Óvodánkban fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek már kicsi korban megtapasztalják a család értékét.
Az apák napja mélyen megérintő ünnep. Nem a nagy szavaké, hanem a tiszta, gyermeki szereteté, amely őszintén és feltétel nélkül fordul az édesapák felé.
Az ünnepre készülve a gyerekek nagy örömmel rajzolták le édesapjukat, és szívből jövő ajándékokat készítettek számukra. Rajzok születtek, melyeken az „én apukám” mindig a legerősebb, a legkedvesebb, a legjobb. Megható volt hallani, ahogy a gyermekek elmondták: miért szeretik az apukájukat.
A délelőtt a közös játékról szólt, ahol az apák-nagyapák és a gyermekek együtt élhették meg az együttlét örömét. Ezek a pillanatok erősítik a családi kötelékeket.
Egy rövid kis műsor tette még szebbé a napot: versekkel, dalokkal köszöntöttük az apákat. Minden szó mögött ott volt a bizalom, az odatartozás öröme.
A lelki perceken hálát adtunk a családokért, és kértük Isten áldását az édesapák életére. Példaként tekintettünk Szent József alakjára, aki gondoskodó, szerető és hűséges apaként áll előttünk.
Ezek az egyszerű, mégis felbecsülhetetlen pillanatok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet a legnagyobb ajándék, amelyet adhatunk és kaphatunk.
Ezen a napon szívünkben különösen is megszületik a hála: az édesapákért, a családokért, és azért a szeretetért, amely Istentől fakad, és bennünk válik láthatóvá.
Az ünnep végén az apák és gyermekek együtt játszottak, nevettek, ölelkeztek.
