Amikor templomot építünk, Isten országát építjük – Felszentelték a szakolyi Szent István-templomot

Több mint háromszázan ünnepeltek együtt és vettek részt örömteli lélekkel, áhítattal a templomszentelési ünnepen augusztus 20-án Szakolyban. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmise keretében szentelte fel az újonnan épült Szent István-templomot. 

Az ünnepi alkalom jelen voltak többek között:dr. Krakomperger Zoltánáltalános helynök, plébános, Németh István püspöki titkár, Bakó Sándor,az egyházközség plébánosa, az egyházmegyét képviselőlelkipásztorok, a testvéregyházak képviselői, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei közgyűlés alelnöke, Bacskai Erzsébet, Szakoly község polgármestere, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató.

Az új templom felszentelésének szertatása a templom bejárata előtt kezdődött, Bakó Sándor plébános a templomajtóban köszöntötte a jelenlévőket, és kérte a főpásztort, hogy Isten dicsőségére és mindannyiunk lelki üdvösségének előmozdítására szentelje fel az új templomot.

A szentelési szertartás első mozzanataként Németh Sándor kivitelező átadta a templom kulcsát a megyéspüspöknek, aki pásztorbotjával háromszor koppantott a templomajtón, majd elsőként lépett be az új templomba, hogy ott bemutassa az első szentmisét.  

A szentelési szertartás következő mozzanataként a püspök megáldotta a vizet, szenteltvízzel meghintette a templomot, majd megáldotta az ambót, a felolvasó állványt is és ezzel kezdetét vette az igeliturgia.

Palánki Ferenc püspök elmélkedésében arról beszélt, hogy Szent István király példájához hasonlóan az életünket, családjainkat, a közösségünket, a nemzetünket krisztusi alapokra, sziklára kell építeni.

„A ház és a haza ugyanabból a szótőből származik. Istennek építettünk most házat, amely a mennyország kapuja, itt léphetünk be Isten világába. Amikor megépítettük ezt a templomot, Isten országát is építettük. Isten országa nem itt van, vagy ott – mondja Jézus –, Isten országa bennetek van. Az emberben van Isten országa, „úrsága”, ahol Isten uralkodik. Isten ott uralkodik, ahová beengedik, ahová meghívják, abban a házban, amelyet sziklára, Jézus Krisztusra építenek. Isten kinyilatkoztatott igazságára, a szeretet evangéliumára kell ráépíteni az életünket, hogy Isten országának hordozói legyünk.

Ez az ország, amit magunkban hordozunk, kihatással van a környezetünkre. Jézus másik hasonló mondása segít ennek megértésében: Isten országa közöttetek van (ld. Lk 17,21), vagyis a kapcsolatainkban. Ha abban szeretet uralkodik, akkor megjelenik Isten országa. Ahol ketten vagy hárman összejönnek az Ő nevében, Ő ott van. Nem csak azt várja a hívektől, hogy hétvégéről hétvégére járjanak a templomba, hanem azt kéri, hogy vigyük Őt magunkkal a hétköznapokba, vigyük ki az utcára a szeretetét, belőle merítsünk erőt, hiszen életünk minden forrása belőle fakad (ld. Zsolt 87,7).”

A megyéspüspök azt hangsúlyozta, hogy mindezt akkor tudjuk megtenni, ha a házunkat, az életünket, családjainkat, közösségeinket sziklára építjük, mint ahogyan Szent István tette, aki krisztusi alapokra építette az életét, a családját, a közösségét, a nemzetét.

 „Szent István király nem azért lett szent, mert nagy király volt, hanem azért lett nagy király, mert szent volt.” Prohászka Ottokár püspök gondolatát idézve, a főpásztor kifejtette, hogy Szent Istvánnak élő istenkapcsolata, szilárd hite volt, és ebből következett, hogy a szolgálatát, amit Isten rábízott, így tudta elvégezni.

„Szent István király úgy gondoskodott a népéről, mint egy családapa, úgy tekintett a nemzetre, mint egy családra, amelynek Anyára van szüksége. Szent Imre halálával sem veszítette el minden reményét, hanem népét, országát, tanítványait rábízta a Szűzanyára, aki gondoskodik az ő népéről. Ezt a több mint ezeréves történelmünk során újra és újra felfedezhetjük.

Szent István király bennünket is tanított azzal, amit ő Krisztustól tanult. Jézus, mielőtt kilehelte a lelkét a kereszten, rábízta a tanítványát az Ő anyjára. A haldokló Szent Király is – mielőtt kilehelte lelkét –, a közösségét, a tanítványait, a népét rábízta a Szűzanyára.

Arra tanít bennünket, hogy ne csak földi keretek között gondolkodjunk, hanem legyenek örök távlataink, a hitünk emeljen át bennünket az evilági nehézségeken, kapaszkodjunk bele a szilárd hitbe, ahogyan Szent István király, és a családja, az első szent magyar család, valamint az Árpád-házi szentek és nagy szentjeink tették az ezeréves történelmünk során. Ők életre váltották ezt a tanítást, nem volt kérdés, hogy van-e Isten vagy nincs, imádkozzunk-e vagy sem, megyünk-e templomba vagy nem.
Őseinknél, szüleinknél, nagyszüleinknél ez annyira egyértelmű volt. Azért vagyunk most itt, azért van élő hitünk, olyan kapcsolatunk az Istennel – amit újra meg újra meg kell újítani –, mert ők átadták a hitüket. Megtapasztalhatjuk, hogy Isten országa itt van bennünk, közöttünk, és ebben a gyönyörű szép új templomban különleges módon is jelen van.

A főpásztor arról is beszélt, hogy sokan ragaszkodtak az előző templomhoz, és mindannyian sajnálták, hogy el kellett bontani, de nem volt más lehetőségük. „Mindig a lehetőségekhez képest kell a legjobbat kihozni. Ha ránézünk erre a szép, új templomra, elmondhatjuk, hogy Isten segítségével kihoztuk a legjobbat, a legszebbet, mert Istenhez csak a legszebb a méltó. Azt kérem, kívánom, hogy imádságos lélekkel töltsék be ezt a házat, itt mindig találjanak rá a vigasztalásra, bátorításra, erőforrásra, és találkozva Istennel, megújult lélekkel térjenek vissza a hétköznapokba, a nehézségeket is felvállalva, örömöket átélve legyenek hiteles tanúi Isten szeretetének, akivel nap mint nap találkozhatunk a templomban és közösségeinkben is.
Szent Istvántól megtanulva teljesítsük evilági küldetésünket, és építsük nemcsak ezt a gyönyörű szép országot, hanem Isten örök országát is! – zárta gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Az elmélkedése után az oltár felszentelése és a falak 12 helyen krizmával történő megkenése következett, majd a szentmise a szokott módon folytatódott.

A szentmise befejező áldása előtt beszédek hangzottak el:

Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő Magyarország születésnapján azt hangsúlyozta, hogy hazánk azért létezhet, mert az előttünk járók kiálltak az országért és megőrizték Szent István hagyatékát. Ez a nemzedék a templom építésével is ezen küldetésének tesz eleget.

Baracsi Endre, a közgyűlés alelnöke elmondta, a nagyszüleitől azt tanulta, hogy az életet egy hármas egységnek kell uralnia: a hit, a család és a szülőföld egységének. Ha ebből bármelyik hiányzik, akkor nem tekint ránk Isten derűs arca. Ha templomot építünk, a torony iránya vezeti az életünket a szeretet útján, akkor mindig magunkon érezhetjük tekintetét.

Bacskai Erzsébet polgármester kifejtette, hogy a magyar nemzet Szent István útján jár. Államalapító királyunk alázattal szolgálta népét, biztonságot, hitet és jövőképet adott az országnak. Az Isten kegyelméből felépült római katolikus templom ugyanezeket jelenti a helyieknek: Isten háza biztonságot jelent számukra, hitüket erősíti e hely, s a jövőjüket továbbra is a kereszténység pillérei támaszkodva képzelik el. Majd köszönetet mondott mindenkinek, akik az elmúlt egy év alatt támogatásukkal vagy kétkezi munkájukkal is segítették a templom felépülését.

Végül Bakó Sándor plébános mondott köszönetet elsősorban a Jóistennek a templomépítésért, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének, a Magyar Kormánynak, a kistérségnek, a településnek a mindennemű támogatásáért.

Mint mondta, csodák csak ott történnek, ahol az emberek tesznek érte valamit. Az elmúlt év során mindig voltak, akik készen álltak segítséget nyújtani, akikre számíthatott. Szakolyban nemcsak hirdetik, hanem élik is az ökumenizmust, ezt igazolja az is, hogy egy éven keresztül a reformátusok közösségi házában mutathatta be a vasárnapi szentmiséket.

Az ünnepi szentmise után mindenkinek lehetősége volt, hogy belülről is megtekintse a templomot.

***

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hozzájárulásával, a Magyar Kormány támogatásával és a hívek nagylelkű adományaival az új templom több mint 113 millió forintból készült el.

Az újonnan épült templom elődjét 1949-ben szentelték fel Szent István király tiszteletére, de a tornyot csak évtizedekkel később 1996-ban építették hozzá, és a nem megfelelő építészeti munkálatok miatt a torony megdőlt, így a templom életveszélyes állapotba került, amit már nem lehetett helyreállítani. A bontási munkálatok 2022 nyár végén történtek meg,

Az újonnan épülő templom alapkövét 2022. november 13-án helyezték el. Az erről szóló tudósítás ITT elolvasható.

A templomot Kasuba János építész tervezte, műszaki ellenőr Sztupa András volt.

Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye