A fájdalmas olvasó első tizedének titkát, csak Lukács evangélista említi, „verejtéke, mint megannyi vércsepp hullott a földre.” A hívő áhítat ezt a képet ragadta meg Jézus Olajfák-hegyi imájából.
Az első tized imádkozása előtt ajánlom, legalább február első napján a bevezető rész imádkozását is:
1. aki értelmünket megvilágosítsa,
2. aki emlékezetünket megerősítse,
3. aki akaratunkat tökéletesítse,
Most is javaslom, hogy mindenki készítsen a bevezető titkok alapján reggeli imát, amit a következő 5 hónap alatt, reggelenként elmond.
Uram, Szent Lelkeddel világosítsd meg értelmemet, hogy szenvedésed fényében felismerjem a magam és szeretteim szenvedésének értelmét. Erősítsd emlékezetemet, hogy a te szenvedésed és főleg kereszthalálod emléke, soha ne halványuljon el számomra. Végül tökéletesítsd akaratomat, hogy az egyre inkább összhangban legyen a te akaratoddal. Ámen.
A Szent László Imaszövetség tagjai február hónapban a fájdalmas olvasó első tizedével imádkoznak papi és szerzetesi hivatásokért. Megkezdjük Jézus megváltó szenvedéstörténetének elmélkedés útján való mélyebb megismerését.
Amint az előző hónapban a kereszttől az utolsó vacsora termébe mentünk, most az utolsó vacsora terméből az Olajfák hegyére megyünk Jézussal.
Mi már más helyzetben vagyunk, mint Jézus akkori tanítványai, hiszen az Eucharisztiában nekünk adta önmagát. Tudjuk és hisszük mindazt, amire Jézus itt a kertben igent mondott.
Mégis értjük, hogy nekünk is mondja: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” Micsoda szeretet ez a halálba menő Jézustól övéi iránt? Először is róluk, rólunk akar gondoskodni, „biztonságban” akar tudni, hogy ne veszítsük el hitünket, ne kísértésként érjen bennünket az ő szenvedése és halála, amire szeretetből és engedelmességből most mond igent az Atyának. Ugyanakkor példát is ad nekünk a szeretetből való tökéletes engedelmességre. „Atyám, ha lehetséges, vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az én akaratom teljesedjék, hanem a tiéd.”
Hogyan „ostromoljuk az eget” ebben a hónapban papi és szerzetesi hivatásokért? Imádkozzunk, hogy kísértésbe ne essünk! Maradjunk online kapcsolatban az Istennel, akkor is, ha megkísért a gondolat, hogy nem hallgatja meg imánkat. Vessük be a szeretetnek azt az eszközét, amit Jézus is vállalt értünk. Ajánljuk szenvedéseinket, keresztjeink türelmes viselését is erre a szándékra. Amikor testi, vagy lelki megoldhatatlannak látszó problémákkal szembesülünk, merjük mi is kimondani: „Atyám, ha lehetséges, vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az én akaratom teljesedjék, hanem a tiéd.”
Jézus az Olajfák hegyén leborult és úgy imádkozott. Alakítsunk ki otthonainkban egy „Olajfák hegyi” sarkot, egy kis családi szentélyt, ahol a család minden tagja, tetszése szerinti testhelyzetben imádkozhat. Boruljunk térdre, vagy teljes leborulással, mint örökfogadalom tételkor, vagy papszenteléskor látjuk. Kísérletezzük ki, milyen testhelyzetben tudunk leginkább egyesülni az Úrral imáinkban.
Tanuljunk és tanítsunk imádkozni! Ha lesznek lélekben és igazságban imádkozó öregjeink, fiataljaink, családjaink, közösségeink és papjaink, akkor majd lesznek új hivatások is.
Fotó: Fodor András – A kő, ahol Jézus imádkozott – Jeruzsálem, Olajfák hegye, Nemzetek Temploma
Fodor András
nyugalmazott püspöki helynök, plébános
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
