Az augusztus 3-án elhunyt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök atya temetése augusztus 12-én, hétfőn, azaz ma, a 11 órakor kezdődő, érte felajánlott gyászmisét követően van a szegedi dóm altemplomában.
Gyulay Endre 1987-2006-ig szeged-csanádi megyéspüspök a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hajdú-bihari területének főpásztora is volt 1993. május 31-ig, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításáig. Ő fogadta Szent II. János Pál pápát a Szentatya első magyarországi látogatásakor, 1991. augusztus 18-án, Debrecenben, az ökumenikus imaórán. Szent II. János Pál pápa az 1991-es magyarországi látogatását követően 1993. május 31-én, a pünkösd ünnepén kelt „Hungarorum gens” kezdetű bullájával hozta létre a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét az egri érsekség keleti és a szeged-csanádi püspökség északi területeiből.
„Minden mögött ott van Isten kegyelme. Csodálatos rátekintetni, hogyan készítette és vezette az életemet. Akit hívnak, annak menni kell.”
Az alábbiakban Fodor András nyugalmazott püspöki helynök, plébános személyes hangvételű írásában búcsúzik az elhunyt Gyulay Endre püspök atyától.
Isten áldjon, Püspök atya!
Négy éves koromtól kezdve majdnem minden nap ott térdepeltem nagymamám mellett a röszkei Szent Antal-templom áldoztató rácsánál, és méltatlankodtam, hogy én miért nem áldozhatok. Már nagycsoportos óvodáskorú voltam, amikor újmisésként Gyulay Endre került Röszkére káplánnak. Ministránsként neki is panaszkodtam emiatt. Megígérte, hogy megbeszéli Boris István plébános úrral, és néhány nap múlva közölte, hogy 1954 tavaszán, ha felkészülök, elsőáldozó lehetek. Én még nem tudtam olvasni, de ahogyan a ministráns (latin) imákat megtanultam édesanyám ajkáról, úgy az elsőáldozásra is felkészültem.
Néhány nappal az elsőáldozás után, az egyik hétköznapi szentmiséről hazafelé menet, átmentem a Jugoszláviába menő tehervonat egyik kocsijának fékező fülkéjén, mert elállta azt az utat, ahol gyalogosan át szoktam menni a vasúton. A másik oldalon katonák vártak és elkaptak, mert szerintük súlyos hibát követtem el. Ők már átvizsgálták a vonatot, az hamarosan indult Jugoszláviába. Bevittek az őrsre és addig ijesztgettek, hogy végül kimondtam utánuk egy káromkodást, amit feltételül szabtak az elengedéshez. Sírva jöttem ki tőlük és nem mertem hazamenni, mert úgy éreztem hatalmas bűnt követtem el. Visszamentem a tisztelendő bácsihoz, hogy meggyónjam a gyávaságomat. Szent Tarzíciusz hősiessége elillant belőlem, káromkodtam, megtagadtam Jézust. Tisztelendő bácsi feloldozott, de megnyugtatásul azt is közölte velem, hogy ezt a bűnt nem én követtem el, hanem azok a katonák, akik erre kényszerítettek.
Már kecskeméti piarista diák voltam, amikor Gyulay Endre a szomszéd tanyaközpontba, Domaszékre került plébánosnak, a zöldfási templomhoz. A kamaszkori elbizonytalanodások miatt hozzá jártam gyónni, problémáimat megbeszélni. Sokat segített a hivatástisztázásban.
Pappá szentelésem után nem sokkal ő került be a szemináriumba spirituálisnak. Bár én az ÁEH-val (Állam Egyházügyi Hivatal) kapcsolatos nézeteim miatt nemkívánatos személy lettem a szemináriumban, ő rendszeresen meghívott magához minden Szeged környéki papot, hogy lelkipásztori feladatainkról, hitoktatásról, ifjúságpasztorációs lehetőségekről beszélgessünk. A legtöbben alig vártuk ezeket az alkalmakat. Őt se kedvelte az AEH, azért volt rövid ideig egy-egy helyen.
1987-ben Gyulay Endre lett a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. Mint elődje, Udvardy József püspök atya, ő is szívén viselte a debreceni ifjúsági munkát. Minden évben eljött az ifjúsági találkozóra, amit Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének közelében lévő hétvégére szerveztem. Így is próbálta megelőzni, hogy az AEH fogást találjon rajtam a fiatalokkal való foglalkozás miatt.
Nem sokkal a rendszerváltás után a Svetits udvarán beszélgettem megyéspüspökömmel. A gimnáziumi évek alatt megismerkedtem a jezsuita lelkiséggel. Kispapként pedig évente végeztem nyolcnapos lelkigyakorlatot páter Mócsy Imre SJ vezetésével. Vonzást éreztem a rendbelépés iránt, ezt beszéltem meg főpásztorommal. Végig hallgatott és azt válaszolta, hogy szívesen elenged, ha oda érzek hívatást, de gondoljam meg, legalább kilenc év, amíg örök fogadalmat tehetek. Az egyházmegyében most nagyobb szükség lenne rám. Néhány napos belső küszködés és ima után jeleztem neki, hogy maradok az egyházmegyében. Akkor még egyikünk sem gondolta, hogy néhány év múlva Debrecen központtal egy új egyházmegye születik.
Püspök atya, hálás vagyok érted a mennyei Atyának, és mindazért, amit általad kaptam tőle. Hiszem, hogy már jó „társaságban” vagy és remélem, ott én is örök tagja lehetek majd veled együtt Jézus Társaságának!
Hajdani ministránsod, paptestvéred – Fodor András
*
Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán. Szegedi piarista diák volt, majd a Szegedi Hittudományi Főiskolán végezte teológiai tanulmányait 1948 és 1952 között. A szegedi székesegyházban szentelték pappá 1953. június 7-én.
1953–1955-ig Röszkén, 1955–1957-ig Ásotthalmon, 1957–1960 között Gyulán szolgált segédlelkészként. Kinevezett plébános volt 1960-tól 1963-ig Domaszéken, 1963 és 1970 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató 1970-től 1972-ig Makón.
1972-től retorikát tanított és lelki igazgatóként tevékenykedett a Szegedi Hittudományi Főiskolán és a papnevelő intézetben. Ezalatt az egyházmegyében megszervezte az ifjúságpasztorációt. Munkálkodása nyomán született meg a Szent Gellért-napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a tarjánvárosi plébánián, majd a dómban.
1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta, és a szegények pasztorációjával foglalkozott.
Szent II. János Pál pápa 1987-ben nevezte ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye élére; a püspökszentelést 1987. július 4-én ünnepelték a szegedi dómban. Gyulay Endre püspöki jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” (Surrexit… Nolite timere!).
1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.
Gyulay Endre közéleti író volt – számos újságba írt aktuális közéleti cikkeket, és tévényilatkozatai kapcsán a magyar püspökök közül a legismertebb közéleti szereplővé vált.
Püspöki megbízatását közel két évtizeden keresztül, 2006-ig látta el. 2006. augusztus 26-tól a Szeged-Csanádi Egyházmegye nyugalmazott megyéspüspöke.
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
