„Nem azért fájdalmas a Szűzanya, mert elveszítette Fiát, hanem mert meglátta bennünk mindazokat a sebeket, amelyeket a bűn ejtett az emberiség történetén.”
Eső áztatta, de lélekemelő ünnep várta mindazokat, akik a polgári ősök fogadalmát követve idén is elzarándokoltak a Kálváriához. A hívek 1873-ban, a pusztító kolerajárvány megszűnése után emeltek fogadalmi Kálváriát a régi temető helyén, hálából az oltalomért. Azóta minden esztendőben összegyűlnek, hogy megemlékezzenek és köszöntsék a Fájdalmas Szűzanyát – idén sem volt ez másként, annak ellenére sem, hogy a reggeli órákban eső áztatta a környéket.
Ünnepi ájtatosság és körmenet
A program vasárnap délelőtt 10 órakor énekes Mária-köszöntő ájtatossággal és a napközi imaóra elimádkozásával vette kezdetét. A hívek és az asszisztencia ezt követően körmenetben vonultak a Kálvária-kápolnához, ahol 11 órakor kezdődött az ünnepi szentmise. A szentmise énekes szolgálatát Máté Gábor turai egyházzenész vezette, aki emelkedett hangulatot adott a közös imádságnak.
Kiss Bertalan diakónus mély tanítása
A szentmise szónoka Kiss Bertalan tábori diakónus, püspöki szertartó volt a Katolikus Tábori Püspökségről. Prédikációjában arra világított rá, hogy a Fájdalmas Szűz tisztelete nem ellentmondás, hanem a megváltás titkának lényegi része. Felidézte, hogy Mária a Magnificatban „boldognak” nevezi magát, mégis „Fájdalmas Szűzként” tiszteli az Egyház. Kiss Bertalan rámutatott: Mária fájdalma nem a bűn következménye volt, hiszen mentes maradt az áteredő bűntől és fájdalom nélkül szülte Fiát, hanem az a mély lelki szenvedés, amellyel részt vett Fia megváltó áldozatában.
„Nem önmagát siratta a kereszt alatt, hanem minket. A mi sebeinket látta, és ezért lett a Fájdalmas, de egyben a remény Anyja.”
A diakónus a női életút állomásain – leány, mennyasszony, feleség, anya – keresztül mutatta be, miként mérgezte meg a bűnbeesés a szeretet és bizalom kapcsolatait. Mária azonban tisztán járta végig ezt az utat: szűzleányként igent mondott Isten akaratára, mennyasszony és anya lett, mindezt félelem nélkül, teljes bizalommal. Fájdalma a kereszt alatt nem önsajnálat volt, hanem az emberiségért érzett együttérzés, amikor Jézus őt minden ember anyjává és a menny királynőjévé tette.
„A kereszten Jézus nemcsak anyjának adta a szeretett tanítványt, hanem bennünket is neki ajándékozott. Ettől a pillanattól mindnyájunk anyja lett.”
Kiss Bertalan diakónus hangsúlyozta: a kereszt alatt Mária minden ember anyjává lett, aki szeretetével „örökbe fogad” bennünket, és együtt érez velünk minden sebünkben. Az ő fájdalmassága nem gyengeség, hanem a szeretet legmélyebb megélése, amely minden nemzedéknek reményt és vigaszt nyújt.
Új fényben a Kálvária-kápolna
Az ünnep külön öröme volt, hogy erre a napra készült el a Kálvária-kápolna világításának korszerűsítése. A régi, halvány fényű lámpák helyére modern ledes reflektorok kerültek, így a kápolna estefelé is méltó és biztonságos környezetet nyújt az imádságra érkezőknek.
Ez a meghitt, mégis ünnepélyes Kálvária-búcsú ismét bizonyította, hogy a több mint másfél évszázados fogadalom élő hagyomány: a hívek esőben is hűséggel jöttek el, hogy hálát adjanak, erőt merítsenek, és a Fájdalmas Szűzanya oltalmát kérjék életükre.
Fotó: Király Anna
