A mátészalkai Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában immár hagyomány, hogy minden hónap 2. vasárnapján a Ráczkerti Szeplőtelen Fogantatás Templomban diákmisét tartunk. Ezeken az alkalmakon a szentmise keretében tanárok, diákok és szülők közösen adnak hálát a Jóisten kegyelmeiért. A februári diákmisét Heidelsperger István püspöki helynök atya, iskolánk lelkivezetője tartotta, aki az Evangéliumot magyarázva közvetlenül a gyerekekhez, szülőkhöz és pedagógusokhoz intézte szavait.
„Amikor belépünk egy házba, két dolog az, ami rögtön megragadja a tekintetünket. Vagy rend van, mindennek megvan a maga helye, vagy pedig rendezetlenség. A rendezetlenség szembe megy belső természetünkkel, hiszen mindannyian azt szeretjük, ha rendezettség vesz minket körül, ha ott van minden, ahol lennie kell. Rögtön megérezzük ennek a disszonanciáját vagy a harmóniáját.” – kezdte beszédét István atya.
„A jó mester arról ismerhető fel, hogy rendben tartja környezetét és tiszta eszközökkel dolgozik. Itt nem csak a fizikai dolgokról van szó… Lényeges az, hogy a módszerek is tiszták legyenek. Ne hátsó szándék, hanem őszinte szándék vezessen bennünket. A mai Evangélium kezdő képe szerint Péter apostol és társai, az egész éjszakán át tartó sikertelen munka után éppen halászhálóikat mosogatták, mikor Jézus megszólította őket. Ezt a képet szó szerint és átvitt értelemben is kell értenünk. A jó munkához és a sikerhez tiszta eszközök kellenek. Ha Péter és a többiek a munka végeztével nem kezdik el rendbe tenni az eszközeiket, vajon Jézus akkor is megállt volna Péter és a társai mellett? Ha azt látja, hogy ők maguk rendezetlenek, az eszközeik piszkosak, meghívta volna őket apostolainak? Ha ilyen lett volna a belső természetük, akkor rájuk bízhatta volna ezt a nagy feladatot?” -tette fel a kérdést helynök atya.
„Péter és társai az eszközeiket tették éppen rendbe, mikor Jézus megszólította őket. Fáradtak voltak az egész napi eredménytelen munkától, mégis, még fáradtan is teljes figyelemmel hallgatták őt. Jézus meg akarta jutalmazni őket ezért a figyelemért, amikor azt mondta Péternek, „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” Ez a gondolat többlet jelentést hordoz. Jézus azt akarja, hogy a mélyére lássunk a dolgoknak, azt figyeljük, belül mekkora a mélység? Nem sekélyes, zavaros parti vizekben akar halásztatni, hanem ott, ahol minden tiszta és semmi sem zavaros. Sokszor, mi magunk sem látunk tisztán, nem tudunk különbséget tenni a jó és a rossz között. Jézus azt mondja, „Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!” A görög nyelvű evangéliumi részlet lefordítva így hangzik „ezentúl embereket fogsz az életre”.
István atya prédikációjának végén megszólította a jelenlevőket. „Vegyük észre, hogy Jézus ezt nem csak Péternek és a többieknek mondta. Kedves pedagógusok, kedves szülők, ezt nektek is mondta Jézus Krisztus! Mert az, hogy ez a csodálatos generáció hogyan növekszik fel, tőlünk függ. Ajándékba kaptuk őket a Jóistentől, s hogy milyen lesz az életük, már most elkezdett definiálódni. A mi feladatunk nem kevesebb, mint hogy embereket fogjunk az életre!”
A diákmise után a gyerekeket a szülők frissen sült pogácsával és meleg teával vendégelték meg a templom előtti téren. Az iskola énekkarát Veresné Bulyáki Éva tanárnő, a 4. évfolyamos felolvasó gyermekeket Farkasné Papp Marianna hitoktató készítette fel a szolgálatra. A fotókat Kemecsei Márk tanár úr készítette. Köszönjük István atya tanítását és minden kedves pedagógus áldozatos szolgálatát.
Dr. Bálint Albertné pedagógus
Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde
