Virágvasárnap a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét a megjelent híveknek Palánki Ferenc megyéspüspök. A liturgia a hagyományoknak megfelelően evangéliumi szakasszal kezdődött, amely Jézus Krisztus bevonulását mutatja be. Ezt követően a barkaszentelést végzett a főpásztor, amiből a hívek haza vihettek magukkal egy-egy ágat.
A szentmisén elhangzott Jézus Krisztus passiója Szent Máté evangéliuma szerint. A passiót Dobos Mihály egyházzenész, a Szent Anna-székesegyház kántora által vezetett férfikórus adta elő.
Homíliájában a megyéspüspök arra irányította a figyelmet, hogy Krisztus megváltó művének középpontjában a szeretet áll. „Jézus Krisztus nem a szenvedésével váltott meg bennünket, hanem a szeretetével” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez a szeretet áldozatban teljesedik ki.
A főpásztor rámutatott: Jézus szabadon vállalta a keresztet, és nem szállt le róla, noha megtehette volna. Azért maradt hűséges mindhalálig, hogy az ember is közösséget vállalhasson vele saját szenvedéseiben. Krisztus engedelmessége és kitartása így válik minden hívő számára példává.
Beszédében kitért arra is, hogy az emberi élet folyamatos döntések sorozata: Krisztus mellett állunk-e ki, vagy elfordulunk tőle. Péter és Júdás példáján keresztül mutatta be a remény és a reményvesztettség közötti különbséget, hangsúlyozva, hogy Isten irgalma mindig nyitva áll a bűnbánó ember előtt.
Palánki Ferenc megyéspüspök bátorította a híveket, hogy ne veszítsék szem elől: Isten soha nem fordul el az embertől. Jézus ismeri gyengeségeinket, mégis újra és újra felemel, hogy folytathassuk utunkat. A nagyböjti időszak arra hív, hogy a kereszt fényében vizsgáljuk meg életünket, és őszintén tegyük fel a kérdést: mit tett értünk Krisztus, és mit teszünk mi érte?
A homília végén a főpásztor arra hívta a közösséget, hogy a nagyhetet Krisztus szeretetével átitatva éljék meg. Amikor az ember hordozza saját keresztjét, valójában „járni tanul Isten oldalán” – idézte Zelk Zoltán gondolatát. Ez az út vezet el a feltámadás öröméhez, az újrakezdés lehetőségéhez és végső soron az örök élet teljességéhez.
