2026. február 24. különleges és emlékezetes nap volt a hajdúböszörményi Szent István Idősek Otthona életében. Nemcsak a születésnapjukat ünneplő lakóink köszöntésére gyűltünk össze, hanem egy új közösség megszületésének is tanúi lehettünk.
Ha szeret az ember, énekel, mert akkor nagyon boldog lehet égi áldással kísérve – Az ünnepi együttlét Lengyel László lakónk ezen gondolataival vette kezdetét, köszöntve így lakótársait, az ünnepelteket, az Otthon dolgozóit és a megjelent vendégeket.
Megható pillanat következett: Béres József a „Szép Magyar Ének” című daloskönyv-gyűjteményt ajándékozta az Otthon közösségének szeretett felesége, Margit néni emlékére, akivel együtt éltek e falak között. Egyben bejelentette a Béres József Nóta Kör megalakulását is. Az alapgondolat egyszerű és felemelő: énekeljük együtt e könyv dalait, merítsünk belőlük erőt, vigaszt és szép emlékeket. Legyen a Szent István Idősek Otthona olyan hely, ahol a dal összeköt, felemel és közösséggé formál.
Fehér Zsigmond igazgató úr örömmel és elismeréssel fogadta a kezdeményezést. Beszédében hangsúlyozta: a magyar nóta nem csupán dallam, hanem emlék, történet, szerelem, fájdalom, öröm és hit egyszerre. Egy-egy dallam mögött ott rejlik egy fiatalkori bál, egy katonaévek alatti búcsú, egy régi lakodalom vagy egy meghitt családi ünnep emléke. Amikor éneklünk, nemcsak hangot adunk ki, hanem összekapcsolódunk egymással, múltunkkal és gyökereinkkel.
A Béres József Nóta Kör megalakulása azt üzeni: itt élni akarunk, közösséget építeni akarunk, és őrizni akarjuk a magyar dal hagyományát. Az igazgató úr külön köszönetet mondott az alapító tagok bátorságáért és elkötelezettségéért. Nem könnyű kezdeményezni, de aki kezdeményez, példát mutat. A Nóta Kör tagjai példát adtak összetartásból, közösségépítésből és abból, hogy az élet minden korban lehet aktív, értékteremtő és örömteli.
Az intézmény vezetése támogatásáról biztosította a kör tagjait: rendszeres alkalmak, közös éneklések és ünnepi fellépések gazdagíthatják majd Otthonunk mindennapjait.
Az ünnepi percek a Nóta Kör alapító énekével, a „Zendülj föl, Szent István” dallamával folytatódtak, hegedűs prímásunk Erzsike néni kíséretében. A zene betöltötte a termet, és ismét bebizonyosodott:
„A közösen énekelt dallam az emlékeink legszebb őrzője.”
Fehérné Erzsébet sajtóreferens
