„Mert ha halálának hasonlóságában egybenőttünk vele [Krisztussal], úgy leszünk feltámadásában is” (Róm 6,5).
Horváth János címzetes apát, címzetes kanonok, kállósemjéni plébános 70. születésnapján, papságának 47. évében szentségekkel megerősítve, hosszú betegség után április 28-án hunyt el. János atyát május 2-án több mint ezren kísérték végső nyughelyére a geszterédi temetőben.
János atya nagy türelemmel viselte betegségét, ereje utolsó pillanatáig szolgált. Halála előtt egy héttel még maga is temetési szertartást végzett. Április elején a Geszterédről elszármazott papokkal együtt szentmisén emlékezett meg Kaszap Béla atyáról, a település elhunyt plébánosáról, akinek a papi hivatását köszönhette. János atya részt vett a közelmúltban megtartott ófehértói templomszentelésen, április első csütörtökén pedig az egyházmegyei Szent László Imaszövetség tagjaival imádkozott a püspöki szentmisén Leveleken. Most már János atya közbenjárását is kérhetjük a papi hivatásokért.
A koporsó beszentelési szertartását végezte és az engesztelő szentmisét bemutatta a Geszterédről elszármazott Felföldi László pécsi megyéspüspök Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök koncelebrálásával a geszterédi Szent Anna-templomban.
A szentmise homíliáját János atya kérésére Varga Lóránd demecseri plébániai kormányzó tartotta.
Varga Lóránd atya beszédének elején Horváth János plébános életútját mutatta be.
1954. április 28-án született Geszteréden. 1977. június 19-én szentelték pappá Egerben. Káplánként kezdte papi szolgálatát Füzesabonyban 1977–78-ban, majd folytatta Kisvárdán 1978–‘80-ban és Miskolc-Mindszenten 1980–81-ben. Plébánosként szolgált Tiszadadán 1981–91-ben, Nyírbátorban 1991–2008-ban, és Kállósemjénben 2008-tól haláláig.
Helyettes esperes volt 2007–08-ban és esperes 2008–21-ben. Betegségét türelemmel viselte.
A szónok ezután stílszerűen Szent Pio gondolatát idézte: „Ó, Uram! Múltamat irgalmasságodba, jelenemet szeretetedbe ajánlom, jövőmet gondviselésedre bízom!” János atya szívében különleges helyet foglalt el Pio atya. A világon elsőként ő építtetett templomot 1999-ben Nyírcsászáriban, az akkor még Boldog Pio tiszteletére. „A szenvedés a szeretet egyik legszebb megnyilvánulása. Igazán szeretni szenvedés nélkül nem lehet” Pio atya gondolatait János atya nemcsak gyakran idézte, hanem életre is váltotta.
„Megnyugosznak szenvedéseiktől, és elnyerik jó cselekedeteik jutalmát” (Jel 14, 13). Horváth János atya a 70. születésnapján a legszebb ajándékot kapta, a mennyei születésnapját – fogalmazott Lóránd atya a temetési beszédében, majd P. Fila Béla, A hetedik szoba küszöbén című könyvéből idézett: „Ki merem mondani, akkor élünk értelmesen, akkor élünk úgy, hogy érdemes legyen, ha egy magunkénak érzett feladatot elvállalunk, de úgy, hogy ez a feladat Istennel kapcsolatban van, ha összeköt engem Istennel.”
János atya Isten dicsőségére élte az életét. Lóránd atya beszédében részletesen bemutatta az elhunyt plébánosnak a szolgálata alatt végzett templom és közösségépítő tevékenységét. A plébános négy új templomot építtetett, több templom, plébánia felújításnál közreműködött. Fontos volt számára mások segítése is, és legalább 30 görög, római, református templom, köztük határon túli templomok építését is támogatta adománygyűjtéssel. A székelyek a közösségeik hatékony támogatásáért tiszteletbeli székely címmel is kitüntették.
János atya a civil társadalom megbecsült tagja is volt. 1990-ben Tiszadadán, a református többségű faluban a második legtöbb szavazattal önkormányzati képviselővé választották. 2017-ben a 40 éves papi szolgálata tiszteletére a megyei önkormányzat kitüntetését kapta, majd ugyanebben az évben Kállósemjén Díszpolgára címmel ismerték el munkáját. 2021-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetést kapta, 2022-ben pedig a szülőfaluja, Geszteréd Díszpolgára címet.
János atya soha nem ment szabadságra, de még szabadnapra sem, szabadidejét is a hívekkel töltötte: legalább 100 zarándoklatot szervezett és mintegy 30 ország kultúrájával is megismerkedhetett. Rómában, az Egyház szívében tíz alkalommal járt.
„Az elhangzott evangéliumban (ld. Mt 11,28)) az Úr meghív: »Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve! Én megnyugvást adok nektek.«. János atya az egész életed az Isten szerető jelenlétében telt el, a betegségeket mindig is türelemmel hordoztad. Gördültek feléd életedben akadályok és nehézségek, de az Úr szerető tenyerén átvészelted ezeket, mert hozzá mentél, ha fáradt voltál és terheket kellett cipelned, és felüdültél nála.
S hogy milyen pap voltál? Áldozatos, emberszerető, segítőkész, szerény, kapcsolatépítő, családokat látogató. S most mi jöttünk hozzád. Azért, hogy szeressünk, hogy kísérjünk Urunk elé, hogy múltadat irgalmasságába ajánljuk, mert mindig a jelenben éltél és jövődet gondviselésére bíztad. Így foglalta mindenható Istenünk keretbe e hetven esztendőt, amit ajándékba veled kaptunk” – zárta temetési beszédét Varga Lóránd atya.
A szentmise végén Simon Miklós országgyűlési képviselő a maga és családja, valamint a települések nevében is búcsúzott.
A szentmise után a temetési szertartást Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök végezte.
Megható pillanat részesei lehettünk, amikor a koporsót a Geszterédről elszármazott papok vitték ki a templomból, és a temetésen résztvevőkkel együtt kísérték ki végső nyughelyére, a geszterédi temetőbe.
Horváth János atya búcsúztatásán jelen voltak továbbá: dr. Krakomperer Zoltán általános helynök, püspöki irodaigazgató; Heidelsperger István püspöki helynök, esperes, plébános; Németh István püspöki titkár, Lengyel József esperes, plébános; Geszterédről elszármazott lelkipásztorok: dr. Törő András plébániai kormányzó, Nagy Tibor és testvére, Nagy Béla görögkatolikus parókusok; családtagok, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye és más egyházmegyék papjai, osztálytársak, Simon Miklós országgyűlési képviselő, János atya barátai, a Geszterédi Aranyszablya Társaság tagjai, az Egyházmegyei Karitász és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat e térségből érkező képviselői, a Kállósemjéni Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a geszterédi Tűzoltó Egyesület tagjai, János atya korábbi szolgálati helyeiről, valamint Kállósemjénből és Geszterédről érkező hívek.
Nyugodj békében, János Atya!
Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Simon Miklós országgyűlési képviselő Facebook oldala
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
