Szentírási részek:
Olvasmány: Ter 9,8-15 – A vízözön utáni szövetség
Szentlecke: 1Pét 3,18-22 – A vízözönnel jelképezett keresztség, minket is megment
Evangélium: Mk 1,12-15 – Betelt az idő… Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.
Kedves Testvérek!
A nagyböjti idő az ősegyházban a keresztségre való felkészülés ideje volt. Azok közül, akik már évek óta bekapcsolódtak a keresztény közösség életébe, a közösség vezetői és a közösség már beavatott tagjai kiválasztották azokat, akiket érettnek tartottak arra, hogy az elkövetkező húsvét vigíliáján a keresztény beavatás szentségeiben részesüljenek. Az így kiválasztottak a nagyböjt kezdetén megkezdték a közvetlen felkészülést a keresztség, a bérmálás és az Oltáriszentség (a beavatás szentségeinek) felvételére.
A II. Vatikáni Zsinat bíztatja az egyházközségeket, hogy alkalmazzák ezt a gyakorlatot, és a felnőttként keresztséget kérőket ilyen módon fogadják be közösségükbe. Amikor már érettnek látják őket a szentségek felvételére, akkor nagyböjt kezdetén hívják meg őket az intenzív felkészülést vállaló katekumenek közé.
A nagyböjti idő liturgiája erre a katekumenátusra van „ráhangolva”. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a már megkereszteltek számára nincs üzenete a nagyböjti liturgiának, sőt számukra arra szól a meghívás, hogy az új tagok befogadása közben ők maguk is megújulva merítsenek a befogadás szentségeinek kegyelmi forrásaiból.
Nagyböjt első vasárnapjának liturgiája ebben az évben a megtérésre, a keresztség kegyelmeinek mélyebb megértésére hív bennünket. Az olvasmány a keresztség ősi előképét, az Isten Noéval kötött vízözön utáni szövetségét vetítette elénk. Miután elhatalmasodott a bűn, Isten a (40 napig áradó) hatalmas víz által elmosta a bűnös világot, és ugyancsak a víz által megmentette Noét, családját és az általa a bárkába bemenekített teremtményeket, majd szövetséget kötött velük. A szivárványt tette ennek a szövetségnek emlékeztető jelévé.
Az evangéliumban arról hallottunk, hogy Jézust a Lélek negyven napra kivitte a pusztába, ahol megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt és angyalok szolgáltak neki. Ahogyan a bárka alatt negyven napig tombolt az áradat és elmosta a bűnös világot, de a bárkát védelmezte az Isten, úgy Jézust is támadja a sátán, de angyalai által védelmezi őt az Atya. Ebben a „viharban” megedződve indul Jézus hirdetni Isten evangéliumát: Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.
A szentleckében Péter apostolnak már a húsvéti és pünkösdi események után élő keresztény közösségek számára (tehát nekünk is) írt leveléből olvastunk. Péter az olvasmányban elénk vetített hatalmas ószövetségi természeti képre utalva tárta elénk, hogy amikor újra elhatalmasodott a bűn, Krisztus hogyan küzdött meg a bűnökkel. Nem vízözönnel mosta el, hanem meghalt az Igaz a bűnösökért, hogy Istenhez vezessen minket. Sőt még a vízözönnel elpusztítottakért is elment, hogy megvigye nekik az örömhírt. Ahogyan Noé bevezette a bárkába családját és az Isten által javasolt élőlényeket, hogy azok a víz által megmeneküljenek, úgy Jézus is – az ő megváltó áldozatának gyümölcseként – a vízzel jelképezett keresztség által megment minket. Megnyitja számunkra az Isten országának és az ő Egyházának kapuját, melynek előképe és szimbóluma Noé bárkája.
A nagyböjt kezdetén a Lélek minket is behív 40 napra a bárkába, vagy kivisz a pusztába, hogy megküzdjünk a gonosszal, és megtapasztaljuk a szeretet győzelmét a gonosz erők felett. Az Egyház tagjaiként különös helyzetben vagyunk. Mint megkeresztelt emberek, ott vagyunk a „bárkában”, de tudjuk, hogy „alattunk” tombol az ár, olykor megkísért a sátán ereje, hogy vajon Egyházunk kibírja-e ezeket a támadásokat. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Jézus arra hívott meg bennünket, hogy másokat is befogadjunk ebbe a „bárkába”, és mint Isten „angyalai” segítsük őket a gonosz elleni küzdelemben. Hirdessük Isten evangéliumát, és megtérésre hívjuk, példánkkal megtérésre segítsük testvéreinket. Ezért van szükségünk nekünk is, nemcsak a katekumeneknek, a beavatás szentségi kegyelmeinek „frissítésére”, a nagyböjti vasárnapok és a szent három nap liturgiájába való elmélyült bekapcsolódásra.
Fodor András
nyugalmazott püspöki helynök, plébános
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
