Az idei évben a Házasság Hete mottója az volt: Beszélgessetek a házasságotokért! A hét során e gondolat köré szervezte programsorozatát a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye családreferense Nagy Csaba atya, munkatársaival közösen. A Házasság Hete egyházmegyei programsorozatának csúcspontja Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban megtartott szentmise volt, ahol Palánki Ferenc megyéspüspök az idei évben jubiláló házaspárokat áldott meg.
A szentmise elején a főpásztor köszöntötte a szép számban megjelent jubiláló házaspárokat, ahol elmondta, azt jöttünk ünnepelni erre az alkalomra, hogy győzött a szeretet.
Homíliájában a püspök arról beszélt, hogy él bennünk a vágy az örökkévalóságnak a részesévé válni, mert szeretnénk örökké élni. A házasság, amely két ember szeretete, az jelenti az örökkévalóságot. Hozzátette, csodálatos, hogy az Isten ilyen nagy ajándékot készített az embernek, hogy képes felfogni az Isten szeretetét, aszerint élni, bízni benne és ráhagyatkozni.
Az ószövetségi olvasmány szerint: „Áldott az az ember, aki az Úrban bízik, akinek az Úrban van a reménye. Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely gyökereit egészen a folyóig ereszti. Ha jön a hőség, nem kell félnie, lombja mindig zöldellni fog. Szárazság idején sem kell aggódnia, akkor sem szűnik meg gyümölcsöt teremni.” (Jer 17, 5-8) Gyümölcstermővé kell tenni az életünket, és ha Istennel kapcsolatban vagyunk, akkor gyümölcsöző lesz az életünk. Ha valaki pedig Isten nélkül él, annak gyümölcstelen az élete, vagyis nem tudja felfogni, hogy mire is van teremtve, mi a dolga a világon.
Radnóti Miklós Mivégre című versében tűnik fel ez a gondolat: amíg az ember gyerek, leül a földre és fölfelé néz az égre, a felnőttekre, a szüleire. Amikor felnő, akkor már nem teszi ezt. Végül pedig azt sem tudja, hogy mi végre vagyunk, mi lesz az életünk vége, mi lesz annak a kifutása?
„Csak ülj a földre és beszélj az égre.
S nem ül le. S nem beszél.
Felnő és azt se tudja, hogy mivégre.”
Jézus az evangéliumban elmondja hogyan lesz az ember boldog: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, hogy most éheztek, mert jól fogtok lakni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.” (Lk 6, 20-21)
Az emberek viszont nem így képzelik el a boldogságot. Mi szép, nyugodt, kényelmes, békés, gazdag életet szeretnénk élni, és aztán a mennyországban is. Viszont a házasok jól tudják, hogy szüntelen boldog házasság nincsen. De olyan igenis van, hogy szüntelenül a másik boldogságát keresik.
Ezeket a boldogsággal kapcsolatos mondásokat és gondolatokat nem akárki mondta, hanem maga az Isten fia, aki vállalta az emberi sorsunkat, vállalta az üldöztetést, vállalta a szenvedést, a keresztfát és életét adta értünk, ezzel megváltva bennünket. Az a valaki mondja ezt, akiben elérkezett Isten országa, aki arról tanít, hogy az ember boldogságának a forrása az az Istennel való kapcsolat, és így tud az örök élet vizéből táplálkozni.
Palánki Ferenc kiemelte, Jézusnál a boldogság nem a földi dolgok sikerétől függ, hanem attól, hogy mennyire nyitottuk meg a szívüket az Isten jelenléte előtt. Sokan mondják: „nekünk mindenünk megvan”, de ez a mondat szörnyű, ha ez a minden nem foglalja magába az Istent.
És ő nem csak erre a világra, erre a néhány évtizednyi életre kíván boldoggá tenni, hanem örökké.
A Szentleckében arról olvastunk, hogy Krisztus feltámadt a halálból. (1Kor 15,12. 16-20) Hacsak ebben az életben bizakodunk Krisztusban, szánalomra méltóbbak vagyunk minden embernél. A feltámadás hite az, ami bennünket kell meghatározzon, hogy örök távlatban gondolkodjunk. Akik itt a földön szeretik egymást, azok egy örökkévalóságon át szeretik egymást, összetartozva.
Mennyi mindent meg kell köszönnünk az Istennek: hiszen a házasok egymást ajándékba kapták. Ferenc püspök Bíró László püspököt idézte, aki ezzel a mottóval nyitotta meg az egyik évben a családpasztorációs konferenciát: „Hiszek a benned lévő jóban!” Akkor is, amikor nehézségeink vannak, amikor nem úgy szeretjük egymást, ahogyan elvárjuk a másiktól. Akkor is hiszek a benned lévő jóban, vagyis abban, hogy ott van benned az Isten és én benned az Istent keresem és találom meg. És így tudunk megmaradni Krisztusban.
Jézus meghívott benneteket arra, hogy egymást elvezessétek a Mennyország kapujába. Majd átlépve az Isten országának kapuját egy örökkévalóságon át szeressétek egymást. A Istentől jövő örök szeretet azoknál a házaspároknál,- akik most itt jubileumi évfordulójukat ünneplik,- már győzött.”-zárta homíliáját Palánki Ferenc.
A prédikációt követően Dr. Béres Diána és Béres Nándor előimádkozásával a megjelent házaspárok közösen megerősítették házassági fogadalmukat.
A szentmise végén Palánki Ferenc megyéspüspök megáldotta a jubiláló házaspárokat, akik a szép élmények mellett egy emléklappal és ajándékkal távoztak.
