Molnár József László digitális kommunikátor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) tagja tartott előadást a mesterséges intelligenciáról (a továbbiakban MI), az értelmi-, érzelmi-, spirituális intelligenciáról, valamint a digitális állampolgárságról augusztus 26-án Debrecenben, a Megtestesülés-templomban megrendezett egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen.
Az egyházmegyei tanévnyitóról szóló beszámolót ITT, Palánki Ferenc megyéspüspökbek az új tanév vezérgondolatáról szóló elmélkedését pedig ITT olvashatjuk.
Molnár József előadásának bevezetőjében mindjárt egy meghökkentő példával érzékeltette az MI kérdésének veszélyét. A tanévnyitó reggelén a Facebook oldalon egy hirdetéssel találkozott, amelyben Erdő Péter bíboros egy gyógyászati terméket reklámozott. Látható az ő arca, hallható a hangja, és arról beszélt, hogy annak a gyógyászati terméknek köszönheti az egészségét, és amióta ezen terméket használja, azóta újra boldognak érzi magát. A videón az ő hangján szól, de olyan mondatokat mond, amelyeket ő nem mondana.
Ez az a világ, amit az online térben fake news-nak, hamis információnak neveznek, amikor egy archoz hozzárendelik a generált hangot, vagyis az MI generatív hangmodelljeinek egyikét, és az ő hangján elhangzik egy reklámszöveg.
Maga a videó láthatóan amatőr, a szájmozgás és a mondatok, a hangsúly és a mosoly nincsenek szinkronban egymással. De ha egy mobil telefonon megnézzük, csak azt látjuk, hogy a bíboros egy terméket reklámoz.
Ebben vagyunk most, ez egy friss hír. Eljött az az idő, amikor ezt már gond nélkül bárki megteheti, és pontosan tudjuk, hogy aki ezt elindította az online felületen, annak semmilyen jogi következményekkel nem kell számolnia, hiszen abszolút el lehet tűnni az online világban mindenféle felelősségre vonás nélkül – fogalmazott Molnár József, aki teológiát és filozófiát is tanult, 15 éven keresztül részben egy szoftverfejlesztő cég tulajdonosaként, részben pedig jelenleg a NHIT tagjaként foglalkozik digitalizációval, így rálát erre a világra.
Felmerül a kérdés tehát, hogy miért kell foglalkoznunk a mesterséges intelligenciával? Az előadó örömmel vett részt a szentmisével egybekötött egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen, amely olyan volt számára, mint egy lelkigyakorlat, és hozzá is tette, hogy ezek azok az alkalmak, amelyek mindig meg fogják törni a digitalizáció és az MI okozta nagyon komoly problémákat. Ezekben a közösségekben fogjuk tudni letenni azokat az alapokat, amire föl lehet építeni újra és újra a hitünket, amit a digitalizáció az elkövetkezendő évtizedekben támadni fog.
Ezután az előadó öt tételmondatot fogalmazott meg ebben a kérdéskörben, amin mindenképpen érdemes elgondolkozni.
1. A mesterséges intelligencia nem intelligencia. Az intelligencia nehezen megfogalmazható a különböző tudományok, a filozófia, pszichológia, szociológia, stb. által. Az elmúlt 150 évben megbirkóztak a fogalmommal, de abban a formában, ahogyan mi természetes módon értjük az intelligenciát, úgy biztosan nem intelligencia.
2. A digitális világ nem a valóság része. Csupán abban az értelemben tekinthető valóságos létezőnek, hogy a technológiai eszközök ténylegesen léteznek, mint a fizikai és matematikai törvényen alapuló tárgyak. Az ezeken futó digitális világban az ember által megélt tér és megélt idő nem létezik. Fontos, hogy ezt értsük!
3. A mesterséges intelligencia nem technológiai kérdés. Technológiai értelemben a MI-t fejlesztik sokkal gyorsabban, hatékonyabban, mint gondolnánk. Ezt a technológiai fejlődést mi nem fogjuk tudni megállítani, sőt nincs társadalom, ország, kormányzati hatalom, amely bármilyen módon ezt a fejlődést fékezni tudná. Ezért a MI etikai, filozófiai, teológiai kérdésnek fog megmaradni az életünkben és nem technológiai kérdésnek.
4. A mesterséges intelligencia teljesen új típusú válságot idéz elő. A válság alaptényezője az eddig ismert szubjektum felszámolása. Az ember agyi, idegrendszeri, pszichikai fejlődése természetes időben és természetes szociológiai közegben történt eddig, mostantól a digitális világ exponenciális fejlődési íve ezt a természetes keretrendszert roncsolja. Freund Tamás agykutató, az MTA elnöke beszél arról, hogy a digitalizált világ és eszközeinek a halmaza milyen hatással van az agyi tevékenységünkre. Az agykutató kutató munkája alatt előfordul, hogy 15-35 perc után késztetést érez arra, hogy megnézze az okos eszközét, kapott-e üzenetet, e-mailt, stb., ő, aki pontosan tudja, hogy milyen káros hatásai vannak. Ez a veszély fenyeget bennünket.
5. A mesterséges intelligencia és a digitális világ a személyiségünket, a napi életet megélt személyünket támadja. Az ember által kreált digitális világ személytelen és semleges, melynek következménye, hogy a benne élő ember fájdalmasan magányossá válik. Az ember legfontosabb személyes mozdulata az üdvtörténete, a személytelenné tett világ az egyén és a közösség üdvtörténetét támadja.
Az előadó arról is beszélt, hogy milyen fogalmak befolyásolják a gondolkodásunkat a MI kapcsán, melyek a digitalizáció áldásai, veszélyei, valamint arról, hogy milyen védekezési módszereink vannak.
Az első fogalom maga az intelligencia. A tudomány 150 éve foglalkozik ezzel a fogalommal, szerették volna bevonni a tudományosan vizsgálható fogalmak köré, ezért létrehozták az IQ-teszteket, hogy mérhető is legyen. Majd 1949-től kezdenek foglalkozni azzal, hogy megpróbálják definiálni az intelligencia fogalmát, de a mai napig nincsen konszenzus az intelligencia fogalmáról, amit azért folyamatosan mérnek az IQ tesztek sokaságával.
Később született az intelligenciát meghatározó olyan definíció, amely majdnem megállja a helyét. Eszerint az intelligencia egy adott kulturális, vagy kollektív kontextusban értékelt javak előállítására irányuló problémamegoldó képesség.
Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok intelligens ember él közöttünk, és sokaknak magas az IQ-ja, de a kutatók azt is fölfedezték, hogy ezek az emberek nem biztos, hogy boldogok, vagy sikeresek.
Az intelligenciának vannak további rétegei, amely akár boldoggá, sikeressé, vagy bármilyen értelemben pozitívvá teszi az életünket. Ezért elkezdtük elkülöníteni a különböző területeket: a kognitív-, az érzelmi-, a társadalmi és a spirituális intelligenciát. Vannak kutatók, akik ezeken túl még 30-40 intelligenciaréteget tudnak definiálni.
A kognitív intelligencia általános mentális képességet mutat, ebben van következtetés, tervezés, problémamegoldás stb…
Vannak viszont feltűnően intelligens emberek, akik a társadalomban, vagy személyes interakcióban, egy kapcsolatban nem állják meg a helyüket. Az ő érzelmi intelligenciájuk, az empatikus készségük nagyon alacsony.
A mi érzelmi intelligenciánk, akkor teljes, ha megvan bennünk az az empatikus készség, amely nemcsak arról szól, hogy fölismerem a másik személyének a fájdalmát, hanem át is tudom élni azt. Akinek gyermeke van, megtapasztalta, hogy valódi fájdalmat okoz neki a gyermeke bánata. Ez egy óriási különbséget mutat a MI és a bennünk dolgozó érzelmi intelligencia között.
Kutatók társas intelligenciáról is beszélnek, hiszen nagyobb közösségekben belehelyezkedve a közösségbe, átélhetjük az ott áradó hangulatot. Pl. az ember fölveszi a templomban helyet foglaló közegnek az üzenetét, és meghatódik a közös éneklés során.
Ahhoz, hogy magát az intelligenciát egyben lássuk, szükséges a spirituális intelligencia. Mindannyiunk életében vannak olyan barátok, közeli-távoli ismerősök, akik mélyebb lelki, imádságos életet élnek. Vannak, akik sokkal nyitottabbak a transzcendensre, a spirituális üzenetek felfogására. Ez a spirituális intelligencia.
Szükségünk van érzelmi intelligenciára, vagyis EQ-ra is.
Az SQ (spirituális intelligencia) segítségével tudjuk eldönteni, mi a jó és a rossz, a helyes és helytelen cselekvés. Ennek a képességünknek köszönhetjük, hogy képesek vagyunk önmagunkat gyógyítani, vágyainkat, késztetéseinket egy fontosabb, magasabb rendű cél érdekében elhalasztani. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az SQ a bölcsességünk és a lelkiismeretünk.
A különböző vizsgálatok során megfigyelték az elmélkedő, imádkozó emberek agyműködését is, és döbbenetes felfedezésre jutottak. Mindenkinek az agyában van olyan agyi terület, amely felel a spirituális intelligencia megnyilvánulásáért, vagyis a spirituális intelligenciának van agyi központja.
Molnár József a kutatásai során az egyik szentmisén döbbenetes felismerésre jutott. Az Újszövetségi Szentírásnak van egy szava, amely a teljes, általunk most felvázolt: kognitív-, érzelmi-, társas spirituális intelligenciát lefedi. Ez pedig a γινώσκω (ginószkó): ismerni, megismerni, tudni ige, amely az Újszövetségben János evangéliumában fordul elő a leggyakrabban.
„Én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek, mert bennetek van és bennetek marad. … Azon a napon majd megtudjátok, hogy Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek.” (Jn 14,16-17; 20)
Ez a szakasz utal a kognitív intelligenciára, mert megismerjük, megtudjuk, szellemileg agyban felfogjuk, benne van az érzelmi intelligencia, mert az érzelmekre, a lelki életünkre apellálva mondja, és benne van a társas intelligencia, hiszen Szentlélekkel egyben fogjuk megismerni őt, valamint a spirituális intelligencia, hiszen végigkíséri magát az evangéliumi részletet, amely gyakorlatilag egy ima.
Nagyon fontos tehát tudnunk, hogy az evangélium nagyon pontosan definiálja a legszélesebb értelemben vett intelligencia fogalmat és ez a spirituális intelligencia nélkül nem áll meg.
Molnár József ezt követően beszélt részletesebben az MI fogalmáról, amelynek alapgondolata volt az agy működésének feltérképezése, leképezése, de ez nem járt sikerrel. Ezután az MI kutatók abba az irányba indultak el, hogy a gép nagy munkákat ismerjen föl, és ez alapján új megoldásokat tudjanak alkalmazni, pl. az embernél hatékonyabban el tud végezni egy szűken meghatározott feladatot, mint pl. az autóvezetést. Ez egy szűk MI alkalmazás, mert csak ezt a feladatot oldja meg, de soha nem fogja nekünk Arany Jánost idézni.
A következő lépés lenne az általános mesterséges intelligencia (AI) – ami még nem valósult meg –, ennek lényege, hogy a szűk intelligenciák egymással kommunikáljanak és komplex megoldásokat tudjanak alkalmazni az élet számos területére.
A mesterséges szuperintelligenciával (ASI) rendelkező számítógép pedig képes lenne az embert csaknem minden területen túlszárnyalni, többek között a tudományos kreativitásban, az általános bölcsességben és a társadalmi készségekben is.
Összefoglalva elmondhatjuk: A technológiai fejlődés sokkal előrébb tart, mint az MI etikai, jogi, szabályozási, filozófiai, és társadalomelméleti megközelítése/elemzése, és sokkal előrébb tart, mint a lelki, pszichiátriai, agyi, idegrendszeri feldolgozás. A technológia és a reflexió közötti szakadék folyamatosan növekszik!
Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a ChatGPT robbantotta fel most azt a divatot, hogy foglalkozzunk az MI-vel. Molnár József javasolta Prószéky Gábor, az MTA tagja előadásának meghallgatását, aki elmagyarázza, hogy a ChatGPT miért nem mesterséges intelligencia. A ChatGPT úgy működik, hogy szavakat írunk, mondunk, a rendszer ezeket bekódolja, elraktározza egy végtelen koordinációs térben, majd a sok-sok feldolgozott szóból, szövegből statisztikai alapon kidobja a szöveget és mond valamit. Az óriási mennyiségű digitális adathalmazban benne vannak pl. a Wikipédia tudományos szövegeitől kezdve a Messenger chates beszélgetések, és ebből állítja össze a szöveget. Ha pl. Arany Jánosról kérdezzük, lehet, hogy felsorol néhány kötetet, de a kérdésünkkel félre is vezethetjük, és azt is mondhatja, hogy Arany János a MTA elnöke volt. Ez azért történik meg, mert ez egy nyelvi modell, nincs világképe, csak szavakat rak egymás után statisztikai alapon.
A számítógép nem rendelkezik tudattal, de Harari szerint „ez sokkal ijesztőbb annál, mintha rendelkezne, mert anélkül fog tudni egyre több problémát megoldani helyettünk, hogy különbséget tudna tenni érzések, fájdalom, öröm, szeretet és gyűlölet között”.
Az MI-nek nincs világismerete, bezárkózik egy olyan világba, amihez nekünk teljesen más viszonyulási pontjaink vannak. A nagy nyelvi modellek igazi veszélye, hogy a nyelvünkből a logoszt fogja kilúgozni. A Logosz szó, az Ige, a kinyilatkoztatás, aki keresztény világunkban Krisztus. A nyelvi modellek segítségével a logosz került megtámadásra.
Megjelent a mesterséges tudattalan, amely azt jelenti, hogy a technológiai felkészültség meg van ahhoz, hogy minden, a gép előtt töltött pillanatunkról a mi tudatunkban nem rögzített tényeket tud rögzíteni az MI, és ha eljön az ideje, használni is fogja. A digitális tudattalan súlyosan fogja befolyásolni az elkövetkezendő éveket. Hol van az egyik menekülés? Eckhart mester így fogalmaz: „A lélek sokkal szorosabban egyesül Istennel, mint az emberben a test és lélek.” Nem kell félni, mert a lelkünk sokkal közelebb van a Teremtőnkhöz, mint egyébként a testi, fizikai életünket befolyásoló eszközökhöz, az MI-hoz. Ez fog minket megmenteni.
A digitális világ nem a valóság része. Nem tudjuk eldönteni azt sem, hogy a megjelent fake news igaz-e vagy sem, kizárólag valós természetes intelligencia alapján fogjuk tudni ezt megítélni. Nem lesz más eszközünk.
A digitalizáció egyik legfontosabb iránya az, hogy folyamatosan beavatkozzon a mi valóság megismerésünkbe. Azt akarják nekünk eladni, hogy az agyunkban, a lelkünkben összemossuk a digitális világot az offline valósággal. Erős támadás ez.
Hogyan tudunk védekezni?
A digitális világ az, ahol a szent nem tud megnyilvánulni. A vallásos ember hitéletében a szent tér és a szent idő, a rítus ideje (szentmise) megtöri az életünket és a transzcendens valóság felé visz. A digitális világ erre alkalmatlan. Ha tehát védekezni akarunk a digitális világ ellen, akkor a szent időben szent térben kell lennünk.
A digitalizáció áldás-e vagy átok? Nyílván sok pozitív következményét ismerjük, pl. a GPS elnavigál a megadott helyre, de ugyanakkor azt is érezzük, hogy 15 évvel ezelőtt sokkal jobban működött az agyunk, amikor térkép alapján találtunk el az utazási célunkhoz.
A „Z” generáció egyetemista tagjai között végeztek felmérést, és a fiatalok elgondolása szerint napi szinten 2 órát használják az okos eszközeiket. Mindezt tüzetesebben megvizsgálva kiderült, hogy ez napi 7-8 órát, hétvégén 10 órát jelent. Minden MI alapú alkalmazás azt finomítja, hogyan húzza be a felhasználókat még jobban a digitális térbe. Ezért veszélyes az MI, nem pedig azért, mert matematikai példákat old meg.
Már 2012-ben azt is bizonyították, hogy a számítógép milyen agyi, idegrendszeri elváltozásokat okoz.
Van-e esélyünk védekezni az MI és a digitális világ ellen? A digitalizáció mindig velünk lesz, ezt már nem fogjuk megúszni. Az okos telefonunk alkalmas lesz arra, hogy a személyünket azonosítsák, lépésről-lépésre olyan megoldásokat fog tudni csinálni, amivel sok mindent kivált az életünkből, támogatni fog pl. a hivatali ügyek intézésében. A digitális állampolgárság még abba az irányba megy, hogy az összes adminisztratív terhünket csökkentse. De hiába vannak tiltások, mindig lesznek, akik MI-t fejlesztenek, és ezt a fejlődést nem követi sem jogi, etikai, sem emberi kontroll. Senki nem ellenőrzi a hatását a mindennapi életünkre.
Megállítani nem tudjuk. Védekezés az iskolai okostelefon tiltás is.
Ha csak egyetlen percet, vagy öt órát is nyerünk, amit nem a social média felületen tölt a gyermek, az már nyeremény, és a gyermek idegrendszeri, agyi fejlődésében fontos hat óra lesz. Ha pedig elkezdenek könyvet olvasni, akkor az kiváló hadviselés lesz a digitalizáció ártalmai ellen.
Minél többet tudunk hatni a spirituális intelligenciára, minél több időt töltünk el a szent térben és a szent időben, annál védettebbek leszünk a digitalizációval szemben – zárta előadását Molnár József digitális kommunikátor.
Kovács Ágnes – Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
