A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház anyja emléknapján, május 20-án Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök megáldotta a 13. század második felében épült Árpád-kori a román stílusú Nyírbélteki Nagyboldogasszony-templomot, amelyen külső felújítási munkálatokat végeztek el, az 1420 körül készült falfreskók feltárása, restaurálása a korábbi években már megtörtént.
A templom egy határon átívelő pályázatban újult meg, a felújítás lehetőségéért Molnár József plébános mondott köszönetet a főpásztornak az ünnepi szentmisén.
Palánki Ferenc püspök atya a szentmise elején megáldotta a vizet, majd áldást kérve meghintette vele a híveket és a templomot, hogy emlékeztessen bennünket a keresztségünkre, amely által Krisztusban a Szentlélek templomaivá lettünk.
A főpásztor a bűnbeesésről (Ter 3,8-15), valamint a Szűzanyáról (Jn 19,25-27) szóló – a szentmisén elhangzott – szentírási részek alapján arról a kimeríthetetlen titokról és mélységről elmélkedett, amelyet a Szűzanya hordoz.
A bűnbeesés után az Isten hívta az embert: „Hol vagy?” (Ter 3,9). A megtalált ember Mária. Ő az, akit az Isten megtalált, aki megmutatja mindannyiunknak, hogy milyennek kellene lennünk, milyen az igazi templom: szeplőtelen, bűntelen, méltó arra, hogy befogadja az Istent, hogy ő legyen a lépcső, akin keresztül Isten be tud lépni a világba. Így jöhetett el Jézus.
A főpásztor elmondta, hogy a teológia ősevangéliumnak nevezi a Teremtés könyvében található bűnbeesés történetét és ebben az Isten és az ember közötti párbeszédet. Ősörömhír, mert az Isten már akkor megjövendöli: „Az Úristen így szólt a kígyóhoz… Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba” (Ter 3,14-15). Tudjuk, hogy mindez Jézus Krisztusban történt meg.
Amikor Jézus a kereszten feláldozta magát értünk, beteljesült ez a jövendölés. Jézus a kereszten nekünk ajándékozta a saját édesanyját. A kereszt alatt ott állt Jézus kedves tanítványa, Szent János apostol, evangélista is, akire a haldokló Isten Király rábízta Máriát, a tanítványát pedig édesanyjára. Abban a tanítványban mi is Máriára lettünk bízva, és nekünk is gondunk kell hogy legyen arra, hogy Máriát befogadjuk.
Ezután a főpásztor arról beszélt, hogy miért van szükség Mária-tiszteletre, arra, hogy hozzá forduljunk imáinkkal, kéréseinkkel. Az ember különleges szeretettel van az édesanyja iránt. Püspök atya édesanyja 15 évvel ezelőtt hunyt el, de az iránta érzett különleges szeretete a mai napig benne él.
„Égi édesanyánk is a mennyben van, mennybevételét Nagyboldogasszony ünnepén tartjuk, ő lett az Angyalok Királynője, és különleges helyet tölt be a mennyországban, Isten tervében. Ha hozzá fordulunk, azt is megtapasztalhatjuk, hogy Istenhez, Jézushoz és Szűzanyához érzelmileg is kötődhetünk. A Szentlélek tesz képessé bennünket arra, hogy ebbe a szentháromságos szeretetközösségbe belekapcsolódjunk. Amikor elzarándokolunk Máriapócsra, vagy bármely Mária-kegyhelyre, mindig ezt érezhetjük át. Úgy fordulunk Máriához, mint égi édesanyánkhoz” – fogalmazott a főpásztor, majd záró gondolatában kérte a híveket, hogy ebben a felújított templomban gondolkodjunk el azon, hogyan lehetünk mi is templomok, a Szentlélek lakóhelyei, és hogyan tudunk egyre hasonlóbbá válni Máriához, olyan értelemben, hogy rajtunk keresztül is világra jöhessen az isteni szeretet.
Adja Isten, hogy ebben a templomban a hívek mindig átérezzék Isten jelenlétét, szeretetét és azt az örömet, hogy a szívükben vihetik őt tovább az életük során, valamint azt, ahogyan a szentek a Mária-tisztelet által célba érkeztek, ők is célba érkezzenek egykor, és eljussanak Isten országába. Mária mindig segíteni fog ezen az úton – zárta gondolatait Palánki Ferenc püspök atya.
Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
