Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debrecen-józsai Szent György-templom új orgonáját áldotta meg a templom búcsúi szentmiséjén, április 28-án, dr. Törő András, az egyházközség plébániai kormányzója és Németh István püspöki titkár jelenlétében.
Az ünnepi liturgián részt vett: dr. Papp László, Debrecen polgármestere, Balázs Ákos önkormányzati képviselő, Juráskó Róbert önkormányzati képviselőjelölt, valamint az egyházközség hívei.
Az orgona beszerzése összefogásból – a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Debrecen város önkormányzata és a hívek támogatásával valósult meg –, amelyért Törő András atya mondott köszönetet a szentmisén.
Az olasz gyártmányú új orgona a régi templomból átkerült 30 éves elődjének egy modernizált változata. Hangszínekben is többet tud, és egy olyan komoly elektronikával rendelkezik, amely saját ízlésre tudja hangolni a regisztereket, képes akár autentikusan több száz évvel ezelőtti hangzást is megszólaltatni a középkori stílusban épült templomban. Az új orgonát Náray Máté kántor szólaltatta meg a szentmisén.
A búcsúi szentmisén átadták az egyházközség által 2016-ban alapított Szent György-díjat, amelyet évente adományoznak azoknak, akik az egyházközségért hosszú évek óta áldozatos szolgálatot végeznek. Az idei év díjazottja: dr. Újhelyi László.
Az egyházközség programsorozattal ünnepelte védőszentjének ünnepét. Bált rendeztek, rendhagyó férfitalálkozón pedig ellátogattak a józsai Árpád-kori Szent György-templom romjainak maradványaihoz. Az eseménysorozat záró alkalma a Szent György búcsú volt.
Palánki Ferencnek megyéspüspöki beiktatása (2015. november 14.) után az első jelentős eseménye volt az akkor újonnan felépült Szent György-templom felszentelése (november 22-én). Püspök atya a szentmise elején elmondta, hogy mindig örömmel érkezik az egyházközség alkalmaira, ünnepeire. Különösen kedves volt számára és büszkeséggel töltötte el a templom szomszédjában lévő Szent György Óvoda óvodásainak a szentmise elején bemutatott rövid műsora.
A főpásztor homíliájában az igazi szőlőtőről szóló evangéliumi részletről elmélkedett.
Jézus azért jött el erre a világra, hogy megdicsőítse az Atyát. „Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek” (ld. Jn 15,1-8) – idézett püspök atya az elhangzott evangéliumból és hozzátette, hogy a bőséges termés a szeretet gyümölcsei, és ezeket csak akkor tudjuk megteremni, ha valóban tanítványai leszünk Jézusnak. Hogyan kövessük Jézust?
Nagy a kísértés arra, hogy a dicsőségben, a hatalomban kövessük őt, amikor megmutatja isteni hatalmát a csodatettei révén. A kenyérszaporítás után Jézus elküldi a tanítványait a túlsó partra, mert az apostolok szerettek volna ottmaradni, még egy kicsit sütkérezni abban a sikerben, hogy Jézus ötezer embert jóllakatott. De Jézus azt mondja, hogy
nem evilági sikerekre kell törekedni.
Jézus követésében nap mint nap föl kell vennünk az élet nehézségeit, a keresztjeinket. „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen.” (Mt 16,24) Ki, vagy mi a mindennapi kereszt? Azok, akik mellettünk élnek, akiket szeretünk. Sokszor vannak nehézségek, súrlódások. Szent Pál apostol így fogalmaz:
„Viseljétek el egymást szeretettel” (Ef 4,2). Az eredeti szöveg szerint: „Szenvedjétek el egymást szeretettel.”
A másik ember bizony keresztet rak a vállunkra, de soha nem szabad elfelejteni, hogy Jézus bennünket nem a szenvedésre ítél, hanem arra hívott meg, hogy hasonlítsunk őrá, tanuljunk meg igazán szeretni. Úgy tudjuk megteremni a szeretet gyümölcseit, hogy ingyen, feltétel nélkül megtanulunk szeretni.
Jézus nem azért szeret bennünket, mert jók vagyunk, hanem hogy jók legyünk.
Felfogjuk a szeretetét, és szeretnénk erre válaszolni. Hogyan tudjuk viszonozni Jézus szeretetét? Úgy, hogy egymást szeretjük: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 15,12).
Sokszor belefáradunk ebbe a szeretetbe, de erre Jézus azt mondja: „maradjatok bennem”, miként a szőlőtő kiárasztja az éltető nedvet a szőlővesszőkbe, tőlem is úgy fogjátok kapni a kegyelmet, a segítséget, az életet. Ez nehéz, de szeretet nincs áldozat nélkül. Amikor meghozzuk az áldozatot szeretetből, akkor megkapjuk annak örömét, és azt a megelégedettséget, hogy Istenhez tartozunk. Isten szeret bennünket és az ő szeretetét tudjuk lehozni erre a földre.
Szent György vértanúról nem sokat tudunk. Vitéz volt, legyőzte a sárkányt, amely a mi életünkre is vonatkoztatható. Bennünk is sokszor föléled a gonosz, a sátán, az istenellenes erő, és ezt le kell győzni. Ezért jövünk a templomba, áldozunk, imádkozunk, hogy Jézusból merítsünk erőt.
Szent György vértanú ünnepén azt ünnepeljük, hogy benne Krisztus győzött. Barsi Balázs atya azt mondta, csak vértanú üdvözül. Szerinte kétféle vértanú van: az, aki a történelemben egy adott helyen, adott időben odaadja az életét a hitéért, a másik féle vértanú pedig az, aki nap mint nap odaadja az életét mások szolgálatára. Minden nap meghal önmagának, hogy másokért élhessen.
Horváth János atya ezen a napon, április 28-án, a 70. születésnapján átlépett a kapun. Kiváló pap és fehér vértanú volt. Minden nap azért élt, hogy a rábízottak közelebb kerülhessenek Istenhez.
Hálásnak kell lennünk a vértanúkért, és azokért, akik életük minden napján tanúságot tesznek Krisztus jelenlétéről, az ő szeretetéről. Hozzájuk kell hasonlítanunk, és erre kell törekednünk. Saját erőből nem megy, de Isten erejével, kegyelmével együttműködve nap mint nap le tudjuk győzni az önzést, és meg tudjuk valósítani a szeretet új, nagy és örök parancsát – zárta elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.
A Szent György-templom búcsúja szeretetvendégséggel zárult.
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
