A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöki helynöke, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébános kezdeményezésére az egyházközség kilenc előadásból álló rendezvénysorozatot indított 2024 januárjában, ahol ismert egyházi és hiteles világi vendégekkel találkozhattak az érdeklődők.
Az előadás-sorozat utolsó alkalmán Szabó József miskolc-diósgyőri plébános mutatott be szentmisét december 12-13-án, s benne nagyívű prédikációkat „A Krisztust fogadó keresztény ember” címmel.
József atya előadásának első részében arról beszélt, hogy egész Európában megfigyelhető a hagyományos vallásosságtól és a tradicionális egyházaktól való eltávolodás. Mivel azonban a transzcendens felé való irányultság minden emberben jelen van, az emberek jelentős része a spirituális mozgalmak zavaros világában keresi az igazságot. Kényelmetlennek és idejét múltnak tartják a tradicionális vallások szigorúságát, ezért inkább egy saját maguk által összeválogatott, úgynevezett „vallási svédasztalról” csemegéznek. A szabad akarat révén akár ezt is megtehetik.
Hatalmas ennek a veszélye! – figyelmeztetett bennünket József atya. Sokan nem hiszik el a gonosz létezését sem, pedig már II. János Pál pápa is felhívta a figyelmünket arra, hogy
aki nem hisz a gonosz létezésében, az valójában az egész evangéliumot tagadja.
Minél jobban eltávolodunk Istentől, annál könnyebben kerülhetünk a gonosz hatáskörébe. Az igazán veszélyeztetett keresztény a középszerű keresztény. József atya felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a manapság megjelenő zavaros tanok mekkora veszélyt hordoznak magukban.
A gonosz három stratégiai ponton pusztítja a társadalmat, ezek az ifjúság, a papság és a család. Mindig az identitásunkat kezdi ki, s a sebzettségünket növeli. Hogy jól lássuk a problémákat, érdemes megvizsgálni, ki vagyok én, mint ember, mint keresztény, mi az én életem lényege, mi az én méltóságom.
Én az Isten gyermeke vagyok, királyi gyermek, ez az én méltóságom. Ha sérül az identitásunk, nagyon könnyen befészkel szívünkbe a bűn. Fel kell fedezni az életünket fertőző hazugságokat. Látni kell a valóságot, hagyni, hogy az Isten győzedelmeskedjen bennünk.
József atya kifejtette, hogy a gonosz célja mindig az, hogy az ember lelkét a kárhozatba taszítsa. Mesterkedései azonban csak akkor járnak sikerrel, ha mi magunk nyitjuk ki előtte a kaput. Ilyen nyitott kapuk lehetnek a hitetlenség, a súlyos és halálos bűnök, valamint az okkultizmus. József atya kiemelte a megtérés és a megbocsájtás fontosságát.
Ha Isten áll életünkben az első helyen, a gonosz nem árthat nekem, sem a családomnak.
Az imádság és a hit által óriási csodák történnek, és megrendülnek a pokol kapui. A harag olyan, mint a méreg, megbocsátás nélkül elfertőződik minden kapcsolat.
József atya beszélt a gonosz működésének Szent Ignác által megfogalmazott három formájáról is.
Úgy tűnik, mintha a gonosznak óriási ereje lenne, pedig valódi hatalma nincsen.
Mindig a gyenge pontunkon támad, ezért fontos az alázatosság, be kell ismernünk gyengeségeinket. Az aprónak tűnő saját kis titkoktól pedig meg kell szabadulnunk, így buktatva le a kísértőt.
József atya bíztatással zárta gondolatait. Mindannyian a győztes csapat tagjai vagyunk, ne féljünk tehát Istenhez fordulni, hiszen Jézus Krisztus megváltotta a világot, ő az Úr! Aki pedig kinyitotta a nagykaput, az gyorsan csukja be!
Dr. Bálint Albertné pedagógus
Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Fotó: Kemecsei Márk
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
