Nigériából, az Orlu-i Egyházmegyéből érkezett hozzánk a 2020-ban pappá szentelt 37 éves Okonkwo Chrysogonus Chinwuba atya, valamint a 26 éves Anaele Charles Chibuike és a 25 éves MGBE Cyprian Amobi papnövendékek, akik a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye támogatásával folytatják tanulmányaikat Magyarországon. (Az interjú angol nyelven is elérhető ITT. )
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és Dr. Augustine Tochukwu Ukwuoma, az Orlu-i Egyházmegye püspöke között 2023. június 22-én Debrecenben, a püspöki hivatalban született erről megállapodás.
A papnövendékek kisszemináriumban végeztek Orlu-ban, ott filozófiát is tanultak, hazánkban pedig a magyar nyelv elsajátítását követően 2024 szeptemberétől a Központi Szemináriumban folytatják tanulmányaikat.
Chrysogonus atya az orvosi egyetemet fogja elkezdeni Debrecenben, ez alatt az idő alatt pedig a városban tanuló külföldi diákok és vendégmunkások közösségét vezeti a Szent László Plébánián, ahol egyéb feladatai mellett minden vasárnap du. 15:00-tól angol nyelven mutat be szentmisét.
Okonkwo Chrysogonus Chinwuba atyával január 28-án délután, a debreceni Szent László Plébánián beszélgettünk.
A nigériai lelkipásztor mindenekelőtt szeretné kifejezni háláját Palánki Ferenc megyéspüspöknek, hogy lehetőséget biztosított számukra itteni tanulmányaik végzésére. Nagy örömmel vesznek részt az egyházmegyénk pasztorális munkájában is, otthon érzik magukat a mosolygós, vendégszerető, kedves emberek között. Szeretettel kérik a híveket, hogy imádkozzanak értük, igyekezetükért, amelyben különösen a magyar nyelv elsajátítása igényel számukra nagyobb erőfeszítést.
– Papi hivatása mellett miért van szüksége orvosi diplomára, szolgálatában melyik fog prioritást élvezni?
– Augustine Tochukwu Ukwuoma megyéspüspök a felszentelés után megkérdezi a papjait, hogy mit szeretnének még tanulni, mire van szüksége az egyházmegyének. Az orvosi hivatást választottam. Az Orlu-i egyházmegyének vannak kórházai, ahol mindig orvoshiány van, így ott a betegpasztoráció mellett hasznosíthatom majd az orvosi diplomámat is. Ha a püspök atya ideküldött, akkor mindkettőre lesz elegendő idő. Egyébként sem áll messze egymástól a két hivatás, az ember testi és lelki egészségének gondozása, gyógyítása.
– A Debreceni Egyetemen, Kelet-Közép-Európa legnagyobb hallgatói közösségében, több mint hétezer diák tanul az angol nyelvű képzéseken, és a városban egyre több a vendégmunkás is. Az angol nyelvű szentmiséknek mindig is a Szent László-templom adott helyet. Ezen túl, milyen területen kapcsolódnak be a pasztorális munkába?
– A szeminaristák is részt vesznek az angol nyelvű szentmiséken, már énekelnek az ott szolgáló kórusban. Továbbá bekapcsolódtak a négy kontinensről érkező mintegy 130 fő külföldi hitéletét koordináló 14 fős munkacsoportba, egyéb imacsoportokba, valamint a plébánián elkezdődött három, köztük egy angol nyelvű EXODUS 90 csoportba is.
A pap Isten népéért van, nemcsak szentmisét mutat be, hanem a szentségek, köztük a szentgyónás, szentáldozás kiszolgáltatása, jelen esetben a fiatalok lelki segítsége, spirituális kísérése, lelkigyakorlatok szervezése nagyböjtben, angol nyelvű keresztút vezetése is ad feladatot.
Mindezen szolgálat végzésében nagy segítségemre van az egyházközség néhány aktív tagja is.
– Európa, benne Magyarország missziós területté vált. Bár nemrég érkezett, de milyen benyomásai vannak a magyar mentalitásról, vallásosságról, hitéletről, mit hozott nekünk Afrikából?
– Európában csökken a keresztények száma, nagyon kíváncsi voltam arra, hogy itt mivel fogok találkozni, de bátorító jeleket látok. Az emberek járnak templomba, mindent megtesznek, hogy közösségeik fennmaradjanak, napi szintű szentségimádás is van, és az egyházmegye papi ellátottsága is reménységre ad okot.
Ha javasolni kellene, hogyan növekedjen a hit, akkor azt mondanám az atyáknak, hogy legyenek bátrabbak. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha időt töltenek azzal, aki küldi őket, vagyis Jézussal. A híveket pedig arra bátorítanám, hogy soha ne veszítsék szem elől az örökkévalóságot. Nem az a minden, ami itt van a földön, földi életünk véget ér, de az utunk folytatódik. Vigyázzanak a családjaikra! A gyermek a családban tanul meg imádkozni, a szülők ott adják át hitüket. Ha a családok együtt imádkoznak, akár együtt végzik a szentségimádást, akkor újra növekedni fog az egyház és virágozni fog a hitélet.
– Nigériában virágzik az egyház. Milyen az élet az Orlu-i Egyházmegyében?
– A Szentháromság oltalma alatt álló Orlu-i Római Katolikus püspökséget 1980. november 19-én alapította Szent II. János Pál pápa, és 1981 február 15-én nevezte ki első püspökét, a boldog emlékezetű Gregory O. Ochiaghát.
2017-ből származó adatok szerint a katolikus hívek száma 1 325 115 fő volt. A püspökség területén 691 kisszeminarista, 170 szeminarista tanul, 5 szerzetes testvér, és 119 szerzetes nővér szolgál. A püspökségnek 462 papja van, akik közül 157 misszióban, a püspökségen kívül tevékenykedik.
Az alapítástól 23-ról 197-re nőtt a plébániák száma és van 4 káplánság is. A püspökség négy körzetre tagolódik: Szent Gergely Amaigbóban, Szent Mihály Urualában, Ihiomában pedig a Szent Teréz és a Béke királynője esperesi kerület. Ferenc pápának hála, 2024. január 5-e óta főtisztelendő Obiatuegwu Thomas Ifeanyichukwu atya személyében már segédpüspök is segíti jelenlegi főpásztorunk, Dr. Augustine T. Ukwuoma, munkáját.
– Az egyház növekedésében sok tényező játszik szerepet. Nigériában terjed a kereszténység az üldöztetések ellenére is. Egyházmegyéjüket mennyire érinti a keresztényüldözés?
– A keresztényüldözés Nigéria északi és a nyugati részén fordul elő. Náluk inkább politikai vonalon érezzük a megkülönböztetést, ami nem a vallással, hanem népcsoporttal szembeni.
Nigéria nagy kiterjedésű ország, politikailag erősen széttagozódik. Az Orlu-i Egyházmegye az ország déli részén helyezkedik el. Néhány évtizede függetlenedési háború dúlt a területünkön az önálló nemzetté válásunkért – ez egy véres háború volt –, de a szuverenitás nem történt meg. Ennek következményeit, utóhatásait a mai napig elszenvedjük. Nem a keresztényüldözés az, amit ott megélünk, hanem ez a konfliktus.
Az elszakadási mozgalom továbbra is jelen van a politikai életben, mert az Ibo nép nem vehet részt az ország életében, a hivatalok, tisztségek betöltésénél sem részesítik előnyben az ibo-kat. Minden hétfőn bojkottálnak mindent, az emberek otthon maradnak, nem dolgoznak a nigériaiaknak, nem vásárolnak tőlük. Hétfőnként életveszélyes kimenni az utcára, mert bármi megtörténhet. A politikai ellenzék központja Orlu-ban van, az egyházmegye központjában. A főpásztor igyekszik közvetíteni a helyi lakosság és a nigériai kormány között.
A beszélgetés végére megérkezett Leszkovszky Pál OP atya, aki több mint tíz éven keresztül vezette a külföldi diákok pasztorálása szolgálatot. Az utóbbi két évben pedig Vadászi László atya, a debreceni neokatekumenális közösség vezetője mutatott be angol nyelvű szentmiséket.
Pál atya, aki papi hivatása mellett szintén orvos, jó tanácsokkal, néhány instrukcióval, segédanyaggal is ellátta jelenlegi utódát, Chrysogonus atyát.
A beszélgetést tolmácsolta: Balassa György
Kovács Ágnes
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
