A polgári egyházközség a város szívében található Kálváriadomb Szűz Mária tiszteletére felszentelt kápolnájának 255. évfordulóját ünnepli szeptember 15-én, vasárnap10 órától. A búcsú a Fájdalmas Szűzanya (szeptember 15.) és a Szent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.) ünnepéhez kapcsolódik.
A búcsúi szentmisét Alpek Gergely budapest-terézvárosi újmisés káplán atya mutatja be, amelynek végén újmisés áldásban is részesíti az ünneplő közösséget. A búcsúra mindenkit szeretettel várnak!
Az imádságos ünnepi alkalom Mária-köszöntő énekes áhítattal kezdődik 10 órától a templomban. Ezt követően napközi imaórát imádkoznak, orgonán közreműködik Máté Gábor turai egyházzenész.
A templomból 10:40-kor indul a körmenet a 255 éves Kálvária-kápolnához, ahol a búcsúi szentmise 11:00 órakor kezdődik.
A Kálvária-búcsú előkészületi munkálataiba a város önkormányzata is bekapcsolódott, tereprendezéssel, festéssel segítették az egyházközséget, hogy minél méltóbb környezetben ünnepelhessenek.
A kolerajárvány megszűnésének emlékére épült fogadalmi kápolna búcsúján a hívek a hagyománynak megfelelően fekete ruhában vesznek részt. A nagy járványok idején tették ezt a fogadalmat, amikor szinte állandóan szólt a lélekharang, és a település folyamatosan gyászolt.
Gróf Széchenyi István is imádkozott a polgári Kálváriadomb kápolnájában. Széchenyi István a Tisza-szabályozásának ügyében 1846. augusztus 25-én Pietro Paleocapa, velencei királyi főépítésszel Polgárra érkezett, ahol gróf Andrássy Gyula várta őket, majd Makó János egykori törvénybírónál ebédeltek, Széchenyi szállást is Makó János házában kapott.
Széchenyi István több napot töltött Polgáron, a naplójában is említést tett a polgári látogatásáról, és megjegyezte, hogy találkozott a helyi plébánossal, Nagy Balázzsal, aki jól ismerte Széchenyi politikai írásait. Széchenyi ez idő alatt a polgári Kálváriadombon épült kápolnában szentmisén is részt vett.
***
Polgár város történelméhez szorosan hozzátartozik a központtól néhány száz méterre, a dombon álló barokk stílusban épült Kálvária-kápolna. A legenda szerint a város közepén elhelyezkedő, korábban temetőként működő több hektárnyi területű kálváriadombot az 1873. évi kolerajárvány megszűnésének emlékére, fogadalomból építették meg.
A Kálváriadombon található a térben elhelyezett 12 stáció, amelynek fülkéit kívülről vasöntvények díszítik, belülről sárgaréz dombormű található a keresztút ábrázolásával. Még a stációk után 1874-ben építették meg a siralomvölgyet és a Golgota három keresztjét is. A stációkat később 1969-ben, majd 1994-ben újították fel.
A bejárattól balra egy háromszögű obeliszk látható, amelyet dr. Kovács Mátyás kanonok, polgári jobbágyszülők gyermeke állíttatott szülei emlékére 1841-ben. Az obeliszk felső részén egy-egy domborművet láthatunk, amelyeken, Szent József a gyermek Jézussal, Krisztus feltámadása és Szent Erzsébet a koldussal van ábrázolva.
Továbbhaladva jobbra bazaltkőből készült kereszt látható, készítője ismeretlen. A Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnát a pestistől való szabaduláskor Polgár települése állíttatta 1769-ben. A későbbi felújítás a Kálvária építésének idejére (1873-1874) tehető, amelyet a polgári hívek 1954-ben újjáépítettek a Mária-év emlékére. A kápolna oltárképe a 12 éves Jézust ábrázolja. Az előző, Mária bemutatása műemlék oltárképet korábban elvitték, azóta sem került vissza. A kápolnával szemben a Fájdalmas Szűz kőből faragott szobra áll. A szobor 1907-ben eredetileg a hármas kereszt szószéke elé lett helyezve. A Hétfájdalmas Mária szobor mindig segítője, bátorítója és védelmezője volt Polgár hitben élő lakosainak.
A gyalogos út végén, 13 lépcsőn lefelé menve következik a siralom-völgye. Ez már egy mélyebb fekvésű hely. A sziklába vésett sír egyik oldalán Szent Mihály mészkőből készült szobra áll, mészkőből készült kivont karddal, pajzsán a szokásos „Quis est ut Deus?” – „Ki olyan, mint Isten?” felirattal. A sír másik oldalán lévő szobor Máriát ábrázolja. A siralomvölgy mögötti szabad terület után a Kálváriadomb legmagasabb pontja következik egylépcsős emelvénnyel, szószékkel és hármas-kereszttel Ez a szabadtéri misék színhelye.
A hagyomány szerint a szeptemberi Kálvária búcsún csak fekete ruhában lehet megjelenni. A nagy járványok idején tették ezt a fogadalmat, amikor szinte állandóan szólt a lélekharang, és a település folyamatosan gyászolt.
Kártik Emerencia nővér mindössze 9 éves volt, amikor családja elhatározta, hogy visszatérnek Amerikából. Három aprócska ágat egy akác, egy hárs és egy királytövis ágat hoztak magukkal az új élet szimbólumaként. Az egy hónapig tartó hajóút során a vizes anyagba betekert faágak gyökerét szájukban összegyűjtött vízzel itatták. A polgári Kálvária hármas keresztje mellett gyökeret eresztett hársfa immár magyar földön folytatta növekedését, hosszú évtizedeken át teremte a hit gyümölcseit. Kártik Emerencia nővér 93 éves korában távozott közülünk. A kezükkel ültetett hársfa, amely mintegy szimbólumként összekapcsolódik a nővér életével, végérvényesen a helyére került ide, Krisztus áldozati oltárát és szentségtartót készítettek belőle, hogy örökre szolgálja az Urat.
Forrás: PolgárTárs, Polgár város lapja
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
