Egyházmegyei Ministráns Találkozót tartottak április 13-án, Nyíregyházán, a Szent Imre katolikus köznevelési intézmény kápolnájában. A találkozó kezdetén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét, amelyen jelen volt Németh István püspöki titkár, a ministránsokat elkísérő lelkipásztorok: Juhász Imre, Zubály Lajos, Kálmán József, Bákonyi János plébánosok, Czele József káplán és a találkozó főszervezője, Szidor János káplán, ministráns referens.
A találkozóra érkező ministránsokat és a lelkipásztorokat Nagy Csaba iskolalelkész, plébániai kormányzó, Nagy Éva tanárnő és a „szentimrés” gyerekek fogadták.
Palánki Ferenc püspök atya a szentmisén elhangzott elmélkedésében a ministránsok az Istennek a közösségében, az Egyházban végzett szolgálata kiemelt szerepéről beszélt. A főpásztor először is utalt az elhangzott szentlecke tanítására (ApCsel 6,1-7), amely a diakónusok, vagyis a szerpapok kiválasztásáról szól. Az elhangzott szentírási szakasz tulajdonképpen az első diakónusszentelés történetét mutatja be, amikor „hét jó hírben álló, Szentlélekkel eltelt bölcs férfit” kiválasztottak, hogy gondoskodjanak a szegényekről, a közösség életének szervezéséről, és így az apostolok – akik arra kaptak küldetést, hogy dicsőítsék és élő szeretetkapcsolatban lehessenek az imádságon keresztül Istennel –, hitelesen hirdethessék az evangéliumot, Jézus tanítását.
Püspök atya rámutatott az első diakónusra, Szent Istvánra, aki az első vértanú is lett. István telve hittel és Szentlélekkel végezte a szolgálatát: a közösség életének szervezését, az élelem kiosztását, gondoskodott a betegekről, és kiváló szónok is volt, olyannyira, hogy a zsidók keményszívűségükben ellene támadtak és megölték őt. Miközben Szent István vértanút, diakónust megkövezték, azt mondta: „Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján” (ApCsel 7,56), és imádkozott azokért, akik éppen dobálták rá a követ: „Uram, ne ródd fel nekik bűnül!” (ApCsel 7,60).
Ő is egy fiatal szolgálattevő volt, és minél odaadóbban végezte a szolgálatát, annál jobban kezdett hasonlítani Jézushoz a szavaival, imádságával, jóságával, hiszen Jézus is imádkozott a kivégzőiért.
Jézus a kenyérszaporítás napján (ld. Jn 6,16-21) isteni mivoltának még egy jelét megmutatta, azt, hogy a vízen tudott járni. A főpásztor emlékeztetett a „Meghívtál, hogy vízre lépjek” kezdetű keresztény dalra, amely szintén arról szól, hogy nem akármire hív meg bennünket Jézus.
Ő nem a szenvedésre hívott meg, hanem arra, hogy szeressünk, és hogy a legfontosabb dolog az életünkben a minden legyen, vagyis maga az Isten. Jézus elhozta nekünk a mindent. Meghívott, hogy kövessük őt, és bár a tó háborog, és a bárka, vagyis az egyház hajója – amelyben mindannyian benne vagyunk – nehezen halad, az evangélium tanúsága szerint Jézus figyeli az egyház hajóját, az ő közösségét.
Ebben a jelenetben egy másik csoda is el van rejtve. A tanítványok nehezen haladnak előre, de amikor Jézus beszáll a bárkába, azonnal partot érnek, vagyis célba érnek.
„Engedjétek az életetek hajójába Jézust, és ha ő beszáll, azonnal partot értek. Nem lehet más célja a keresztény ember életének, mint maga Jézus Krisztus, akit követünk, imádunk, aki feltámadt, és aki megígérte nekünk is a feltámadást és a mennyországot” – zárta elmélkedését Palánki Ferenc püspök atya.
A szentmise után Szidor János atya vezetésével – kapcsolódva a Ferenc pápa által 2024. évre meghirdetett Imádság évéhez – az oltárszolgálatot, mint imádságot dolgozták fel különböző feladatokkal, kiscsoportos vetélkedőkön. A ministránsok Tarzíciusz vértanúnak, a ministránsok védőszentjének életáldozatát is megismerhették.
Ezt követően a „szentimrések” Nagy Éva tanárnő vezényletével mozgásos táncbemutatót tartottak, ebbe bevonták a résztvevő gyerekeket is. Addig táncoltak, míg nem jött a hívó szó az ebédlő felől.
Az étkezést követően az udvaron sportprogram várt a gyerekekre, majd Kahoot vetélkedő játékban mutathatták meg ügyességüket.
A találkozó a napközi imaórával zárult.
Zagyva Klára
sajtómunkatárs
Szent Imre katolikus köznevelési intézmény
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye