Engedjük, hogy a Lélek sóhajtozzon bennünk, és megrendítsen a vezetésével felismert igazság – Homília Pünkösd ünnepére – 2024

Szentírási részek:
Olvasmány: ApCsel 2,1-11 Mindenki a saját nyelvén hallotta, amit beszéltek…
Szentlecke: Gal 5,16-26 Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően…
Evangélium: Jn 15,26-27; 16,12-15 … amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra…

Kedves Testvérek!
Pünkösdkor a húsvéti misztérium beteljesedését ünnepeljük. A szentmise kezdetén meghívott Szentlélek vezessen el bennünket a teljes igazságra, hogy ünneplésünk ne csak visszaemlékezés legyen, hanem itt és most a Szentlélek valós kiáradása. Az én beszédem és szentmise bemutatásom, valamint a jelenlévők gondolati és szóban, énekben kimondott imái mindnyájunkat a saját személyes nyelvén szólítsanak meg. Úgy gondolom, a jelenlévők többsége életében legalább egyszer volt már a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Kérem, idézzék fel az ottani közös ima, éneklés élményét! Ugye, hogy megragadott a körülöttem lévők imája és éneke, azoknak a „szavát” is értettük, akiknek az ajka nem mozdult, csak a könnyei csurogtak, és ők is értették az én néma, vagy hallható szavaimat. Testvéreim! Itt és most is megélhetjük ezt a pünkösdi csodát, csak engedjük, hogy a Lélek sóhajtozzon bennünk, és megrendítsen a Szentlélek vezetésével felismert igazság.

Mi az alapja ennek az itt és most lehetséges pünkösdi csodának? Azt mondta Jézus: „amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra.” Mi az a teljes igazság, aminek hallására a tanítványok még nem voltak elég erősek, amit csak a Szentlélek vezetésével ismerhetnek meg? Jézus megtestesülés előtti és mennybemenetele utáni: az Atya dicsőségében való, és az emberi természetet az örök dicsőségbe magával vivő élete.

Jézus tanítványai a megtestesült Fiút ismerhették meg, amíg vele voltak. Tanításának és tetteinek megértésében korlátozva voltak. Szenvedését és főként kereszthalálát kudarcként, vereségként élték meg. Szenvedése előtt ezt mondja nekik Jézus: „Ha eljön a Vigasztaló…, ő majd tanúságot tesz rólam.” A tanítványoknak a Szentlélek tanúságtételére van szükségük, ahhoz, hogy megértsék, Mesterük honnan jött és hová távozott, és ennek fényében értsék meg tetteit és tanítását. Így vezeti el őket a Szentlélek a teljes igazságra, és teszi képessé őket a teljes igazságról való tanúságtételre.

Hasonló a helyzet velünk, Jézus mai tanítványaival is. A Szentírás rendszeres, figyelmes olvasásával megismerhetjük az emberré lett Krisztust, az ő Egyházának tanításából megismerhetjük az Egyház történelmét, de ez még nem a teljes igazság. Emberi logikánkkal ellentmondásokat fedezhetünk fel a Szentírásban, megbotránkozhatunk az Egyház bűnösségén, és a kereszténység kudarcának láthatjuk az Egyház mai helyzetét ebben a világban. Szükségünk van a Szentlélek tanúságtételére, hogy ne csak a megtestesült Krisztust ismerjük meg, hanem azt, aki öröktől fogva egy az Atyával, aki emberi testben bekövetkezett kereszthalálával megváltott minket, és emberi természetünket magával vitte az örök dicsőségbe. Szükségünk van a Szentlélek vezetésére, hogy megismerjük a teljes igazságot, és a megismert igazságról tanúságot tegyünk ebben a világban.

Azért ünnepeljük a pünkösdöt, azért hívjuk a Szentlelket, hogy erő töltsön el minket a magasságból, hogy legyőzzük a test kívánságait és teremni tudjuk a Lélek gyümölcseit, hogy megértsük a saját személyes nyelvünkön hozzánk szóló Istent, és mindenkinek a saját személyes nyelvén tudjunk tanúságot tenni róla, és arról a dicsőségről, amelyre meghívott minden embert.                        

Fodor András    
nyugalmazott püspöki helynök, plébános

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye