A Magyar Rákellenes Liga Debreceni Alapszervezete és Segítő Szolgálata október 14-én tartotta az „Összefogás az emlőrák ellen szimpózium és séta” rendezvényét Debrecenben a Régi Városháza Tanácstermében, valamint a református Nagytemplomban. Az esemény a debreceni keresztény egyházak vezetői, köztük Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldásával kezdődött.
A rendezvényen a szimpózium házigazdái, szervezői, orvosok, ápolók, gyógyultak, gyógyulásra vágyók vettek részt, és közös erővel hívták fel a figyelmet a szűrés fontosságára, a betegség megelőzésére.
Elsőként dr. Seszták István görögkatolikus főhelynök Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek metropolita köszöntését tolmácsolta. Kocsis Fülöp azt hangsúlyozta, Isten mindig teljes nyitottsággal figyel ránk, meghallgat, lehetőséget ad a fejlődésre, a kibontakozásra.
Mi, emberek sokszor elutasítjuk azt, ha valaki más, mint mi, vagy legalábbis eltávolodunk tőle. Érsek atya egy példával szemléltette ezt. Ha egy homogén gyermekcsapat egyik fele kék, a másik piros kendőt kap, igen rövid időn belül két táborra szakadnak, éles versengés, ellenségeskedés alakul ki közöttük. Ilyenek vagyunk. Ebből adódik az is, hogy a hasonló sorsú emberek hamar egymásra találnak, jobban megértik egymást. De óhatatlan az is, hogy ezzel magukat zárják ki, vagy őket zárják ki mások.
A rákellenes liga alapítóit az az összefogás és egymás elfogadására való törekvés vezethette, hogy a bajt minél hatékonyabban megelőzzék, és tegyenek a betegséggel járó elmagányosodás és a közben kialakult lelki betegség ellen.
Palánki Ferenc megyéspüspök azzal kezdte köszöntő gondolatait, hogy a rák, mint betegség nagyon rossz dolog, és utalt az Amikor rossz dolgok történnek jó emberekkel című könyvre. Sokszor föltesszük a miérteket: Miért történnek rossz dolgok jó emberekkel?
A szerző erre a miértre azt írja, hogy nem tudjuk a választ, de a kérdés az: Amikor jó emberekkel rossz dolgok történnek, azok megmaradnak-e jó embereknek?
Az embernek ehhez nagy segítségre van szüksége, amelyet az orvosoktól, ápolóktól, tudósoktól vár. A könyv szerzője azt is írja, hogy az Isten válasza az ember imádságára egy másik élő ember, azok, akik azon dolgoznak, hogy meggyógyítsák a betegeket.
Legyünk Isten szeretetének válaszai, hogy küldhessen bennünket azokhoz, akik bajban vannak, betegséget, a szenvedés keresztjeit hordozva hasonlítanak Jézus Krisztushoz – fogalmazott a megyéspüspök.
Fekete Károly református püspök arról beszélt, hogy a férfiak el sem tudják képzelni, mit jelent az emlőrák. „Lehet, hogy imádkozunk ilyen betegért, de valójában nem tudjuk, mit jelent. Csak tisztelettel tudunk nézni azokra, akik el tudják fogadni magukat, felül tudnak kerekedni azon, hogy így is ugyanazok, mint korábban” – fogalmazott a püspök, majd egy már gyógyult ismerőséről beszélt, akinek a szanaszét levő családja a betegsége alatt összefogott, így az a gyógyulás egyik tényezője volt. A betegség megszervezte a családot. Ez a beteg asszony akkor került igazán közel az Úristenhez, amikor a legnehezebb napokat élte át, mint ahogyan az evangéliumban olvassuk: „Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot” (Mk 5,33).
Ez az asszony is elmondta Jézusnak a teljes igazságot, hogy ő hogyan nem tett meg mindent azért, hogy ez ne következzen be, és hogyan tett meg sok mindent, hogy ez ne fokozódjon, és ezért elkezdett magára vigyázni. Az odafigyelés azt eredményezte, hogy meggyógyult. Mindez tíz éve történt, és azóta is egészséges.
Jézus azzal fejezte be ezt a történetet: „Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!” (Mk 5,34).
A rendezvényt Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke nyitotta meg, és köszönetet mondott a debreceni alapszervezetnek, akik olyan segítő közösséget alkotnak, amely az évek során nélkülözhetetlenné vált az egészségfejlesztésben, hidat képezve a betegek és az egészségügyi személyzet között.
Az elnök rámutatott, hogy minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja. A sokak által ismert rózsaszín szalag a korai felismerés fontosságára és a betegség megelőzésére hívja fel a figyelmet, mert az időben felismert betegség a legtöbb esetben gyógyítható. Statisztikai becslések alapján 2040-re megduplázódik az újonnan diagnosztizált daganatos betegek száma. Ezen túlmenően a betegek közel 60-70 %-a meggyógyítható, vagy legalábbis a betegség krónikussá tehető.
Az alapítvány elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem alapítói, tulajdonosi és fenntartói jogokat gyakorló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma minden egészségügyi ellátást érintő döntésekor próbálja megteremteni és javítani a gyógyítás, kutatás, oktatás optimális feltételeit.
Kossa György személyes tapasztalatát is megosztotta a jelenlévőkkel. Nagyszüleit és szüleit igen korán elveszíttette rákos megbetegedés miatt. Édesanyja a betegágyán azt mondta neki: „Kisfiam, az élet nagyon gyorsan elmegy, éld meg a mindennapokat, és legyél mindig ember, minden körülmények között.” Sokszor a betegség az ápolás, a gyógyítás során erőt is ad a családnak a – fogalmazott Kossa György.
Dr. Széles Diána, Debrecen alpolgármestere házigazdaként fogadta a szimpóziumot. Hangsúlyozta, minden nyolcadik nő érintett ebben a betegségben, és nagyon fontos, hogy foglalkozzunk magunkkal, mert ha nem tesszük, akkor családok mehetnek tönkre. A nő a család motorja. Ha egy nő kiesik a családból, akkor a melegség szűnik meg a családban.
A rendezvényen ezután előadások hangzottak el, majd a „Rózsaszín Séta következett a Kossuth térre, és zenés elcsendesüléssel záródott a református Nagytemplomban.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
