meghonosítani, amely bizonyos vonatkozásban nincs kellőképpen a hívek, vagy más érdeklődő emberek gondolatának előterében. Ez pedig a hitünk közéleti, társadalmi vonatkozása. A Jézus Krisztusba vetett hit nem csupán a személy és az Isten kapcsolatát hivatott gazdagítani, hanem a társadalomnak a javát is szolgálja.
Zoltán atya hangsúlyozta, a hívő ember vallja, hogy elutasítja a nacionalizmust, de a kozmopolitizmust is. A hívők közössége hitből és evangéliumi motivációból indíttatva kiállhat hazánk szeretetének védelmében. E felebaráti szeretet mintája és örökérvényű mércéje Jézus Krisztus keresztútjában megtalálható, ennek gazdagságát mind a személyes, mind a közéletben tudjuk kamatoztatni.
A hazaszeretetet a Szentírás is alátámasztja (Mt 23), amikor Jézus az egész választott népet jelképező Jeruzsálemet megsiratja. Jézus életében is helye volt a hazaszeretetnek, amely minden krisztus-követő ember életében is hasonló teret kell, hogy kapjon.

A városi keresztút állomásai:

16 órakor kezdődik a városi keresztút, amelynek az elején barkaszentelésen vehetünk részt a Déry Múzeum előtti téren.
A városi ökumenikus keresztútjárás útvonala: Kossuth tér (Főnix szökőkút) – CsonkatemplomCsokonai SzínházSzent Anna-székesegyházKormányhivatalRégi VárosházaKossuth tér (Főnix szökőkút)

A virágvasárnapi városi keresztúton mindhárom egyházi vezető: Fekete Károly református, Palánki Ferenc római katolikus püspökök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, Papp László Debrecen polgármestere és más egyházi és közjogi méltóságok is részt vesznek.
Az állomáshelyeken az elmélkedéseket Varga Klári Jászai Mari-díjas színésznő, Berettyán Nándor és Berettyán Sándor, a Nemzeti Színház színművészei és Dánielfy Gergely, a Kaposvári Egyetem színművész hallgatója olvassák fel. Közreműködnek továbbá a Debreceni Zenede Pendely családjának tagjai.

18 órától a Nagytemplomban a Debrecen Helyőrségi Zenekar zenés áhítata kezdődik Dominica Palmarum címmel – igét hirdet Sajtos Szilárd őrnagy, tábori lelkész, vezényel Pál István őrnagy és Kovács Róbert százados.

A Debreceni Dalárdatalálkozón (április 14-én, 11:00-12:00) a Gyimesvölgyi Férfikar, a Köröstárkányi Dalárda, a Pest-Budai Dalárda, a Sárándi Dalárda és a Váradi Dalnokok vesznek részt. Résztvevői Kossuth-nótákkal emlékeztetnek a történelmi eseményre, vezényel Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagy, kísér a Debrecen Helyőrségi Zenekar Pál István őrnagy vezényletével.
Helyszín: Református Nagytemplom lépcsője

Örömhír-sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Zelenák Annabella

Sajtótájékoztatón mutatták be a debreceni városi keresztút és a Dalárda-találkozó programját április 9-én a Kölcsey Központban. Az eseményeket virágvasárnap, április 14-én tartják.
A sajtótájékoztatón részt vettek Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere, a programokban részt vevő szervezetek képviselői, felekezetek képviselői —római katolikus részről dr. Krakomperger Zoltán plébános —, valamint Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft ügyvezető igazgatója.

Komolay Szabolcs gondolataiban azt a történelmi eseményt is hangsúlyozta, amelyet virágvasárnap napján, április 14-én ünnepel a város. 170 évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon mondták ki a Református nagytemplomban illetve a Debreceni Református Kollégium oratóriumában a Habsburg-Lotaringiai ház trónfosztását, amely a szuverén magyar álam születésnapját is jelentette. Az alpolgármester elmondta, Debrecenben az ország egyik spirituális központjában e történelmi és a vallási eseményeket összekapcsoló nagy rendezvényen vehet részt a lakosság.

Krakomperger Zoltán, a Szent Anna-székesegyház plébánosa bemutatta a keresztút állomásait, majd kifejtette, idén a hazaszeretet tematikáját választották, amely kapcsolódik nemzetünk 170 évvel ezelőtti történelmi eseményéhez. A plébános elmondta, a tematika segítségével a kereszténység olyan dimenzióját tervezik meghonosítani, amely bizonyos vonatkozásban nincs kellőképpen a hívek, vagy más érdeklődő emberek gondolatának előterében. Ez pedig a hitünk közéleti társadalmi vonatkozása. A Jézus Krisztusba vetett hit nem csupán a személy és az Isten kapcsolatát hivatott gazdagítani, hanem a társadalomnak a javát is szolgálja.
Zoltán atya hangsúlyozta, a hívő ember vallja, hogy elutasítja a nacionalizmust, de a kozmopolitizmust is. A hívők közössége hitből és evangéliumi motivációból indíttatva kiállhat a hazánk szeretetének védelmében. E felebaráti szeretet mintája és örökérvényű mércéje Jézus Krisztus keresztútjában megtalálható, ennek gazdagságát mind a személyes mind a közéletben tudjuk kamatoztatni.
A hazaszeretetet a Szentírás is alátámasztja (Mt 23), amikor Jézus az egész választott népet jelképező Jeruzsálemet megsiratja. Jézus életében is helye volt a hazaszeretetnek, amely minden krisztuskövető ember életében is hasonló teret kell, hogy kapjon.

A városi keresztút állomásai:

16 órakor kezdődik a városi keresztút, amelynek az elején barkaszentelésen vehetünk részt a Déry Múzeum előtti téren.
A városi ökumenikus keresztútjárás útvonala: Kossuth tér (Főnix szökőkút) – CsonkatemplomCsokonai SzínházSzent Anna-székesegyházKormányhivatalRégi VárosházaKossuth tér (Főnix szökőkút)

A virágvasárnapi városi keresztúton mindhárom egyházi vezető: Fekete Károly református, Palánki Ferenc római katolikus püspökök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, Papp László Debrecen polgármestere és más egyházi és közjogi méltóságok is részt vesznek.
Az állomáshelyeken az elmélkedéseket Varga Klári Jászai Mari-díjas színésznő, Berettyán Nándor és Berettyán Sándor, a Nemzeti Színház színművészei és Dánielfy Gergely, a Kaposvári Egyetem színművész hallgatója olvassák fel. Közreműködnek továbbá a Debreceni Zenede Pendely családjának tagjai.

18 órától a Nagytemplomban a Debrecen Helyőrségi Zenekar zenés áhítata kezdődik Dominica Palmarum címmel – igét hirdet Sajtos Szilárd őrnagy, tábori lelkész, vezényel Pál István őrnagy és Kovács Róbert százados.

A Debreceni Dalárdatalálkozón (április 14-én, 11:00-12:00) a Gyimesvölgyi Férfikar, a Köröstárkányi Dalárda, a Pest-Budai Dalárda, a Sárándi Dalárda és a Váradi Dalnokok vesznek részt. Résztvevői Kossuth-nótákkal emlékeztetnek a történelmi eseményre, vezényel Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagy, kísér a Debrecen Helyőrségi Zenekar Pál István őrnagy vezényletével.
Helyszín: Református Nagytemplom lépcsője

Örömhír-sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Zelenák Annabella

„Uram nem vagyok méltó..., hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.” Az Eucharisztia meggyógyít bennünket – kezdte előadását Bosák Nándor nyugalmazott püspök a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülő Nek-tek! – Veletek! egyházmegyei programsorozat alkalmán, április 6-án, Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. Ezúttal az időseket, betegeket hívták, akik az előadás utáni szentmisében a betegek szentségében is részesültek. Az alábbiakban Bosák Nándor püspök atya előadásának kivonatát olvashatjuk.

A rászorultságnak sok fajtája van. Mindnyájunknak szüksége van arra, hogy Krisztus átöleljen bennünket. Keresztény életünk középpontja, az Eucharisztia, Jézus Krisztus, útitársunk lett, itt van velünk. Az Eucharisztiát különböző kifejezésekkel illetjük a litániákban, és más-más fogalommal magyarázzuk, mit is jelent számunkra az, hogy Jézus Krisztus a kenyér és a bor színében van jelen. Olykor úti eledelként beszélünk róla, amikor pedig a haldoklóhoz visszük, akkor útravalót jelent a halálra készülő számára. Mindkét kifejezés azt mutatja, hogy életünk fontos alkalmai, eseményei közben az Úr Jézus Krisztus velünk van, kísér és vezet bennünket.

Az élet különösen betegségben, időskorban tesz próbára bennünket

Az idős életkornak különleges kihívásai és ajándékai vannak. Figyeljünk arra, hogy az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus hogyan lesz az életünknek ebben a helyzetében erőforrás, ajándék. Hitünk legnagyobb kincse az, hogy az Úr Jézus az utolsó vacsorán az életét, áldozatát, tanítását belehelyezte abba a lakomába, amit rábízott az apostolokra. A szentmisén ez a valóság történik meg az átváltozásban: a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé változik, hogy találkozhassunk Vele, amelynek csúcsa a szentáldozás. A szentmise, szentségimádás, a szentáldozás annak a kincsnek az összefoglalása, amelyben Jézus életünk tápláléka, erőforrása és mutatója.

Az Oltáriszentséggel való találkozásunk hasonlít az emmauszi tanítványok történetéhez

A tanítványok közül ketten, akik nem a tizenkettőhöz, hanem a hetvenkét tanítványhoz tartoztak, húsvét hajnalán Jézusban csalódva– mert nem az ő elgondolásuk szerint történtek az események – elhagyják Jeruzsálemet. Útközben csatakozik hozzájuk az Úr Jézus, akit kezdetben nem ismernek fel, de később ez a találkozás örömmé változtatja életüket. Ők hogyan ismerték fel Jézust?
Hányszor előfordul az, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogyan mi szeretnénk. Sokszor kéréssel fordulunk Istenhez, de nem történik a semmi. Sok helyzetben hasonlítunk a két tanítványhoz, szomorúan járjuk az életünk útját, elhagyatottnak, magányosnak érezzük magunkat. A tanítványok útközben valószínű panaszkodtak egymásnak, ekkor csatlakozott hozzájuk Jézus, de nem ismerik fel Őt azonnal. Jézus kérdezgeti őket az úton, és elmondják Neki őszintén csalódottságukat. Jézus lassan elkezd beszélni a Messiásról, és miközben magyarázza az Írást, a tanítványok szíve nyiladozni, lángolni kezd, és amikor az út végére érnek, már nem a saját gondolataikkal foglalkoznak, hanem felismerik Jézust, és felismerik saját magukat is. Bennünket is így vezet az Eucharisztia, csak meg kell tanulnunk, hogy a gondjainkban, problémás helyzetünkben lassan átvegyük Isten gondolatát, átugorjunk az Ő oldalára, és megértsük életünk igazi értelmet.

A szentmise az Egyház legcsodálatosabb imádsága

A misében nemcsak én állok az Isten előtt, hanem az egész Egyház imádkozik velem, és én bekapcsolódom ebbe az imádkozó áradatba, ennek eredményeként már nem én leszek a fontos, hanem Isten terve, ajándéka. Ez vezet bennünket a szentmise megértéséhez is. Ha rendszeresen részt veszünk a szentmisén, az nem kötelező részvétel lesz számunkra, hanem találkozás Jézus Krisztussal. A közös ima belekapcsol a személyükön túlhaladó dinamizmusba, és megértjük, hogyan él legbensőnkben az Üdvözítő.
A szentmise bevezetőjében a közgyónás során elmondjuk, elpanaszkodjuk a bűneinket – mint az emmauszi tanítványok –, azért, hogy elismerjük gyengeségünket, és kérjük a Szentlelket, az angyalokat, testvéreket, hogy álljanak mellénk, és segítsenek, hogy elnyerjük Isten bocsánatát.

Már nem vagy egyedül

A két tanítvány nagyon magányos volt, mert úgy érezték, elhagyta őket minden. Az időskorban szembenézünk a betegséggel, és ami a legjobban gyötri az embert, a magánnyal, az elhagyatottság érzésével, mert már nem tudjuk megtenni azt, amit eddig, már nem értékelnek bennünket úgy, ahogyan korábban. Amikor elfogy a fizikai erő, magára marad az ember. De ha Isten elé viszem életemet, akkor már nem leszek magányos. Mint ahogy a két tanítványt is rávezette erre Jézus. Ha megtanulsz így gondolkodni, akkor felismered Isten gondoskodását, és megtalálod Isten szándékát az életedben.
A szentmise az Egyház imádsága, nem egyedül állunk Isten előtt. Mindig Krisztussal, az Egyházzal és keresztény testvéreinkkel vagyunk együtt. Ebben a közösségben formálódik az ember.
A szentmise nem olyan imádság, hogy Isten elé állunk, és követelőzünk. Hányszor csak azért megyünk misére, hogy kérjünk. A szentmisében az Egyház bemutatja az emberi élet valóságát, majd egyesíti Isten gondolatával, hogy az ember megértse, mi az életének a feladata.

Milyen a jó imádság?

Az időskorban a keresztjeinket visszük Isten elé. Az ilyen imádság megtanít jól imádkozni, ez azt jelenti, hogy úgy kezdünk el gondolkodni, ahogyan Jézus gondolkodik. Az emmauszi tanítványok a maguk módján gondolkodtak, majd odafigyeltek Jézus szavaira, és öröm töltötte el őket.
Egyik lelki író nagyon súlyos megpróbáltatáson ment keresztül, mert ártatlanul vádolták. Majd amikorra bebizonyította ártatlanságát, súlyos beteg lett. Élete vége felé összefoglalta élete értelmét, és azt mondta, amikor a kapunál áll, hogy átlépje a földi élet határát, békesség és nyugalom van benne, mert életében megtanult úgy imádkozni, hogy a maga dolgait lépésről lépésre Istenre bízza.
Sokszor görcsösen ragaszkodunk saját elképzeléseinkhez, de Isten rávezet bennünket arra, hogy nem minden úgy történik, ahogyan mi szeretnénk. Az imádságban lassan elengedjük markunk görcsös szorítását, és kérjük a Jóistent, hogy vezessen. Amikor ez megtörténik bennünk, megtaláljuk a békességet, életünk igazi tartalmát. Ezért járuljunk tehát Isten elé, és vegyük magunkhoz az Eucharisztiát, hogy átformáljon, átalakítson bennünket, hogy megkapjuk Istentől azt a kegyelmet, amit Szent Pál így fogalmaz meg: „Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2,20).

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Kaszap Béla plébános, pápai prelátus atyáról szentmisén emlékeztek meg április 2-án, halálának 20. évfordulóján, Geszteréden a Szent Anna-templomban. A szentmisét Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök mutatta be a településről elszármazó jelen lévő papokkal és a helyi plébánossal együtt. Béla atyáért — aki több mint 30 éven keresztül volt a geszterédi egyházközség gondos, példát adó lelkipásztora —, a jelen lévő hívek és Kaszap atya élő családtagjai is imádkoztak, hogy az a mű, amit ő a településen megélt, megvalósított, annak gyümölcsei megmaradjanak és gyarapodjanak.

Bosák Nándor püspök atya homíliájának bevezetőjében az evangéliumban elhangzott Betesda fürdőnél történt csodás gyógyulás jelenetéről beszélt (Jn 5). Jézus, amikor Jeruzsálemben járt, ezt a helyet is meglátogatta, hogy gyógyulást vigyen a betegeknek. Ott találkozott azzal az emberel, aki 38 éve várt arra, hogy meggyógyuljon, de nem volt hozzá embere.

A püspök atya ezt a gyógyulást típus-esetnek nevezte Jézus működése során, hiszen Ő azért jött a világra, hogy bennünket meggyógyítson, és ahol csak megfordult, mindenütt jót tett. Hármas feladatot adott azoknak, akik a nevében jártak: az evangélium hirdetését, a testi-lelki gyógyítást és az ördög kiűzését.
A papi szolgálatnak az értelme is ebben a hármas feladatban foglalható össze, hangsúlyozta Bosák püspök. A pap arra adja életét, hogy elvigye az örömhírt mindenkinek, bemutatva az élet igazi értelmét és útját. Minden embert gyötör valamilyen testi, vagy lelki betegség. Az Egyház azért ad papot a népnek, hogy legyen embere a szenvedőknek, akiben megbízhatnak. Végül, de nem utolsósorban a lelkipásztornak küzdenie, harcolnia kell a rossz ellen, erősítve a jót, gyarapítva az élet Istennek tetsző részét.

Ezeket a feladatokat átgondolva azt mondhatjuk, Kaszap Béla atya is olyan pap volt, aki mindhárom területet kiválóan és példaadóan ellátta — idézte fel személyes emlékeiben a püspök atya a falu emberét. A volt geszterédi plébános több mint harminc éven keresztül prédikált, jó tanítója volt Isten igazságának, embere volt a falunak. Akik ismerték, azok tudják, hogy mindig, mindenben segített azoknak, akik hozzá fordultak. Ő nem uralkodott, hanem szolgált az élet különböző területein. Egész élete a rossz elleni küzdelem volt, így ördögöt űzött, hiszen ahol az ember a jót tesz, ott csökkenti a rossz, a gonosz erejét.
Béla atya jó pap és jó ember volt. A szentmisében azért imádkozunk, hogy az örök Bíró, aki mérlegre teszi az életét, jutalmazza meg azért, aki volt. Magunknak pedig kérjük, hogy az általa kapott ajándékot maradandóvá tegyük, hogy a jó, amit nekünk hagyott továbbra is munkálkodjon. Imádkozzunk továbbá azért, hogy Isten adjon az Egyháznak jó papokat, akik az Ő jóságát megmutathatják a világban.” — fejezte be homíliáját Bosák Nándor nyugalmazott püspök.

A szentmise befejezése után a püspök atya megáldotta a templomtérben korábban elhelyezett emléktáblát, amelyen a település története, az innen elszármazott papok és a templom eddigi lelkipásztorainak nevei olvashatók.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök meghívására Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke szentmisével egybekötött lelkinapot tartott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalában dolgozó lelkipásztorok és világi munkatársak részére április 4-én, a debreceni Szent László Katolikus Szakkollégiumban. Mohos Gábor püspök elmélkedéseinek célja volt, hogy rávezessen bennünket arra, hogyan készüljünk fel húsvét ünnepére, hogy annak titkából minél többet tudjunk befogadni.

Mohos Gábor püspök bevezető gondolataiban a személyes kapcsolatainkon keresztül világított rá az istenkapcsolatunkra, amely mélyebbé válik, ha sok időt töltünk Istennel. Minél inkább keressük az Ő arcát, annál inkább újabb és újabb vonásait ismerjük meg. A hitünk alapja az, hogy Jézus feltámadt, vagyis él, és mindennapos, élő kapcsolatban, egységben lehetünk Vele. Jézus része az életünknek. Mennyire hordozzuk Őt, látszik-e rajtunk a Vele való közösség? – tette fel a kérdést a püspök atya.

Mit érzünk, ha valaki mindig megrövidíti a ránk szánt idejét? Mi ezt tesszük Istennel.

Ezt meghatározza, hogy milyen az imaéletem, mennyi időt szánok Istenre, amit nem feladatként, hanem személyes találkozásként élek meg, csendben vagyok Vele, kifejezem a hálámat, elbeszélgetek vele. Ha ránézek a napjaimra, látom, mire megy el az időm, ebből mennyi jut Istenre. Sok tevékenységünk természetszerűen megtörténik, étkezés, utazás stb., de Istennel való találkozásaimat tudatosan kell elhelyeznem a napjaimban, olykor küzdenem kell érte önmagammal. Azt is megtapasztaljuk, hogy az Istenre szánt időből faragunk le a leghamarabb más fontosnak látszó dolog javára. Mi hogyan éreznénk magunkat, ha valaki mindig megrövidítené a ránk szánt idejét? Azt éreznénk, hogy nem vagyunk fontosak számára.

Ezután a segédpüspök az istenkapcsolatunk mélységére irányította a figyelmünket, amelyet segíti a róla kialakult képünk, a megélt istenélményünk is. Ha volt ilyen az életünkben, arra érdemes időről időre visszatérni. Az Ószövetség állandóan visszatér ahhoz a közösségi istenélményhez, amit az Egyiptomból való kivonuláskor tapasztalt meg a választott nép. Isten megmentette őket, ez határozta meg létüket, identitásukat. A mi identitásunkat az istengyermekség határozza meg, és hogy a keresztségünk által a Szentlélek templomai lettünk. Mennyire formálja ez napjainkat, mindennapi és komoly döntéseinket? Megkérdezem-e Istent, mi az Ő szándéka, mire hív meg engem?

Honnan tudjuk meg, hogy mi Isten akarata?

Mohos Gábor püspök megosztotta velünk, hogy amikor a püspöki konferencia a római Pápai Magyar Intézet vezetésére jelölte, döntés elé került. A kinevezés elfogadásához sok gyakorlati lelkipásztori feladatról kellett lemondania, ami a lelki életét meghatározta. Elmondta, ha nem kérdezi meg Istent, akkor könnyen lehet, hogy nemet mond. Isten akaratát látta ebben megvalósulni. Ha személyes kapcsolatban vagyunk Istennel, akkor adott esetben Ő segít a döntésünkben. Alattomos buktató lehet viszont ebben az, hogy amire a lelkem mélyén vágyok, arról azt gondolhatom, azt Isten akarja. Honnan tudjuk tehát mi Isten akarata? Isten nem akar nekünk rosszat. Általában próbára tesz bennünket, és ez áldoztatottal jár. Készen kell lennünk arra, hogy bizonyos dolgokat elengedjünk. Ha döntenem kell, akkor általában az a jó döntés, ami nehezebb, nagyobb kihívást jelent a számomra, mert természetünk alapsebzettségének része, hogy mindig a könnyebb irányba hajlunk.

Jézust nem a szegek tartották a kereszten, hanem az irántunk való szeretete

Mi, keresztények a megfeszített Krisztust hirdetjük. Krisztus személyének kiemelkedő vonása, hogy őt keresztre feszítették. Ismerjük ezt a tényt, de kérdés az, hogy mennyire érint meg bennünket. Gábor püspök itt arra utalt, amelyet sokszor magunkon is megtapasztalhatunk: már annyira megszoktuk a kereszt látványát, hogy nem hat meg bennünket. A püspök atya rámutatott arra is, hogy Jézus, a hatalmas, a gyógyító, gyengeként magatehetetlenül függ a kereszten. Ha akarja, leszállhatott volna a keresztről. DE Jézust nem a szegek tartották a kereszten, hanem az Atya iránti engedelmessége és az irántunk való szeretete. Mi is hordozzuk keresztjeinket. Ha lehetőségünk lenne rá, hogy megszabaduljunk tőle, meddig vinnénk tovább?

A feltámadás titka

Ezután a feltámadás titkába vezette be a jelenlévőket Mohos Gábor püspök. A megfeszített Krisztusban Isten mindent felülmúló szeretete, jósága, emberi nyomorúságunkkal, korlátainkkal való azonosulása nyilvánul meg. Ő a szeretettől indíttatva eggyé akar velünk válni, annak ellenére, hogy az emberrel való eggyé válás egyenlő az önkiüresítéssel, leereszkedéssel, szenvedéssel, a halál megtapasztalásával. A kereszt titkában tehát Isten végtelen bölcsessége és ereje nyilvánult meg. A Szent három napra figyelve ez az első felvonás, amely a feltámadásba torkollik. Látható, hogy Jézus halálának nem lett volna értelme, ha nem támad fel. Áldozatának azért van üdvözítő ereje, mert értünk nemcsak meghalt, hanem feltámadt.

Hisszük, hogy testben támadunk fel

A feltámadás nagy titok. Nem olyan, mint Jairus lányának (Mk 5, 22-24; 35-43), vagy Lázárnak az esete (Jn 11,1-44), akik erre a földi életre támadtak fel, hanem az emberi létnek egy teljesen új élete kezdődik el, amit az evangéliumi leírásokból részben érzékelünk. A feltámadt Jézust harmadszorra sem ismerték fel a tanítványai. Jézus új élete másként ismerhető fel. Ugyanaz a test, de átalakult, úgy, hogy a természeti törvények nem hatottak rá, hiszen át tudott menni a zárt ajtón keresztül lépve, el tudott tűnni, ugyanakkor mégis van teste, mert eszik. Nemcsak látomás, nem szellem, hanem kézzel fogható, megtapintható. Jézus feltámadt teste nincs alávetve sem az időnek, sem a romlásnak, örökké tart. Nem lényegtelen erről gondolkodnunk, hiszen Jézus feltámadt embersége mutatja számunkra Isten szándékát földi életünk után. Mi, keresztények hisszük a testben való feltámadást.

A testem eszköz, vagy az én magam vagyok?

Éppen ezért nem mindegy hogyan tekintek saját testemre. Eszköz a számomra, vagy az én magam vagyok? A püspök atya hangsúlyozta, mindez Jézusra tekintve válik világossá. Önmagunkat Jézuson keresztül tudjuk igazán megismerni és értékelni. Jézus feltámadásában, amely szétfeszíti a történelem korlátait, egészen új élet indul el. Isten olyan távlatot nyitott meg nekünk, ami messze meghaladja azt a földi gondolkodásmódot és életet, ahogyan a mindennapjainkat éljük. Éljünk tehát két lábbal a földön, de élő hittel, és akkor meg tud nyílni lelkünk az isteni magasságokra, mert Isten többet és jobbat szán nekünk, mint ami gondolatainkban meg tud fogalmazódni.

A feltámadásban kapott új élet már bennünk van

A feltámadás örömhíre az első keresztényeknél robbanásszerű újdonságot és hatalmas örömet jelentett egyrészt a bűntől való szabadulás, valamint az új élet lehetősége miatt. Jézusnak ez az új élete nemcsak azt jelenti számunkra, hogy hisszük: valamikor a földi élet után Isten irgalmából hasonló új életünk lesz, hanem, hogy már most elkezdődött bennünk. A keresztség szentségében részesülünk Jézusnak ebben az új életében. Ez az új élet bár kívülről nem látszik, de nagyon is valóságos. Óriási lehetőségek rejlenek ebben, amit nem is tudunk igazán felmérni.

Mohos Gábor püspök atya további előadásaiban az Egyház megújulásának lehetőségeiről is beszélt, amely összekapcsolódik az Istennel való kapcsolatunk megújulásával, valamint a gyónás, szentáldozás szentségének ajándékairól, a szentmisén való helyes részvételről, Istennek az ember utáni vágyakozásáról, és az Istenbe, valamint az egymásba vetett bizalomról, mint a boldogság alappilléréről. Ezen témákról szóló összefoglalónkat később közöljük.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Free Joomla templates by L.THEME