Mindenszentek ünnepe és a halottak napja az egyház két nagy ünnepe. Mindenszentek ünnepén mi, a zarándokegyház tagjai köszöntünk minden szentet és a közbenjárásukat kérjük, halottak napján pedig mi, a zarándok egyház imádkozunk a tisztítóhelyen szenvedőkért, vagyis a szenvedő egyházért. Imádkozunk, hogy majd együtt lehessünk egy örökkévalóságon át, hiszen a végén, amikor Isten lesz minden mindenben, akkor már csak a megdicsőült egyház lesz.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét november 1-én, Mindenszentek ünnepén a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A főpásztor elmélkedésében az elhangzott evangéliumi szakasz alapján (ld. Mt 5,1-10) arról beszélt, hogyan lehetünk mi is szentek, vagyis boldogok.
1. Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. (Mt 5,1-10).
A hegyi beszéd, a nyolc boldogság Jézus tanításának fontos része és mintegy Isten országának alaptörvénye. Mindenki szeretne boldog lenni. De hogyan lehetünk igazán boldogok, szentek? Mert csak a szentek boldogok. Nekünk van szükségünk arra, hogy ünnepeljük őket, példaképeket válasszunk, és vágyjunk arra, hogy közéjük tartozzunk: „Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék/Szép magyar vitézek, aranyos leventék!” (Arany János: Toldi, részlet)
Jézus arra tanít bennünket, hogy ezt a vágyat tartsuk ébren magunkban. A világ a maga módján kínálja a boldogságot. Nagy a különbség a világ által kínált mulandó boldogság és Jézus tanítása között, aki örök életet, vagyis maradandó, örök értéket ad.
A boldogmondásokban azok a boldogok, akik: sírnak, éhezik és szomjazzák az igazságot, üldözést szenvednek el, stb., de mi nem így képzeljük el a boldogságot. Jézus szelíden mondja, hogy tulajdonképpen a döntés rajtunk múlik. A szelídek öröklik a földet, ők lesznek igazán boldogok, akik ébren tartják a vágyat az igazságra, a szeretetre, akik békét szereznek, tudnak irgalmas szeretettel nézni a másikra. Ezek a maradandó értékek.
Szent Ágoston vallomásaiban olvassuk, hogy ha két embert megkérdeznek, akarnak-e katonák lenni, az egyik akar, a másik nem. De ha a boldogságról kérdezik őket, mindkettő boldog akar lenni. Az emberek többféleképen képzelik el a boldogságot, de tulajdonképpen egy döntéshelyzet előtt állunk. Jézus felkínálja a tanítását, nem pedig ráerőlteti a tanítványokra, mondván: Itt van az Isten országa, ha akarsz, beléphetsz.
Ezért ilyen ünnepélyes ez a kezdés. Jézus fölmegy a hegyre, leül, maga köré gyűjti tanítványait, szólásra nyitja ajkát, és így tanítja őket az új törvényre. Mint amikor Mózes kapta a tízparancsolatot, úgy kapja az újszövetség népe, vagyis mi az új törvényt, a szeretet újraértelmezését, a lehetőséget arra, hogy igazán boldogok legyünk. Ne a világ által kínált mulandó, értéktelen dolgokban keressük a boldogságunkat, amely után csak üresség marad az emberben, hanem a Jézus által tanított boldogságot éljük át, amely után az a jóérzés marad bennünk, hogy sikerült gyakorolnunk a szeretetet és tanúságot tettünk Jézusról.
A világ azt sugallja, hogy te vagy a fontos, valósítsd meg önmagad, és az ember magát állítja az Isten helyébe. Jézus belső békét kínál, nem azt mondja, hogy boldog vagy, hanem, hogy boldogok. Ez a boldogság a közösségi létezéshez kapcsolódik. A jézusi életmód maga elé engedi a másikat, helyzetbe hozza, érezteti vele az isteni szeretetet. Ha ezt megvalósítjuk, megtapasztaljuk a boldogságot.
A boldogság nemcsak a boldogtalanság hiánya, hanem sokkal több annál, olyan többlet, amit csak az ember tud átélni, aki az örök életre, az életszentségre is kapott meghívást.
Vegyük komolyan az életszentséget, amely azt jelenti, hogy igyekszem a szeretetet megvalósítani, hiszen Isten maga a szeretet, és úgy egyesülhetek vele, hogy az ő szeretetével szeretem az embertársaimat, akik körülöttem élnek.
Nagyszerű dolog az, hogy erre kaptunk meghívást, és tulajdonképpen ez a döntésnek a lényege.
Az elképzelt életszentség, hogy állandóan imádkozni kell, szentmisére kell járni, ez unalmasnak tűnik, az elképzelt bűn pedig nagyon is vonzó tud lenni. A megvalósult bűn magával hozza a csömört, a lelkiismeret-furdalást, a békétlenséget a szívünkbe. A megvalósult életszentség pedig nagyon is változatos. Rengeteg élményt, örömöt ad az embernek. Erre kaptunk meghívást.
Amikor Jézus tanítja a nyolc boldogságot, azt mondja: itt van az Isten országa, te is beléphetsz, ha akarsz. Akarunk-e szentek lenni? Hogyan lehetünk szentek, boldogok? Úgy, ha Jézusra kezdünk hasonlítani, ha az ő életét éljük.
Nemeshegyi Péter jezsuita atya Japánból hozott egy imádságot: „Gondolkodjunk úgy, mint Jézus, beszéljünk úgy, mint Jézus, cselekedjünk úgy, mint Jézus, szeressünk úgy, mint Jézus, teljes szívünkből.”
Ez a boldogság, az életszentség útja, ehhez segítsenek bennünket a mennyországba a célba ért testvéreink! – zárta elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.
A szentmise befejező áldása előtt a jelenlévők a feltámadt Krisztust jelképező húsvéti gyertya előtt a feltámadásba vetett hittel emlékeztek meg elhunyt szeretteikről.
„Az élők és holtak világát a feltámadt Krisztus köti össze, az ő világossága utat mutat nekünk, a földi élet zarándokútját járó híveknek az ég felé. Elhunyt testvéreink számára pedig fényeskedik, mint az örök világosság. Ezért a halottakra való emlékezésünk nemcsak gyász és szomorkodás, hanem átcsillan rajta az örök élet hite és a feltámadás reménye…”– hallhattuk a szertartás szavait, végül a főpásztor vezetésével a hívek elimádkozták a Miatyánk, az Üdvözlégy és a Hiszekegy imát a teljes búcsú elnyeréséért.
Mindenszentek ünnepén, halottak napján, valamint egész novemberben, aki a temetőt áhítatos lélekkel látogatja és imádkozik a megholtakért, teljes búcsút nyerhet a tisztítótűzben szenvedőkért a szükséges feltételekkel: szentgyónás, szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára.
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
