A Katolikus Egyház 2024. december 24. és 2026. január 6. között ünnepli a 27. jubileumi évét, amely mindenekelőtt Krisztus éve, aki az élet és a kegyelem hordozója az emberiség számára – állapítja meg a jubileumok történetét ismertető szentszéki dokumentum. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök egyházmegyéjében december 29-én, vasárnap a Szent Anna-székesegyházban szentmisével nyitotta meg a 2025-ös szentévet Bosák Nándor nyugalmazott püspök úr, az egyházmegye papságának és híveinek jelenlétében.
Az ünnepi liturgia rendhagyó módon a székesegyház főbejáratnál kezdődött, ahol az egyházmegye papságának sorfala előtt nyitotta meg hivatalosan is a szentévet az egyházmegyében Palánki Ferenc. Püspök úr úgy fogalmazott, a “Remény zarándokai” mottóval meghirdetésre került szentév kezdete a kegyelem és irgalom gazdag megtapasztalásának nyitánya. Hozzátette, álljunk mindig készen arra, hogy válaszoljunk a bennünk élő remény okáról, különösen a háború és a zűrzavar idején. Krisztus legyen a békénk és a reménységünk.
Az ünnepélyes megnyitó alkalmával a szentév meghirdetéséről szóló pápai bullából olvastak fel részleteket, majd ezt követően vette kezdetét a szentmise.
A szentmisén a főpásztor homíliájában arról beszélt, hogy a Szent Család vasárnapján nyitjuk meg a jubileumi szentévet, és nyitjuk meg a szívünket Isten kegyelme előtt. Az evangéliumokban több alkalommal úgy tűnik, hogy Jézus Krisztus és Szűz Mária között konfliktus helyzet alakult ki, amelyet úgy oldottak fel, hogy szeretettel és figyelemmel voltak egymás felé. Ehhez képest “mi hogyan oldjuk meg a konfliktusainkat? Rögtön előjön, hogy kinek van igaza. Rögtön előjön bennünk, hogy az a másik miként reagál. Vagy pedig mi is megpróbáljuk megkeresni, hogy az esettel mit üzen az Isten?”. Elmondta, a Szűzanya a legjobb tanítványa volt Jézusnak, a szavait a szívében is megőrizte, és gyakran elgondolkodott rajtuk.
“Az, hogy hogyan telik majd a szentév, hogyan hordozzuk majd a reménységet, és hogyan leszünk a remény zarándokai azon múlik, hogy mennyire fogadjuk be Jézusnak a szavait. Azt a tanítást, amit az egyház elénk tár. Amire a Szentatya meghívott bennünket: hová is kapaszkodunk? Mi a reménységünknek az alapja?” – sorolta Palánki Ferenc.
Kiemelte, az élet nehézségeit azzal az erővel, azzal a kegyelemmel, amelyet Istentől kapunk, és azzal a reménységgel a szívünkben éljük át, hogy mi kihez is tartozunk. “Azt írja a Szentatya, hogy a reménységünknek, a keresztény reménynek az alapja az, hogy Jézus meghalt, eltemették, föltámadt és megjelenik. Megjelenik most is, minden szentmisében és minden szentségben.” Éljünk ezekkel a lehetőségekkel és járjuk ezt az egy évet olyan lelkülettel, hogy mi a reménységet hordozzuk a szívünkben.
A mi reménységünk az maradt, hogy örök életre, örök boldogságra kaptunk meghívást, amelyet Jézus szavai garantálnak nekünk – zárta prédikációját Palánki Ferenc.
Az ünnepi szentmise végén Palánki Ferenc köszöntötte a liturgián koncelebráló Bosák Nándor nyugalmazott püspököt 85. születésnapja alkalmából.
Egyházmegyénkben a szentév alkalmához kapcsolódóan egész évben programokon vehetnek részt a hívek.
