Amikor még a tulipánfa is virágba borult
A liturgikus naptárban jelentős helyet foglal el a Lætare-vasárnap, amelyet a nagyböjt középpontjaként ünnepelnek, öröm és hála hatja át. Történelmileg ez a nap a nagyböjti vezeklés enyhítésének napja volt, amit a rózsaszínű ruhák és a szentmise alatti ünnepélyesebb hangvétel is jelképez. Ennek a napnak mély kulturális gyökerei is vannak, gyakran a tavasz kivirágzásához és a húsvéti várakozáshoz kötődnek.
Polgáron a Lætare-vasárnap püspöki látogatással, az új képviselőtestületi tagok eskütétellével és a plébánia szentelés szertartásával még nagyobb jelentőséget kapott. Ennek az örömteli vasárnapnak a történései a közösség hitének és megújulásának reményét is erősíti és kegyelmi pillanatot jelent az egyházközség lelki életében. Palánki Ferenc püspök úr polgári látogatása elsősorban a plébánián belüli lelki és közösségi kötelékek erősítését célozta. A látogatása során elhangzott prédikációjának üzenete mély visszhangot kapott a jelenlévőkben, lelki táplálékot és inspirációt adva számukra. Püspök atya a hitben gyökerező erős közösség építésének fontosságát hangsúlyozva arra buzdította a híveket, hogy ápolják az egymással és Istennel való mélyebb kapcsolatukat. A tékozló fiú ezen a vasárnapon felolvasott szentírási szakaszát magyarázva arra hívta fel a figyelmet, hogy a történet címe inkább a Tékozló Atya kellene, hogy legyen. A történet főszereplője ugyanis az Atya, aki irgalmas szeretettel van a kisebbik és az idősebbik fia iránt is. Vajon mi mit élünk meg ebből? A Mennyei Atya azt szeretné, ha az ő gyermeki is ilyen irgalmasok lennének.
Felidézett egy rádióban elhangzott riportot, ahol egy mélyszegénységben élő asszonyról volt szó. Ez roncs autóban „lakott”, mert háza sem volt, mindössze egy kutyája. Ez a hűséges eb a kocsi első kerekéhez volt kötve. Egy idő után állatvédők neszelték meg a dolgot, kimentek a helyszínre és feljelentették az asszonyt, mert nem megfelelően tartja a kutyáját. De senkinek nem jutott eszébe, hogy az asszony embertelen körülményeire felfigyeljenek és segítsenek neki. Ferenc püspök szavai emlékeztették a közösséget arra az alapvető keresztény küldetésre, mely a lelki értékére és a hit erejére kíván figyelni a mindennapi életben.
Ebben a szentmisében történt a polgári és a hozzá tartozó társegyházközségek (Görbeháza, Újtikos, Tiszagyulaháza) képviselőtestületi tagjainak kinevezése. Minden tag esküt tett, és megígérte, hogy tisztességgel és odaadással ellátja a rájuk bízott feladatot, melyben az Egyház érdekeit fogják szem előtt tartani. Ez a szertartás nem csupán formális eljárás volt, hanem a közösség szolgálata melletti elkötelezettségük megerősítése, valamint annak lelki növekedéséhez való hozzájárulás.
A püspök atya jelenléte megerősítette az alkalom fontosságát és az új képviselőkkel szemben támasztott elvárásokat. A szertartás emlékeztetett arra, hogy ezek a személyek milyen kulcsfontosságú szerepet játszanak a plébánia jövőjének alakításában, hiszen nekik kell példát mutatni a többiek felé is. E feladatok ellátásával létfontosságú szerepet játszanak a plébánia élő és befogadó légkörének fenntartásában. Feladataik kiterjednek más, a hitre még rá nem talált vagy a hittől elfordultak felé is, a plébánossal együttműködve, hogy szélesebb körű társadalmi kérdéseket kezeljenek, odaforduljanak az egyháztól távollévők felé, ezáltal megerősítve az egyházközség elkötelezettségét a missziós szolgálat iránt.
A Lætare-vasárnapi ünnepi szentmisét követően a jelenlévők Palánki Ferenc püspök úr vezetésével átvonultak a plébániára, hogy az elmúlt hónapokban felújított, korszerűsített épületet megáldja. A plébániaszentelés hatása túlmutat magán a szertartáson, és mélyen befolyásolja a helyi közösséget és annak híveit. Isten áldásával kívánjuk minden munkánkat kezdeni és bevégezni. Ez az esemény katalizátorként szolgál a közösségi egységhez és a lelki megújuláshoz, összehozza a különböző hátterű embereket közös hitük megvallására és hálát adni Isten nagy jótéteményeiért. A felszentelés újjáéleszti a plébánia szellemi központjaként betöltött szerepét, megújítja tagjai között az összetartozás érzését. Lehetőséget ad arra is, hogy a plébánia tagjai elgondolkodjanak személyes hitéletükön, és újra elkötelezzék magukat lelki fejlődésük mellett. A felszentelés során átélt öröm és közösség az egész közösségben visszhangzik, tartós kötelékeket teremt, erősíti az egyházközség céltudatát és identitástudatát.
Palánki Ferenc püspök atya látogatása során a szeretet melegsége és a rábízott hívekkel való őszinte kapcsolat jellemezte. Megközelíthető magatartása és figyelme gyógyír volt a közösség tagjainak, akik az elmúlt időszakban sok nehézséget éltek át. Hálásan köszönjük jelenlétét, a felújítás teljeskörű anyagi támogatását és értünk mondott minden imáját.
Polgár, 2025. 03. 30. PlebaniaTeam
Fotó: Papp Ágoston
