A Mátészalkai Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda közös projektjének ( NEMZ N-23-0018 „A SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS NÉMET NEMZETISÉGI, MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA) záró ünnepségét tartották november 23-án, a katolikus iskolában.
Az eseményen köszöntőt mondott: Dienes Béla, a házigazda intézmény igazgatója, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Kovács Sándor országgyűlési képviselő, dr. Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere, Lukácsné dr. Marinka Melinda néprajzkutató, svábkutató a svábok betelepüléséről beszélt, Farkasné Konczili Anita, a Mátészalkai Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője pedig bemutatta a pályázat megvalósulásának folyamatát. A projektzárón Heidelsperger István püspöki helynök, esperes, plébános megáldotta a pályázatban elkészült közösségi teret, a tanösvényt és a kiállítást.
Az eseményen jelen volt még Némethné Székely Julianna EKIF tanfelügyeleti igazgató, Konczili Vendel, a Mátészalkai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, az iskola korábbi igazgatója, az egyházmegye köznevelési intézményeinek képviselői, valamint más világi és egyházi méltóságok.
Dienes Béla igazgató a több mint száz éves múltra visszatekintő iskolát mutatta be.
1906 szeptemberében a régi épületrészben kezdte meg működését a Polgári Fiúiskola 27 tanulóval. 1923-tól Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Lányiskolaként működött tovább. Az igazgató egy különlegességre is felhívta a figyelmet: Még abban az évben, a Himnusz születésének 100. évfordulóján országos jelentőségű ünnepséget rendeztek Mátészalkán, a csonka Szatmár vármegye székhelyén, a polgári iskola tornatermében, amely eseményen Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Balogh Jenő, az Akadémia titkára is jelen volt.
Az iskola 1948-ban az államosítással egyidejűleg új nevet kapott. Az egykori tanítvány, Zalka Máté neve került a homlokzatra. 1991-ben pedig az iskola a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István nevét vette fel. 1999-ben bevezették a német nyelvoktatást, amely 2005 szeptemberében tovább bővült a német kétnyelvű nemzetiségi oktatási formával. Ennek sikerét mutatja, hogy évente mintegy tíz tanuló sikeres német középfokú nyelvvizsgát tesz.
2011. szeptember 1-jétől fenntartásában és ezzel együtt az iskola szellemiségében változás következett be. Az új fenntartó a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye lett, és az intézmény neve kiegészült: Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda névre. Jövőre megnyitja kapuit az új intézményegység, a bölcsőde is.
Az általános iskolában jelenleg 517 tanuló tanul, 180 tanuló német nemzetiségi osztályban. Az óvodások létszáma 110 fő.
Az intézmény mindig kész megújulni. Az országban elsők között vezették be a Polgár Judit nevével fémjelzett képességfejlesztő sakk oktatását, amelynek kiemelt referencia intézménye is az iskola. A táblajáték, a lego matematika és a robotika is az intézmény innovációi közé tartozik. Szülői igényre elindították a magyar-angol két tannyelvű oktatást is. Angolból is számos diák szerez évente középfokú nyelvvizsgát.
Farkasné Konczili Anita önkormányzati képviselő a pályázat tartalmi és megvalósítási folyamatát ismertette. Bevezető gondolataiban elmondta, hogy a Mátészalkára betelepülő sváb származású emberek életének jelentős mérföldköve volt 1994., ekkor alakult meg a város Német Nemzetiségi Önkormányzata a sváb származású Konczili Vendel elnökletével, aki egyben az iskola akkori igazgatója is volt. Fontosnak tartotta a német nyelv ismeretének fenntartását, az oktatásba való bevezetését, és egyúttal a sváb hagyományok ápolását. Mindezen törekvéseket megvalósította az iskolában, és ebben nyújtott segítséget a jelen pályázat is, amelyben 30.000.000 Ft támogatást nyertek el.
A projekt keretén belül Kelet-Magyarországon elsőként hoztak létre egy Schwabenhain – Sváb Liget elnevezésű nemzetiségi tanösvényt, amely a szatmári svábok életét, kulturális jellegzetességeit, történelmi múltját mutatja be. Emellett kialakítottak egy közösségi teret, ahol a nemcsak a tanulók, hanem az odalátogató vendégek is visszacsöppenhetnek az elmúlt századok sváb falvainak miliőjébe. Továbbá kialakítottak egy nyelvi labort, lehetővé téve, hogy az iskola DSD nyelvvizsga központként is működjön. A hagyományok ápolásának fényében a projekt keretén belül 20 pár táncruhát is elkészíttettek.
Dr. Hanusi Péter polgármester büszkén tekintett az értékeket közvetítő nagy múltú iskolára, amely a német nyelvet és a sváb hagyományokat, népszokásokat is nagy lelkesedéssel ápolja. A Mátészalkára betelepült sváb lakosok szorgalmas életével, jellegzetes építészeti sajátosságukkal csak gazdagították a térség közösségét.
Az intézményben létrehozott német nemzetiségű sváb tanösvény a város életében is értéket képvisel, bemutatva a svábok hagyományait, szokásait, kultúráját, múltját. A tanösvény jelentőségét megerősítve Jókai Anna írót idézte a polgármester: „A jelen sokkal tartozik a múltnak, s ha ezt a tartozást ki nem egyenlíti, a jövőtől sem követelhet.”
Soltész Miklós államtitkár szerint egy rendkívül fontos projekt zárult most le, amely a történelemre, hagyományra, egy nép kultúrájára tekint vissza. Mint mondta, a történelemből sok következtetést le lehet vonni. Az államtitkár visszatekintett a több mint egy évszázadot felölelő iskola történetére, amely eddigi fennállása alatt több nevet is viselt, utalva egyes történelmi időszakokra.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy tanulnunk kell az összefüggésekből, a következményekből a békés időkben is. A jelen korszakunkban megvallhatjuk a nemzeti voltunkat, büszkeségünket, kereszténységünket, és a nemzetiségek is meg tudják őrizni a múltjukat.
Bár ezen értékeinket a világban próbálják lerombolni, ugyanakkor bizakodásra ad okot az a friss felmérés is, amely szerint a magyar emberek 85 %-a (nemcsak a templomba járó keresztények) fontosnak tartja magára nézve a tízparancsolatot.
Lukácsné dr. Marinka Melinda néprajzkutató, svábkutató a svábok betelepüléséről beszélt, bemutatta épített örökségüket, életmódjukat, öltözködési és táplálkozási szokásaikat, hagyományaikat. (A sváb kultúráról a betelepülés történetéről később számolunk be. szerk.)
Az eseményen műsorukkal közreműködtek az iskola tanulói.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
