Szentírási részek
Olvasmány: Mal 3,1-4 – Hamarosan belép szentélyébe az Úr…
Szentlecke: Zsid 2,14-18 – Minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez…
Evangélium: Lk 2,22-40 – Fölvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak…
Kedves Testvérek!
Urunk bemutatásának ünnepe visszavisz bennünket a karácsonyi időbe. Ezért is volt ez az ünnep régen a betlehem, és a karácsonyfa lebontásának a napja. A liturgikus évben van néhány ünnepünk, amit Jézus születéséhez viszonyítva, napra pontosan ünneplünk. Ilyen a Gyümölcsoltó Boldogasszony, Urunk születésének hírüladása ünnepe március 25-én, 9 hónappal karácsony előtt, Keresztelő János születésének ünnepe június 24-én, 6 hónappal karácsony előtt, és ilyen a mai ünnep, 40 nappal karácsony után.
Az olvasmányban azt hallottuk, hogy hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy Jézus bemutatásával megtörténik ez a belépés az ő szentélyébe, de Malakiás próféciája arra is utal, hogy a Messiásnak nincs szüksége megtisztulásra, hanem azért jön, hogy ő tisztítsa meg a szentélyt és az ott áldozatot bemutatókat, hogy igazságban mutassanak be áldozatot az Úrnak.
Az evangéliumból megtudtuk, hogy Mária és József – Mózes törvényének megfelelően –, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak. Ezután az evangélium a találkozásokra helyezi a hangsúlyt. Máriát és Józsefet is meglepik Simeon szavai. Ők az Úrnak akarják bemutatni Jézust, és most Simeon által az Úr mutatja be nekik és a körülöttük állóknak a minden nemzet számára küldött Szabadítót, a pogányok világosságát. Itt érthetjük meg, hogy miért lett Urunk bemutatásának ünnepe az Istennek szentelt élet napja. Simeon és Anna is az Istennek szentelte életét, figyelnek a Szentlélek indításaira és engedelmeskednek neki, így kapják meg azt az ajándékot, hogy abban a talán síró kis gyermekben felismerik a világ üdvözítőjét. Őket ez a találkozás megerősíti hitükben, és az ő hálaadásuk, Istendicsőítésük Jézus szülei számára is kinyilatkoztatás a Gyermekről.
Testvérek! Minden templomnak, templomi közösségnek szüksége van Istennek szentelt életű személyekre, akik teljesen ráhangolódnak a Szentlélek vezetésére, akik sóvárogva várnak arra, hogy Isten kinyilatkoztassa magát nekik, amikor pedig felismerik őt, akkor kitörő örömmel hálát adva dicsőítik őt. Nem kisajátítani akarják, hanem másoknak is bemutatni, másokkal is megosztani.
Legyen ez az ünnep felhívás számunkra, hogy imádkozzunk szerzetesi hivatásokért, és imádkozzunk azért, hogy egyre többen Istennek szenteljük életünket a saját élethivatásunk, Isten szándéka szerinti megélésével, és így egymás hitének, Istenben való örömének növekedését szolgáljuk.
2025.02.02.
Fodor András
