Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Szent István búcsúi szentmisét mutat be Nagybányán, a Szentháromság-templomban augusztus 18-án, vasárnap, magyar idő szerint 18:00 órától.
A szentmisét élőben közvetíti az egyházközség You-Tube csatornája:
https://www.youtube.com/@szentharomsagnagybanya4575
***
Nagybányán a megújuló régi városközpont tőszomszédságában, az egykori Cinterem területén találhatók a Szentháromság plébánia ékességei: a Szent István torony és a több mint 300 éves barokk stílusban épült Szentháromság plébániatemplom, amely a város egyik legértékesebb műemléke és Erdély legrégebbi barokk temploma.
A 45 méter magas Szent István torony, körbefutó kilátó folyosójával és sisakfedelével a nagybányai városkép emblematikus műemléképülete, melyet Közép-Európa egyik legszebb rozettája ékesít. A Szentháromság-templom a korabeli építészeti ízlésnek megfelelően kéttornyú barokk épület.
A barokk építészet a XVIII. században terjedt el Európában, jellegét általában helyi hagyományok, tendenciák befolyásolták, ugyanakkor maguknak az építőknek is gyakran meghatározó szerepük volt.
A nagybányai Szentháromság-templom zömében a barokk spanyol változatához áll legközelebb. Vaskos falpillérei, párkányokkal tagolt, tömzsi, alacsony tornyokkal övezett homlokzata bástyaszerű stabilitást, jól kiépített rendszert, biztonságot és harmóniát sugall minden részletében.
A bejárat feletti díszes márványtábla a templom alapítására és építésére utal. A homlokzat külső szobordíszei ember nagyságú szenteket ábrázolnak.
Barokk pompa, széles, gazdag profilú koronázó párkányok, kifinomult ornamentika, elegáns fejezetű falpillérek özöne fogadja a templomba belépőt. A templom ornamentikáját az aradi Milltahler testvérek újították fel a múltszázad nyolcvanas (1982-1983) éveiben.
A színek egysége visszafogott, és szinte észrevétlenül simulnak ebbe a környezetbe a gyönyörűen díszített mellékoltárok, a minőségi oltárképek, a szószék.
Az oltárképek a XIX. század közepe táján készültek, Mezey József (1823-1882) alkotásai, míg a szentély nagy falfestménye (70 m2), 1930 körül készült és a keresztút képeivel együtt Kiss Károly (1883-1953) alkotása. A hegyi beszédet ábrázoló freskó a nagybányai szabadiskola színvilágára emlékeztet, és szinte sugallja Jézus Krisztusnak a boldogságról szóló tanítását.
A hat mellékoltár képeit – Szent István, Madonna, Nepomuki Szent János, Szent József, Golgota, Loyolai Szent Ignác – Mezey József festette 1853-ban, aki 48-as múltja miatt kényszerült elhagyni a fővárost, s több mint 50 oltárképre kapott megrendelést a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyétől.
Ugyancsak Mezey József nevéhez kapcsolódik a szentélyben látható Szentháromság főoltárkép is, melyet 1863-ban festett, egyidőben a szentély jobb oldalán elhelyezett, Szent Pétert ábrázoló ovális alakú festménnyel. A baloldalon látható Immaculata képet 1854-ben festette Bertóti Franciska megrendelése alapján.
A képek eredetére utaló adatok hitelességét Smoczer Ignác egykori plébánosnak a „Historia Domus”-ban tett feljegyzései igazolják.
A templom építése az 1687-ben Nagybányán megtelepedett jezsuitákhoz kapcsolódik.
Hittérítő tevékenységüket nagyban gátolta, hogy egyetlen templom, épület sem állt rendelkezésükre, ugyanis az 1711-ben végleg visszakapott Szent Márton- és Szent István templomok ismételt villámcsapás martalékaivá váltak.
1714-ben a jezsuiták megkapták Matyasovszky László nyitrai püspök alapítványát (50.000 aranyforinttal), amely és egyéb adományok segítségével 1717-ben az egykori Szent Márton templom helyére lerakták a Szentháromság templom, valamint a Residentia rendház alapját. A jezsuita rend feloszlatása után (1773) a Szentháromság-templom Mária Terézia kegyéből átadatott a híveknek plébániatemplom rendeltetéssel (1786).
Forrás: Nagybányai Szentháromság Plébánia
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
