Otthont a Kisdednek! – Betlehem-készítők kiállítását rendezték meg Egyeken
„Otthont a Kisdednek” című pályázat során született pályamunkák kiállítására került sor 2019. decemb...
Nem mindennapi feladatra vállalkoztak a debreceni Szent József Gimnázium diákjai – Egyedi színházi műfajban közösségi problémát dolgoztak fel
A debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium önkéntes diákjai in...
„Ferenc pápa – Egy hiteles ember” a debreceni adventi filmes délutánokon
A Debreceni Apolló Moziban – hasonlóan az év többi ünnepi alkalmaihoz – ingyenesen látogatható filmv...
A kórházlelkészség munkatársai a betegekkel együtt készülnek karácsonyra
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Kórházlelkészség munkatársai hagyományteremtő céllal gyújtották ...
Otthont a Kisdednek! – Betlehem-készítők kiállítását rendezték meg Egyeken
Otthont a Kisdednek! – Betlehem-készítők kiállítását rendezték meg...
Nem mindennapi feladatra vállalkoztak a debreceni Szent József Gimnázium diákjai – Egyedi színházi műfajban közösségi problémát dolgoztak fel
Nem mindennapi feladatra vállalkoztak a debreceni Szent József...
„Ferenc pápa – Egy hiteles ember” a debreceni adventi filmes délutánokon
„Ferenc pápa – Egy hiteles ember” a debreceni...
A kórházlelkészség munkatársai a betegekkel együtt készülnek karácsonyra
A kórházlelkészség munkatársai a betegekkel együtt készülnek karácsonyra...
Elemek szűrése dátum szerint: december 2019

„Otthont a Kisdednek” című pályázat során született pályamunkák kiállítására került sor 2019. december 4-én az Egyeki Szent János Katolikus Általános Iskola emeleti aulájában.

A kiállítás megnyitóján Papp László plébános, az egyházközség tagjai, az iskola diákjai, szüleik, nagyszülők, a település polgármestere és a község kulturális intézményének vezetője is jelen voltak. Az iskola pedagógusai és vezetői szíves szóval, nyitottsággal és finom falatokkal, jó forró teával is gondoltak a vendégekre.

A felhívásra 17 osztálytól 31 betlehemi jászol készült, a település apraja-nagyja is megmutatta tehetségét az alkotások készítésekor, így bizton mondhatjuk, hogy az iskola falain túl is hatással volt az otthonépítés gondolata a Kisjézus számára. Az igazi cél pedig az volt, hogy a munka közben a szívünkben is megszülessen a Messiás.

Az elkészült otthonokból kiállítást rendeztek, amelynek megnyitóján egy vers és egy téli menüett melengette meg a szíveket és hozta lélekben közelebb az ünnepet. A kiállítás megtekinthető december 20-ig 14 és 16 óra között. Eredményhirdetés a kiállítás végén lesz.

Ezzel párhuzamosan egyházközségi és nagyközségi közös tevékenységként elkészült a település frekventált helyén, a helyi étterem előtti téren a kültéri betlehem is.

Az esemény a társadalmi kohézió erősítése az egyházak és civil szervezetek közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével címet viselő EFOP-1.3.7-17-2017-00296 pályázat támogatásával valósult meg.

Farkas Éva tanító
Fotó: Bódi Viktor

A debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium önkéntes diákjai interaktív Fórum színházi előadásokat tartottak az iskola tanulói részére december 2-án. A műfajban nincs pontosan megírt szöveg, csak szituációk vannak, amelyekben a diákok rögtönöztek. A 90-es évek elején Brazíliában született színházi műfaj nehéz feladat elé állítja az önkénteseket.

Mindez egy hat ország – Románia, Portugália, Görögország, Norvégia, Lengyelország, Magyarország – részvételével zajló projekt megvalósulását is jelenti a Hang-Kép Egyesület és az Ort-Iki Báb- és Utcaszínház Független Művészeti Egyesület vezetésével.

Az önkéntesek összesen két Fórum-színházi műfajban ismert: újsághír színházi és törvényhozó színházi előadást tartanak, ahol ez utóbbinál egy őket érintő közösségi problémát dolgoznak fel.
Új Judit az utcaszínház munkatársa kérdésünkre elmondta, első lépésként fókuszcsoportos beszélgetésre invitálták az iskola 10. osztályos diákjait, hogy felmérjék, melyek azok a nehézségek, amelyek a 16-19 éves korosztályt érintik. Ezt követően 120 gyermek kérdőívet töltött ki, majd a rendezők rangsorolták a problémákat. Kiderült, hogy leginkább iskolai kérdések foglalkoztatják őket (teljesítményközpontúság, korai iskolakezdés, stb…).

Ezután nyolc 10. D-osztályos önkéntes tanulóval kezdtek el dolgozni a kiválasztott, iskolaváltás nehézsége témában. A fórumszínházi műfajnál nagyon fontos, hogy az önkéntesek személyesen érintve legyenek a problémában. A jelenlévő tanulók agressziót tapasztaltak az általános iskolából a 6 osztályos gimnáziumban való átmenet során.

A szakember szerint ez is egy rendszerszintű probléma, amelyet azért dolgoznak fel, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a változtatásra.

Alkalmanként öt előadást játszanak 50 fő előtt. A játékot a joker, jelen esetben Dió Zoltán, az Ort-Iki munkatársa irányítja, moderálja, és kérdezi a közönséget, amelynek nagyon fontos szerepe van, hiszen ők is azonosulnak a problémával, majd helyet cserélnek az önkéntes színészekkel.

Minden jelenetben van valamiféle elnyomásról szóló szituáció. Fontos, hogy az elnyomott figuráját más szereplővel is bemutassák, hogy az új helyzetben megtapasztalják, csökkent, változott-e ez a nyomás, vagy sem. Ez nehéz feladat.

Minden előadás után a közönség szavaz, amely már a nézők soraiban ülő szakértőkhöz szól. Ők intézményvezetők és szakpszichológusok, akiknek van tapasztalatuk a problémát érintő kérdésekről, ismerik a törvényeket, szabályokat, lehetőségeket.

A cél, hogy ezen problémák a figyelem középpontjába kerüljenek, és publikáció, újságcikk, tanulmányok születésével a megoldás felé irányuljanak.

A program zárásaként a hat ország önkéntesei 2020 nyarán a Debreceni Campus Fesztiválon, angol nyelven fogják előadni darabjaikat. Érdekes lesz megtapasztalni azt, hogy a különböző országok diákjai milyen nehézségekkel küzdenek.
A debreceni római katolikus gimnáziumban tavasszal folytatják az előadásokat az újsághír műfajban.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debreceni Apolló Moziban – hasonlóan az év többi ünnepi alkalmaihoz – ingyenesen látogatható filmvetítésekkel csatlakoznak az adventhez. December 7-én 16.00 órától az "Interjú Istennel" című filmet vetítik le, amelyet az Evangélikus Gyülekezet által szervezett beszélgetés követ, majd egy héttel később, december 14-én, 16 órától a "Ferenc pápa – Egy hiteles ember" című dokumentumfilm tekinthető meg, a vetítés házigazdája, a debreceni Szent Anna Egyházközösség lesz.

A film megtekintése ingyenes, azonban szükséges az előzetes jelentkezés, amit az Apolló Mozi jegypénztáránál lehet megtenni.

Egy különleges kezdeményezésről is hírt adott az Apolló Mozi vezetősége, amelyet autista gyermekeknek és családtagjaiknak szerveznek. Egy közkedvelt mesefilmet, a Jégvarázs 2. részét lehet megtekinteni egy ún. csendes vetítés keretében, szűrt teremfénnyel és halkabb körülmények között.

A Ferenc pápa – Egy hiteles ember című dokumentumfilmben Ferenc pápa utazásaiba és vallással kapcsolatos nézeteibe nyerhetünk betekintést, miközben az egyházfő olyan általános témákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre ad őszinte, komoly, olykor humorral fűszerezett válaszokat, mint a halál, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a bevándorlás, az ökológia, valamint a család szerepe.

A film azon ritka alkotások egyike, amelyek a Vatikánnal szoros együttműködésben készültek. A rendező példátlan betekintést nyert a pápa életébe: több mint két éven keresztül kísérte, emellett a vatikáni tévéarchívum olyan exkluzív felvételeket is a rendelkezésére bocsátott, amelyek Ferenc pápa világ körüli utazásai során készültek. A filmben használt vizuális stílusnak köszönhetően a nézők egészen közel kerülhetnek a pápához, aki személyesen is megszólítja a közönséget. (Forrás: www.port.hu )

Örömhír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Kórházlelkészség munkatársai hagyományteremtő céllal gyújtották meg az adventi koszorúk első gyertyáját december 2-án a debreceni Kenézy Kórház Ápolási osztályán.

Az osztályok előterében, a betegek és nővérek körében Gál Judit és Daniné Bíró Éva református kórházlelkészek, Láng Tibor Pálné Erika beteglátogató és Berényiné dr. Felszeghy Márta, a kórházlelkészség vezetője olvastak fel adventi - karácsonyi verseket, rövid történeteket, és a betegekkel együtt karácsonyi énekeket énekeltek.

A betegekben a karácsonyi énekek felidézték korábbi meghitt emlékeiket, és megható volt tapasztalni azt, hogy azok is bekapcsolódtak a közös éneklésbe, akik nehezebben kommunikálnak.
A kórházlelkészség munkatársai karácsonyig minden hétfőn ott lesznek az osztályon, közelebb viszik advent üzenetét azokhoz, akik nem tudják otthon tölteni az ünnepet.

Ugyanezen a napon a Felső-Szabolcsi Kórházban, Kisvárdán három felekezet papjainak jelenlétében Leleszi Tibor polgármester gyújtotta meg az első gyertyát a kórház előterében elhelyezett hatalmas adventi koszorún. Jakabné Harcsa Erzsébet ápolási igazgató üdvözlő szavai után a felekezetek lelkészei egymást követően olvastak bibliai részletet, imádkoztak és elmélkedtek. Ezt követően a Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola tanulóinak kórusa adott rövid műsort, majd a kórház dolgozóinak kara énekelt egy karácsonyi dalt. Az alkalom szeretetvendégséggel zárult, apró süteményekkel kínálták a jelenlevőket. A kórház belső udvarán különleges, életnagyságú betlehem látható. Jövő hétfőn kerül sor a következő gyertya meggyújtására.

Berényiné dr. Felszeghy Márta
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Kórházlelkészség

Szeretet, együttlét, ez volt érezhető november végén a Debreceni Jézus Szíve-templomban, amikor Szegedi Kálmán plébános adventi koszorú készítésére invitálta a novemberi szentmise alkalmával a családosokat.

A hívó szót sokan meghallották, az eredmény örömteli volt. Több család vett részt a programon. Alig fértek el a szülők és a gyermekek a templomhoz tartozó termekben, ahol a kis kezek ügyesen festették a kántor asszony által sütött, mézeskalács karácsonyfadíszként is szolgáló süteményeit, és készítették az adventi koszorúkat.
Az asztal gazdagon megtelt eszközökkel, fenyőgallyal díszített alapokon szalagok és gyertyák, szárított gyümölcsök, kirándulásban gyűjtött tobozok, makkok és vadgesztenyék választéka állt a gyermekek rendelkezésére, amelyekből kreativitásuk eredményeként művészi munkák születtek.

Majd azon a bizonyos estén, szent karácsony éjjelén, amikor a kis fények kigyúlnak, és a szeretet, a Kisjézus megszületését ünnepeljük meleg otthonainkban, amikor az apró szemek lesik, s várják a feldíszített karácsonyfák alatt, vajon milyen apróság bújik meg ajándékként, akkor lesz igazán jelentősége a templomban eltöltött készülődés óráinak.

A sekrestyében ügyes kezek karácsonyi képeslapokat készítettek, gondolván a távol élőkre, akiknek szeretetüket üzenetben küldik el. Már- már idejétmúlt ötletnek tűnik a képeslapküldés, de a szeretetet, ami a lapok soraiban meghúzódik, sohasem lesz maradi.
Advent első vasárnapján a szentmise alkalmával, Kálmán atya megszentelte a szentély előtt kiállított szebbnél szebb alkotásokat, a gyermekek pedig már alig várták, hogy az áldás után magukkal vihessék kezük munkáját.

Ezután Kálmán atya megáldotta az immár 7. éve felállított templomkerti Betlehemet is. Mindig nagy eseményként szolgál ez a csapókertiek életében. Minden este hazajövet, ki-ki megállhat csak megnézni, a kivilágított kis bölcsőt, vagy imádkozva, ráeszmél, hogy itt van Szent karácsony ünnepe.

Nagyon sokan jöttek el a családok közül, a 40 fős csoportot Kálmán atya egy-egy, az eseményről készített fotóval ajándékozott meg.
vRÉ

A megszokott reggeli rohanást, iskolába érkezést a mai nap rövid áhítat szakította meg, lehetőséget adva advent csendesebb kezdetére. A tanítási órák előtt diákok és tanárok az iskola aulájában gyülekeztek, ahol Prokisch Sándor tanár úr vezetésével és a gyermekek énekes szolgálatával adventi légkör kezdte belengeni a borongós, kint hóval lepett decemberi reggelt. Egy történet tette még meghittebbé a reggelt, amelyben egy koldus a királynál járt vendégségbe.

Élt a király palotája mellett egy koldus. Egyik nap meglátott egy hirdetést kifüggesztve a palota kapuja mellett. A király nagy vacsorát rendez. Mindenki, aki királyi ruhába öltözik, bemehet az ünnepségre.
A koldus továbbment. Végignézett a rongyain, és felsóhajtott. Biztos, hogy csak a királyok és családtagjaik hordanak királyi ruhát, gondolta.
Lassan megfogant benne egy gondolat. Annyira merész gondolat volt, hogy szinte beleremegett. Meg merje-e próbálni? Visszament a palotához. Odalépett a kapuőrhöz. „Kérem, uram, szeretnék a királlyal beszélni!"
„Várjon itt" - felelt az őr.
Pár perc múlva visszatért. „Őfelsége fogadja önt" mondta, és beengedte a koldust.
„Látni óhajtottál?" - kérdezte a király. „Igen, felség. Annyira szeretnék részt venni a banketten, de nincsen királyi ruhám, amit felvehetnék. Kérem, felség, bátorkodhatom azt kérni, hogy adja nekem egy régi öltözetét, hogy én is részt vehessek az ünnepségen?"
A koldus annyira remegett, hogy észre sem vette a halvány mosolyt a király ajka körül. „Bölcs dolog volt tőled, hogy hozzám fordultál" - szólt a király. Odaszólította fiát, az ifjú herceget. „Vezesd ezt az embert a szobádba, és öltöztesd fel valamelyik ruhádba!"
A királyfi úgy is tett, és a koldus hamarosan olyan ruhában állt a tükör előtt, amit még álmában sem mert remélni.
„Most már alkalmas vagy arra, hogy részt vegyél a királyi vacsorán holnap este" - mondta a királyfi. „De még ennél is fontosabb, hogy sosem lesz szükséged más ruhára. Ez a ruha sosem megy tönkre."
A koldus térdre hullott. „Ó, köszönöm" - kiáltott fel. Ahogy indulni készült, visszanézett koszos rongyaira, amik ott hevertek a padlón. Habozott. Mi van, ha a királyfi téved? Mi van akkor, ha újra szüksége lesz régi ruháira? Gyorsan összeszedte őket.
Az ünnepség sokkal pompásabb volt, mint képzelte, de mégsem tudta úgy élvezni, ahogy kellett volna. Rongyait kis batyuba tekerte, és az folyton leesett az öléből. Az ételt gyorsan adták tovább, és a koldus lemaradt a legfinomabb falatokról.

Az idő igazolta, hogy a királyfinak igaza volt. A királyi ruha tényleg elnyűhetetlen volt. Mégis, az öreg koldus egyre jobban kötődött régi rongyaihoz. Ahogy telt az idő, az emberek már nem a királyi ruhát vették észre, amit viselt. Csak a mocskos rongyokból álló batyut látták, amihez annyira ragaszkodott, bárhová ment. Úgy is beszéltek róla, mint a rongyokat cipelő öregemberről.
Egy nap, amikor már haldoklott, a király meglátogatta. A koldus látta a szomorúságot a király szemében, amikor az ágy mellett heverő rongykupacra nézett. A koldusnak hirtelen eszébe jutottak a királyfi szavai, és felismerte, hogy rongyai megfosztották attól, hogy igazi királyként járjon egész életében. Keserves sírásra fakadt ostobasága miatt, a király pedig vele sírt.

A történet világos tanúsága, hogy mi is meghívást kaptunk a királyi családba - Isten családjába. Ahhoz, hogy Isten asztalához üljünk, csak annyit kell tennünk, hogy elhajítjuk régi rongyainkat, és felöltjük a hit „új kegyelmi ruháját", amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus ad nekünk. De nem ragaszkodhatunk régi rongyainkhoz. Ha Krisztusba vetjük hitünket, el kell engednünk bűneinket és régi életmódunkat. Az idei advent segíthet ebben – de ami rajtunk áll, azt nekünk kell megtenni.

Az egész Egyház szándékával egyesülve a zsolozsma fohászaival, a bűnösök megtéréséért külön is imádkozva gyújtottuk meg készületünket jelző első adventi gyertyánkat. Kedden az egyeki katolikus óvodában is közös gyertyagyújtással és imával kezdjük adventi zarándokútunkat Jézus jászlához.

Szent József Egyházközség – Egyek
Fotó: Bódi Viktor sajtóapostol

December 1-jén, advent első vasárnapján 17 órakor Debrecen főterén meggyújtották az első adventi gyertyát és fellobbantak a várakozás fényei.
A Régi Városháza udvaráról meggyújtott lánggal keltek útra a jelmezesek, a háromkirályok, az ORT-IKI Báb- és Utcaszínház gólyalábas művészei vezették az ünnepélyes menetet az egyházi felekezetek képviselőivel, őket követte többek között a Debreceni Egyetem Hortobágy Néptáncegyüttese, a Lautitia kóruscsalád tagjai, valamint további fellépők és közreműködők, akik a Piac utcán vonultak végig egészen a Nagytemplomig. Erdős Fruzsina énekes nyitó előadásában hallhattuk Szarka Tamás A fény lánya című dalát.

Az ünnepi gyertyagyújtás előtt a résztvevő egyházak püspökei beszédet mondtak.

Először dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a debrecenieket: „Úton, áldás és fény. Ez advent első vasárnapjának üzenete. Úton lenni adventtől karácsonyig. Ez egy olyan ősi feladat, amely megmozgatta az ókor népét az első advent idején is. Sokan útra keltek Augusztusz császár népszámlálásra kiadott rendelete miatt. A betlehemi pásztorok angyali hívó szóra keltek útra, míg a napkeleti bölcsek belső hangra hallgatva indultak el. Minden mozgás arra emlékeztet bennünket, hogy lehet nagyon messziről indulni és eljutni a megszületett Megváltóhoz. Nem kell megrémülnünk a távolságoktól.”

„Testvéreim, barátaim: mit is ünneplünk karácsonykor? Hogy Isten nekünk adta fiát, egyszülött fiában önmagát. Átadta nekünk az életét, kezünkbe tette sorsát, hogy mi is kezünkbe vegyük életünk, ezt az Isteni morzsát. A betlehemi fényben látjuk Máriát és a gyermeket, de e gyermekben önmagunkat látjuk: magunkban istenfényeket. Lám, a barlang fénylik, kik belépnek látják, meglátják benne fényleni önmaguk világát, Jézus nem idegen köztünk, nem űrből pottyant lény. Remegő gyermek a hidegben, minket áttüzesítő fény – hallhattuk Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitát.

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke kiemelte, az advent az úrjövet ünneplése és úrvárása, annak az ideje, hogy az ember tudatosan fontolgassa önmagát, miben hisz, milyen küldetést kapott Istentől. „Mindannyian földre hullott istencseppek vagyunk, akik mint a harmatcsepp, fölismerik hasonlóságukat a tengerrel. Ez a mi hitünk. Jézus Krisztus azért jött el közénk, hogy megmutassa, embernek lenni isteni dolog és hogy fölemeljen, megajándékozzon bennünket az ő szeretetével, hogy mi is az ő szeretetével tudjuk szeretni egymást.
Nem úgy kell tanúságot tennünk, hogy állandóan beszélünk róla, hanem inkább azzal, ahogyan tesszük mindennapi kötelességünket. Hogyan szólalunk meg, hogyan figyelünk oda azokra az emberekre, akiknek szükségük van a szeretetünkre. Adventnek ez az elgondolkodtató és missziós lelkülete legyen a mi szívünkben is, és ehhez kérjünk erőt.”

Ezután a fény lányának segítségével a három egyházi főméltóság és Papp László, Debrecen polgármestere meggyújtották az adventi koszorú első gyertyáját, majd a polgármester osztotta meg gondolatait a közönséggel. Ő a külsőségek és bensőségesség egyensúlyára hívta fel a figyelmet, amelyet Juhász Gyula Karácsony felé című versének részletével szemléltetett, „Szép tündérország támad fel szívemben… E nélkül az érzés nélkül ugyanis nincs igazi karácsony, csak értéktelen üresség van. Amikor majd látjuk a város ünnepi fényeit, úgy érezhetjük magunkat, mintha tündérországban lennénk, de csak akkor lesz igazán értékes mindez számunkra, ha a bennünket körülvevő tündérország összekapcsolódik a lelkünkben lévő tündérországgal. Így tudjuk csak megőrizni Jézus születésének évezredes jelentőségét és vigyázni a karácsony gyönyörű értékeire.”

A polgármester ezt követően egy új debreceni hagyomány kezdetét jelentette be, miszerint advent első vasárnapján a város lakosaival együtt közös énekkel nyitják meg a várakozás időszakát.
Ezt követően a karácsonyfa fényei kigyulladtak és a város díszkivilágításba borult.
Az új szokást megkezdve Francesca Provvisionato és Gulyás Botond, a Lautitia kóruscsalád szólistája adták elő a Dicsőség mennyben az Istennek című éneket, zongorán kísért Sárosi Dániel. A résztvevők pedig együtt énekelték velük a karácsonyi éneket.

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

1902

Szöveg és fotó: Szabó Dávid sajtóapostol

 

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök újraszentelte a Nyíregyháza-Borbányán található Szent László templomot december 1-én, advent első vasárnapján.
A szentelési szertartással egybekötött szentmisén részt vett Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya, Pankotai József plébános, Törő András püspöki titkár, Kovács Levente kamilliánus szerzetes, Janka György, a görögkatolikus testvéregyház képviselője, Mihálka György festőművész, a tervezési és kivitelezési munkákat végző cégek képviselői és az egyházközség hívei.

A szertartás a bejáratnál kezdődött, ahol a templom kulcsát ünnepélyesen átadták Palánki Ferenc megyéspüspöknek, majd ő azt Pankotai József plébános gondjaira bízta, jelképezve az ismételt megbízást a templomhoz tartozó közösség vezetésére.
Az asszisztencia és a hívek csak ezután léphettek be a templomba, amely zsúfolásig megtelt örvendező, ünneplő emberekkel. Ezután a főpásztor vizet szentelt, majd meghintette a híveket, a falakat és az oltárt is.

Az igeliturgia sem a szokványos módon kezdődött. Püspök atya az olvasmányos könyvet felemelve mondta: „Istennek ez a háza visszhangozza mindig az Ő igéjét, amely feltárja előttetek Krisztus titkát és üdvösségünkön munkálkodik az Egyházban.” Ezt követően hangzott el az olvasmány, a szentlecke és az evangélium.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájának bevezetőjében a templomszentelésért adott hálát, és örömét kifejezve így fogalmazott: Ez az egyházi év is jól kezdődik. Csodálatos dolog az Egyház életében a templomszentelés, mert általa tartozhatunk egy közösséghez, lelki templommá növekedhetünk, befogadva Isten igéjét a szívünkbe, hogy szó-fogadók és annak továbbadói legyünk. Isten Igéje megtestesült, közösséget vállalt velünk, megváltott és részesít bennünket az Ő életében, megmutatva, hogy embernek lenni isteni dolog. Ennek ünneplésére készülődünk az adventi időben.

A készülődés azt jelenti, hogy a mai napon kell a világosság útján járni, ezért ébredjünk fel álmunkból, amire Szent Pál apostol is figyelmeztet (Vö.: Róm 13,11-14). Isten a mai napon szólít meg bennünket, most kell jó embernek lenni. Advent annak az ideje, hogy átgondoljuk, kiben, vagy miben hiszünk, ki, vagy mi áll életünk középpontjában, kihez igazodunk, és fel kell készülnünk arra, hogy mindig készek legyünk a jóra – hangsúlyozta a megyéspüspök.
Van, aki elodázza a megtérését, neki szól Jézus példabeszéde Noéról (Vö.: Mt 24,37-44), aki a nagy szárazságban kezdett el bárkát építeni. Mindenki kinevette, de ő hitt Istenben, és megmenekült.

Ezután Ferenc püspök a templomot – amely előtérből, templomhajóból és szentélyből áll –, bárkához hasonlította, ahová mi már beléptünk, mert nem akarjuk, hogy készületlenül érjen bennünket az Úr második eljövetele. Erre nemcsak, hogy készülni kell, hanem készek akarunk lenni életünk minden pillanatában. Hogyan alakítsuk ki ezt a készséget magunkban, hogyan legyünk szolgálatra készek? Tegyünk jót másokkal, gyakoroljuk a szeretet cselekedeteit, az igazi jóságot. Nagyon fontos, hogy ne csak a világi dolgokra figyeljünk, hanem Isten jelenlétére, mert Ő a jelenünkben van. Ezt jelenti a mások szolgálatára való készenlét, amelyben Jézus Krisztus a példa, aki mindenkinek a szolgája volt.

Adventben bőséggel kínálkozik alkalom arra is, hogy erre odafigyeljünk. Legyünk az ő üzenetének hordozói, hirdetői, szeretetének hiteles tanúi. Járjunk az Úr világosságában itt és most, és keressük fel Noé bárkáját, ahol életadó kegyelmet, megmentő és megváltó isteni erőt kaphatunk személyes és közösségi életünkhöz is – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

A jelenlévők a Hitvallás után közösen elénekelték a Mindenszentek litániáját, majd az oltár és a templom falainak megkenése előtt a főpásztor a felszentelő imát mondta el: „…Most esengve kérünk tehát, Urunk, az ég minden áldásával áraszd el ezt a templomot és az oltárt, hogy templomunk szent hely maradjon mindenkor, / és az oltár Krisztus áldozatára állandóan készen álljon….”
Ezután az oltárra öt krizmával megkent helyre gyertyából készített kis kereszteket és tömjénszemeket helyeztek, amelyeket a főpásztor gyertyával meggyújtott, majd megfüstölte az oltárt.
A szentmise alatt ez idáig nem égtek a lámpák és a gyertyák sem, így a templom kivilágítása, majd az oltár feldíszítése és a gyertya meggyújtása is az ünnepi mozzanatok része lett. A szentelési szertartás az áldoztatás után történő tabernákulum megáldásával zárult.

A szentmise befejező áldása előtt Pankotai József plébános hálát adott elsősorban Istennek a templom megújulásáért, majd köszönetet mondott a támogatásokért, adományokért, a kivitelezők, tervezők munkájáért, és mindazok szolgálatáért, akik a felújítási munkálatok során az egyházközség segítségére voltak.

A közel 100 millió Ft-os beruházás a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint egyéni adományok és a hívek felajánlásainak köszönhetően valósult meg.

A modern stílusban felújított különleges, impozáns belső tér berendezési tárgyai mellett a legszembetűnőbb a Mihálka György festőművész által megálmodott és kivitelezett Szent László a két angyallal oltárkép és a feltámadást jelképező alkotással kiegészített 15 stáció.

A művész elmondta, munkája során a formai egységre törekedett, figyelembe véve a több mint 30 éve, letisztult geometriai elemekre épült, modern templomot. Ehhez igazította a fekete-fehér szín- és formavilágot, amely az oltárképnél kékkel egészült ki, lebegősebbé, égivé téve az alkotást. A stáció képei festett, fekete-fehér tus-technikával hőkezelt üvegre készültek.
A magát istenes festőnek mondó Mihálka György művész készítette a máriapócsi római katolikus templom stációit is, hasonló stílusban.

A zöldövezeti városrészben található Szent László-templomot és a mellette lévő plébániaépületet 1983-ban Csépányi Ferenc, Nyíregyháza akkori plébánosa építtette Szent László tiszteletére.
A templom Pankotai József jelenlegi plébános irányítása alatt modern stílusban, teljes arculatában megújult. A külső és belső átalakítás során kicserélték a nyílászárókat, megújult a tetőszerkezet, fűtéskorszerűsítés történt, új burkolatot kapott a templom belső tere. A szentély teljes berendezését – az oltárt, felolvasó állványt, tabernákulumot, oltárképet, valamint a keresztúti stációk képeit– kicserélték, és kialakítottak egy hangszigetelt, üvegfalu gyóntató szobát is.
A plébániát 1994-95-ben kolostorrá alakították át a Kamilliánus Rend magyarországi közössége részére. Néhány évvel később a szerzetesek átköltöztek a nyíregyházi Szent Kamill Rehabilitációs Központba, így az épület jelenleg lelkigyakorlatos házként működik.
A templom, amelyet Váradi József plébános 1997-ben kívülről, majd 1999-ben belülről is felújíttatott, 2019-ben már a Pankotai József plébános irányítása alatt működő Kertvárosi Plébániához tartozik.

Kovács Ágnes/Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Free Joomla templates by L.THEME